Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

Werner Herzog német filmrendező első regénye tökéletesen illeszkedik az életműbe, hiszen összemosódik benne költői fikció és a valósághűség, hőse pedig a hiábavalóság és a megszállottság újabb hérosza, Onoda Hiroo, aki a második világháború után még 29 évig folytatta a küzdelmet egy szigeten. A Dereng a világ éppúgy szól a narratívák erejéről, mint az idő illúziójáról. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2022. november 28. |
Werner Herzog
Dereng a világ
Ford. Szijj Ferenc, 21. Század, 2022, 112 oldal
-

Amikor 1997-ben Werner Herzog világhírű német filmrendező éppen egy operát állított színpadra Japánban, egy nap közölték vele, hogy a császár magánkihallgatáson kívánja fogadni. Herzog hirtelen zavarában azt találta mondani: “Egek, fogalmam sincs, mit kezdhetnék a császárral, semmitmondó frázisokból állna a beszélgetés”. A visszautasítás miatt megfagyó, hosszú csöndben aztán valaki megkérdezte, mégis kivel szeretne találkozni, ha nem a császárral. Herzog azonnal rávágta: 

Onoda Hiroóval.

Onoda Hiroo az a japán katona, aki a második világháború után még 29 évig tartotta magát az utolsó parancshoz, hogy gerillaként tartsa a japánok állását a Fülöp-szigetekhez tartozó Lubangon. Ugyan röpiratok, újságok és hangosbemondók segítségével többször próbálták értesíteni arról, hogy a világháborúnak vége, Onoda ezeket megtévesztő cselként értelmezte, és tovább bujkált a dzsungelben. Társai végül a helyi biztonsági erőkkel vívott harcokban vesztették életüket, hárman pedig több tucat helyi embert öltek meg (Herzog harminc körüli számról ír, a helyiek ötvenről beszéltek) - e tettek miatt később Onodát felmentették, hiszen társaival katonaként követték el őket. Onoda végül a sziget partjain összetalálkozott az őt kereső japán egyetemista Szuzuki Norival, aki elmondta neki, hogy a világháború majd’ harminc éve befejeződött, a sziget felett elhúzó amerikai gépek pedig a koreai, valamint a vietnami háborúba tartottak. Onoda ragaszkodott hozzá, hogy a híreket a felettese is erősítse meg, így Szuzuki a japán hadsereg segítségével a szigetre hozta (a szerencsére még élő) Tanigucsi őrnagyot. Az őrnagy felolvasta neki a megadásra felszólító parancsot, Onoda elsírta magát, majd 1974. március 9-én letette a fegyvert.

-

Onoda Hiroo tiszteleg, miután megadta magát 1974. március 9-én. (Getty)

Amikor Herzog végül találkozott Onodával, hamar megtalálták a közös hangot. A rendező azt írja, olyan kérdéseket tudott feltenni neki , amiket más nem - mégpedig a dzsungelről.

Herzog nagy filmjei közül kettőt is a dél-amerikai esőerdőben forgatott. A Fitzcarraldo és az Aguirre, Isten haragja főszereplői (mindkettőt a pszichopataként diagnosztizált Klaus Kinski alakította) olyan férfiak, akik eltántoríthatatlanul követik céljaikat és mások vesztesége és szenvedései árán is próbálják megvalósítani elképzeléseiket a dzsungel mélyén. Előbbi operaházat akart építtetni az esőerdő szívében, utóbbi El Doradót kereste az Amazonasban. E három alak, Brian Sweeney Fitzgerald, Don Lope de Aguirre és Onoda Hiroo között a kapocs nem egyszerűen az elmét bomlasztó, illetve a megbomló elme tükreként zöld pokollá váló dzsungel, hanem a megszállottsággal határos, vagy egyszerűen azzá kiteljesedő elszántság és akarat. Ugyan a 24.hu interjújában Herzog elutasította, hogy hősei megszállottak lennének, vonzódása ehhez a típushoz letagadhatatlan - olyannyira, hogy a Fitzcarraldo címszereplőjét sokan Herzog alteregójaként értelmezik.

