Sofi Oksanen: Ugyanaz a folyó – Putyin háborúja a nők ellen
Hogyan ismétli meg Oroszország Ukrajnában régi módszereit, amelyeket Nagy Katalin 1783-ban a Krímben, majd később a Szovjetunió és Sztálin egyre szélesebb körben és egyre véresebben hajtott végre. Oroszország soha nem vizsgálta felül imperialista múltját. Ehelyett a Kreml az ellenségképek megteremtésére összpontosít, hogy igazolja a háborúban alkalmazott szexuális erőszakot és azt, hogy dehumanizálja az emberi jogok megsértésének áldozatait. Putyin Oroszországában a nemek közötti egyenlőség mozgalma hanyatlóban van. Elhallgattatják a nőket, fegyverként használják a nemi erőszakot, és a médiában megalázzák az áldozatokat, további nemi erőszakkal fenyegetve őket. A mű Sofi Oksanen egy, a Svéd Akadémián tartott konferenciabeszéde alapján készült. (Scolar)
A Scolarnál érkeznek még Equipo Plantel Milyen a diktatúra? és Milyen a demokrácia? című kötetei is.
Joe Sacco: Frontvonalban
A világ legkiválóbb képregényes riportere első alkalommal jelentkezik újságírói munkáinak gyűjteményével, benne az Irakban szolgáló amerikai hadseregről szóló, az Egyesült Államokban soha meg nem jelent cikkekkel. Az elmúlt évtizedben Joe Sacco – akit Christopher Hitchens korunk „erkölcsi rajzmesterének” nevezett – egyre inkább a rövid, rajzos újságírás felé fordult, hogy a világban dúló háborúk helyszíneiről tudósítson. Az itt első alkalommal összegyűjtött, fekete humorral fűszerezett riportjai is igazolják, hogy Sacco napjaink egyik legjelentősebb haditudósítója.
Az Akik nem kellenek című írásában a Málta szigetén partot érő afrikai menekültek sorsát követi nyomon; a Csecsen háború, csecsen nők a kaukázusi özvegyek vég nélküli megpróbáltatásait mutatja be; a Kusinagár pedig India érinthetetlenjeinek életébe enged betekintést, akik „utolsó erejükkel kapaszkodnak ebbe a világba.” További munkái gázai csempészalagutakba, Milan Kovačević boszniai hadúr hágai perébe, valamint a közelmúlt amerikai történelmének legsötétebb fejezetébe, Abu Ghraibba szólítják Saccót. Egy amerikai katonákkal közös küldetésen pedig – az Egyesült Államokban soha nem publikált cikkekben – szembesül az iraki háború nyomorúságával és abszurditásával. (Cser)
Morcsányi Elza: Végig az Andrássy úton - A sugárút legendás történetei
A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja - ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét. Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé.
A sugárút története nem indult egyszerűen, és sok kitartás, elszántság, áldozat kellett, mire a Terézváros külvárosi részein, krumpliföldek, gyümölcsösök és földszintes nyaralók helyén kiépült az elegáns főútvonal. A Terézváros, azon belül a Király utca a mai napig megőrizte ,,a régi Pest" hangulatát egy-két emeletes házaival, keskeny nyomvonalával. Ami most nosztalgikusnak hat, az a század második felére elviselhetetlenül zsúfolt, büdös és piszkos lett. Ennek hátterében a lakosság egyre növekvő száma, a központi tervezési elképzelés nélkül kitüremkedő házak és a közegészségügyi előírások – pontosabban azok betartásának – teljes hiánya állt.
Sokáig ez volt az egyetlen útvonal, ha a fáradt polgár a pesti porból kikívánkozott a zöldbe, a Városerdőbe, a mai Városligetbe. Andrássy Gyula miniszterelnök városrendezési tervei között kiemelt szerepet kapott egy reprezentatív, illusztris európai nagyvároshoz méltó, egyenes díszút kiépítése. Amikor azonban 1869-ben Andrássy előterjesztette az elképzelését, éles viták robbantak ki, és forrongó indulatok lobbantak fel a képviselőházban. Végül 1870-re sikerült csak elfogadtatni a költségvetést, és ekkor indulhatott meg a kivitelezés előkészítése.
Michael Scott-Baumann: Izrael és Palesztina legrövidebb története
Az Izrael és Palesztina között zajló küzdelem a történelem egyik legkeményebb konfliktusa, amelynek mélyreható globális következményei vannak. Ebben a könyvben Michael Scott-Baumann, a Közel-Kelet szakértője tömören leírja a konfliktus eredetét, és bemutatja a polgárháborútól napjainkig tartó fejlődését. Minden fejezet világos magyarázatot ad a politikáról, és olyan palesztinok és izraeliek személyes vallomásával zárul, akiknek az életére hatással volt a vita.
