Magyar Katalin varázslatos története, a Jeripusz először 1987-ben jelent meg, idén pedig új köntösben került ismét a könyvesboltokba. A regényben Tolkien világát idéző légkörbe olvadnak bele a magyar néphagyományból ismerős elemek, karakterek.
Magyar Katalint mindig is vonzotta a valóság fölött lebegő, az igazságot mégis a maga egyszerűségében megjelenítő mesék világa. Gyermekkorában elbűvölték Puskin verses meséi, „a mesék tölgyfája”, amelyet maga is vágyott körüljárni. Két, valós alapra épülő ifjúsági regény után a Jeripusz lett az első igazán mesés hangvételű kötete. A történet egy általa megálmodott falu, Kosánc környékén játszódik. A szerző már tervezte a regényt, amikor egy kirándulás alkalmával betévedt Hollókőre. A falu és a környezete magával ragadta, bele tudta álmodni a meséjét, így végül ott írta meg.
Jeripusz sötét titka
Kosánc derűs, egyszerű békéjét a falu fölött tornyosuló Jeripusz hegy sötét titka rendíti meg. A legenda szerint százévente ébred fel a benne élő gonosz, és magával ragadja a környék legszebb lányát. A gyönyörű Eszterért többen is útra kelnek a kosánciak közül. Az ifjú Balambér próbatételekkel és kalandokkal teli útja
egyszerre idézi fel a népmesék archaikus történetszövését és a tolkieni fantasztikumot.
Az író üdítően sajátos világot alkotott meg, amelyben a falu életének hétköznapiságától jutunk el Jeripusz lenyűgöző és félelmetes birodalmához. Útközben számos varázslatos vagy éppen elvarázsolt helyszínen szembesül nehézségekkel Balambér. A hősnek azonban – ahogy a népmesékben is – mindig akad segítője. A történetben különleges karakterekkel is találkozunk. A lábon járó bokor vagy az illuzionista jelenléte friss humorral oldja a baljós feszültséget.
A jóságos tündérkeresztanya, az idős anyóka, a beszélő kenyerek vagy egy táltos paripa egyaránt segítőkké válhatnak a mesékben. Minden élethelyzethez társítható mese, és ha ez így van, minden problémához megtalálhatjuk a megfelelő segítőt is.
Tovább olvasokA Jeripusz című regényben a jó és a rossz harca nemcsak kívül zajlik, a szereplőknek önmagukkal is újra és újra meg kell küzdeniük. A történet rávilágít arra, hogy akármilyen kerek körülöttünk a világ, nem szabad figyelmen kívül hagyni a hegy mélyén alvó gonoszt. Elpusztítani talán nem lehet, de azért érdemes harcba szállni vele.
(Móra Kiadó)