Onoda történetét Herzog a Dereng a világ című első regényében írta meg, amiben a költőiség páraként itatja át a dokumentaristán megragadott tényeket. Herzog mesteri mesélő: nincs egy felesleges szó vagy mondat, letisztult tökéletességgel sűríti mindössze 112 oldalba egy ellentmondásos életszakasz krónikáját és az abból kibontakozó létfilozófiai gondolatait. Persze nem tudja letagadni filmes önmagát, hiszen már a nyitókép is erősen vizuális: “Eső. A vihar olyan messze van, hogy nem hallani a dörgést. Ez is álom. Ez is álom. Széles ösvény, balra és jobbra sűrű bozót, rothadó levelek a földön, vízcseppek hullanak alá a levelekről. 

Az őserdő dermedt, türelmetlen alázattal várja, hogy véget érjen az eső nagymiséje.” (9. o.)

A könyv Onoda történetébe abban a pillanatban lép be, amikor az 52 éves katona, immár 29 évnyi gerillaküzdelem és bujkálás után összetalálkozik Szuzukival - a fiatalember ekkor annyi idős, mint ő, amikor a szigetre került. Két világ érintkezik itt egymással: vajon mit tudnak mondani a másiknak úgy, hogy két radikálisan különböző valóságban élnek? Onoda paranoid ragaszkodása a saját világértelmező narratívájához a regény egyik központi témája, az pedig már Herzog alkotói szándéka és képessége, hogy az ilyen abszurdan elpazarolt évtizedekben is megtalálja azok méltóságát. A realitás elvesztése és a téveszme valósággá válása Onoda esetében nem médianarratíva, nem közösségi médiás buborék, nem biztonságra vágyó leegyszerűsítés eredménye, hanem az önazonos kötelességtudat, a lojalitás és a szinte abszolút fizikai és mentális izoláció együttállásának közvetlen következménye. De hol az őrület határa? És mennyire segíti egyfajta józan és higgadt őrület a túlélést? Onoda a szó klasszikus értelmében talán nem is megszállott, éppen csak a dzsungelben, a mindennapos túlélésért küzdve mintegy 30 évig nem jutott eszébe más magyarázat a feje felett elhúzó amerikai gépekre, mint az, hogy még tart a háború.

Szuzukit hallgatva így Onodára élete leghosszabb éjszakája vár, hiszen ahogy azt a pszichológia már bizonyította, minél többet (időt, energiát, érzelmet, szavazatot stb.) invesztálunk egy elképzelésünkbe (a világról, emberekről, politikai pártról stb.), annál nehezebb belátni, hogy tévedtünk, hiszen a beismerés nagy fájdalommal és akár szégyennel is együtt jár. Fajsúlyos kérdésekben 

egy ilyen szembesülés mélységeiben rendítheti meg az önképünket. 

“Mi történt, miután ledobták Japánra azokat az állítólagos bombákat, kérdezi Onoda. Ez ugyebár 1945-ben történt, 1945 augusztusában. Japán feltétel nélkül kapitulált. A császár a rádióban beszédet intézett a néphez. Addig soha senki nem hallotta a császár hangját. Azt is közölte, hogy ő nem élő isten. Ez a kijelentés annyira elgondolhatatlan Onoda számára, hogy bizonyítéknak veszi arra, hogy Szuzuki meg akarja őt téveszteni. Újra Szuzuki szemei közé nyomja a puskája csövét.” (19.o.)