Az egymással versengő értelmezések bemutatása mellett Scott-Baumann megvizsgálja a legfontosabb fordulópontokat, köztük a britek korai szerepét, Izrael állam 1948-as megalakulását, az 1967-es hatnapos háborút és a Trump-kormányzat 2020-as, „az évszázad megállapodásaként” beharangozott béketervét. Megrajzolja mind a palesztin területek feletti izraeli ellenőrzés jellegét, mind a palesztin ellenállást. A kötetben találsz idővonalat, szójegyzéket és elemzést is arról, hogy a béke helyreállítására tett erőfeszítések miért vallottak folyamatosan kudarcot, és mi kell a sikerhez. (Athenaeum)
Mihail Zigar: Háború és bűnhődés
Amikor két éve megkezdődött az Ukrajna elleni totális háború, Mihail Zigar, a neves független orosz újságíró petíciót indított ellene, amelyet először több száz, a kultúrában, illetve az újságírásban aktív ismerőse, majd több ezren írtak alá. Ez vezetett ahhoz, hogy Oroszországban új törvényt hoztak a háború kritikájának kriminalizálásáról. Zigar elmenekült Oroszországból, majd interjút készített Zelenszkij elnökkel, és számos fontos szereplővel – a politikusoktól az oligarchákig – kapcsolatban állt. Putyin hangulatának és viselkedésének szakértőjeként éveken át tanulmányozta a Kreml Ukrajnával kapcsolatos tervét, és a könyvben világos, időrendi sorrendben elmagyarázza, hogyan jutottunk idáig. Az újságíró korábbi könyve Putyin metamorfózisáról szólt (olvass bele), néhány napja pedig Alekszej Navalnij halálára is reagált. (Athenaeum)
Francis Fukuyama: A liberalizmus vesszőfutása
A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé? A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor maguk az alapelvek ma is kikezdhetetlenek.
Van-e életképes alternatívája a jobb- vagy a baloldalnak a liberalizmussal szemben? – teszi fel a kérdést Fukuyama, majd vizsgálódásai végén a klasszikus liberalizmusba vetett hit újjáépítéséhez szükséges, átfogó elveket vázolja fel. Ezek alapján a liberalizmus nem fog idejétmúlt vagy „elavult doktrínának” tűnni, hanem olyan eszmének, amely képes válaszokat adni a kor kihívásaira. Fordító Bojtár Péter. (Európa)
Upor László: Majdnem lehetetlen – Az SZFE autonómiaharcának története (Magyar Narancs Könyvek)
A magyar kormány 2020 tavaszán nekifogott a teljes felsőoktatás gyökeres, politikai célzatú átalakításának. A súlyos autonómiamegvonással járó „modellváltás” ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) közössége határozottan tiltakozott.
Upor László, az események idején rektori kinevezés előtt álló egyetemi oktató a tiltakozásból lett mozgalom tragikus, és talán katartikus történetét meséli el. Személyes nézőpontból eleveníti meg az eseményeket még akkor is, mikor kordokumentumokat vonultat fel. Szenvedélyes és bensőséges hangon rajzolja meg a hősies egyetemi polgárok portréit, a mozgalmárokét, akik eleven alakokként állnak előttünk. De kíméletlenül jellemzi a hatalom ágenseit is bepillantást engedve a politikai szereplőkkel folytatott, abszurd novellákba illő tárgyalásokba, és érzékletesen mutatja be a hallgatók további sorsát és az universitas eszméjének pusztulását – majd újjászületését. (Tea)
Dan Schreiber: Eszement elméletek
Furcsaságok és meghökkentő tébolyok világába vezet ez a szellemes könyv: Sir Arthur Conan Doyle megjelent a Royal Albert Hallban – hat nappal a halála után. Ringo Starr ördögűzésnek köszönheti különleges technikáját. Sylvester Stallone édesanyja ismert fenékjós volt. Tizennégy évvel a halála után John Lennon megszólalt egy épp felvett lemezen. A Titanic katasztrófáját 1898-ban már megírták. Az irodai növények képesek kinyomozni, ki a gyilkos. A meghökkentő, hihetetlennek tűnő eseményekről nem egyszer kiderül, hogy nem a képzelet szüleményei, igenis megtörténtek a valóságban, vagy legalábbis van némi valóságalapjuk.
Bolgár Dániel: Miért a zsidók? A zsidó siker és kudarc feltalálása Magyarországon
Bolgár Dániel történész amellett érvel nagy anyagot feldolgozva, egyszerű szavakkal és merész humorral, hogy mindenki azt kapta, amit nem érdemelt. A teljesítmények elbírálását ugyanis elfogulttá tette az az ősrégi fantázia, hogy a zsidók esze éles, ám testük csúnya, karjuk gyenge, jellemük megbízhatatlan, és épp ennek az ellenkezője a keresztényeké, ami miatt a szellemi versengésekben felül-, a testiekben alulértékelték a zsidókat. A valóságos zsidó, e mindannyiunkhoz igen hasonló, meglehetősen szürke alak életét eluralta a képzeletbeli zsidó vérbő figurája. Az egyenlőtlenségek hátterében az erősebb fél önmegvetése, a gyengébb fél felsőbbrendű képességeibe vetett rögeszmés hite állt.