Onoda mellett elhúz a történelem, az atombomba, a koreai és vietnami háború, a holdraszállás, közben ő és társai fokozatosan megtanulnak életben maradni a dzsungelben, ahol a nedvességben rohad, penészedik, rozsdásodik minden. Herzog fejezetei villanások az időben, tusrajzhoz hasonlóan csak a hangsúlyos elemeket emeli ki: a katonák modern Robinsonként kísérleteznek, hogyan lehet kókuszolajat desztillálni, hogy karban tarthassák a fegyvereiket. Fegyvereket és lőszert rejtenek el szerte a szigeten. Rájönnek, hogyan lehet ekkora páratartalomban tüzet rakni - persze csak ködben, hogy a füst el ne árulja őket. Minden nap változtatják a szálláshelyüket, illetve a megfigyelőállásukat, hogy rajtuk ne üssön az ellenség, forralják a vizet, hogy ne legyen hasmenésük, lopott vászonnal foltozgatják az egyenruhájukat, hiszen azt kívánja a tisztesség, és időnként kitörnek a helyi településekre marhát és rizst lopni, persze csak annyit, hogy rájuk ne romoljon és ne ingereljék fel túlságosan a sziget lakosait. Hajtóvadászatot időről időre mégis indítanak utánuk, Onoda egy-egy ilyen alkalommal veszíti el mindkét társát.

Valóság és álom határa éppúgy elmosódik e közel három évtized során, ahogy a pára és az eső elmossa az időt is. Herzogot rendkívül foglalkoztatja az idő illúziója a dzsungelben (ezt feszegette már a Tíz perc: trombita című filmetűdben is, amiben egy brazíliai őslakos törzshöz látogatott el): a jelen abszolúttá válik ott, ahol mindig az aktuális lépés számít a sárban, hiszen a túlélés megköveteli a készenlét folyamatos jelenlétét. Megpihenni csak az esős évszakban lehet, amikor teljesen járhatatlanná válik a dzsungel. Az esős évszak a történetmesélés ideje, amikor létjogosultságot nyer a múlt. Onoda mondja a legtöbb történetet, ő él a legtovább. 

Mindeközben kísértetté válik és mítosszá,

nemcsak a szigetlakóknak, hanem hazatérését követően Japánban is. Igaz, eltérő előjellel, hiszen a legyőzött országban a kitartás és a japán erő megtestesülése lesz.

Amikor Herzog találkozik Onodával, az idős férfi elviszi a rendezőt egy szentélybe, ahol a hazáért elhunytakra emlékeznek. Onoda nevét az ötvenes években írják fel a többi közé, mikor Japánban hivatalosan is halottnak nyilvánították, majd hazatérése után ide került a foltozott-foszlott egyenruhája is. A látogatás után hajnalig beszélgetnek.

Dereng a világ - szól a kisregény címe, és megőrzi a kétértelműségét. Hajnalodik, és végre felébredünk, és megláthatjuk a világot olyannak, amilyen? Vagy az esőerdő súlyos páratömegei mögül felderengő valóságfoltok ezek, amikből jól-rosszul megpróbálhatjuk értelmezni a létezésünket? Herzog árnyaltan ábrázolja az állhatatosság hiábavalóságait, és nála egy ember téveszméje is epikusan megrendítővé nemesedik:

“Onoda háborúja jelentéktelen a világegyetem, a népek sorsa, a háború kimenetele szempontjából. Onoda háborúja egy képzeletbeli semmi és egy álom egyesüléséből formálódott, de 

Onoda háborúja, bár a semmi nemzette, lenyűgöző esemény, amelyet az örökkévalóságtól csikartak ki.” (56.o.)

(Címlapi kép: Thomas von Steinaecker - Werner Herzog - Radical Dreamer)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Werner Herzog könyvet ír a japán katonáról, aki folytatta a világháborút

Werner Herzog az európai film egyik emblematikus alakja, könyörtelen megszállottsága, játék- és dokumentumfilmjei már életében megkerülhetetlenné tették. Ezúttal két könyvet várunk tőle.

...
Hírek

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

...
Hírek

A Euphoria sztárja világháborús hadifogoly lesz a Booker-díjas regény adaptációjában

A második világháborús hadifogság és egy beteljesületlen szerelem a témája a Keskeny út északra című Booker-díjas könyvnek, amelyből most minisorozat készül.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Hírek
...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

...
Hírek

Munkába állnak a hollywoodi forgatókönyvírók

...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.