Lisa Hannett: Viking nők
Hogyan éltek, szerettek és haltak ezek a nők? Milyen valós élettörténeteket találunk a sagákban szereplő neveken túl? Lisa Hannett kanadai-ausztrál író és akadémikus a kötetben feleségekről, anyákról, lányokról, rabszolgákról, özvegyekről és látókról mesél, akik hajóznak, letelepednek, szenvednek, túlélnek – és boldogulnak – egy olyan társadalomban, ami nagyrészt a férfiakat szolgálta és nekik állított emléket. (Corvina)
A Corvinánál érkezik még a közgazdász Thomas Pikettytől Az egyenlőség rövid története, illetve Anabel Hernández mexikói újságíró riportkötete a drogbizniszben érdekelt maffiavezérek női társairól, azaz anyákról, feleségekről és szeretőkről (munkacíme: Emma és a drogfeleségek). Megjelenik még Bácsatyai Dániel történész könyve a 10. századi magyar vezetőről, Bulcsú harkáról.
David Grann: The Wager
1742. január 28-án Brazília partjainál egy rozoga, összeeszkábált hajó sodródott partra, rajta harminc, már alig élő emberrel. A férfiak a Wager túlélői voltak, egy brit hajóé, amely titkos küldetésre indulva hagyta el 1740-ben Angliát. Miközben a Wager egy spanyol kincsekkel teli gályát üldözött, Patagónia partjainál egy elhagyatott szigeten hajótörést szenvedett. A túlélők hónapok nélkülözését követően építették meg a gyenge vízi járművet, majd több mint száz napig hajóztak. Mikor sikerült kikötniük, hősként ünnepelték őket.
Csakhogy fél évvel később egy még ócskább hajó kötött ki Chilében, amin csak három túlélő volt, és ők egy egészen más eseményekről számoltak be: a Brazíliában partra szállt harminc tengerész nem hős volt, hanem lázadó. Mivel kölcsönösen repkedtek az árulásról, gyilkosságokról és zsarnokságról szóló vádak, a Haditengerészet hadbíróságot hívott össze, ahol kirajzolódott az anarchiába süllyedt hajótöröttek valós története. Az oszázsok elleni gyilkosságsorozatról szóló Megfojtott virágok szerzőjének következő könyve. (Trubadúr)
Edward Showcross: The Last Emperor of Mexico
Az 1860-as években III. Napóleon, aki az amerikai imperializmus térnyerését akarta megfékezni, rábeszélt egy fiatal osztrák főherceget és egy belga hercegnőt, hogy hagyják el Európát, és legyenek Mexikó császára és császárnéja. Ők és kíséretük a terror uralta Mexikóba érkeztek, ahol a forradalmi lelkesedést a francia csapatok alig tudták elfojtani. Amikor az Egyesült Államok, amely immár túl volt saját polgárháborúján, a lázadók segítségére sietett, hogy visszaszorítsák Maximilian császári katonáit, a francia hadsereg visszavonult, magára hagyva a fiatal párt. A rezsim szétesett. Maximiliánt kivégzőosztag végezte ki, Carlota pedig egy belga kastélyba zárkózva fokozatosan megőrült. Az alapos kutatásokon nyugvó, érzékletesen megírt kötet legalább annyira szól a mexikói császár drámai történetéről, mint az európai önhittségről, a forradalmi hevülettel ütköző imperialista törekvésekről, valamint az Újvilág és az Óvilág szakításáról. (Helikon)
A Helikonnál érkezik még Romsics Ignác új kötete is a történetírás történetéről és a hozzá kapcsolódó történeti gondolkodás fejlődéséről, Hérodotosztól Harariig.
Hatos Pál: Hideg polgárháború
A Modern magyar történelem-sorozat új kötete arról szól, hogy a történelmi Magyarország széthullása nem Trianonnal kezdődött meg, hanem az azt megelőző évek társadalmi széthullási folyamatának eredménye. Ezt nevezi a szerző „hideg polgárháborúnak”. (Jaffa)
Takács Tibor: Támadnak az ügynökakták
Szintén a fenti sorozatban megjelenő kötet arról, hogy miközben az ügynökakták hozzáférhetők bárki számára, és kutathatók milyen szempontok merülnek fel a megismeréssel kapcsolatban, és milyen tapasztalatok születtek eddig. (Jaffa)
Simonovics Ildikó: 100 év, 100 kép – Magyar menyasszonyok
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállításának ötletgazdája és főkurátora a divattörténész és muzeológus szerző. Ő hozta létre a szintén Magyar Menyasszony névre hallgató Facebook-csoportot is, az ide beérkezett, 1880-2023 közötti időszakból való családi, esküvői képek és történetek közül kiválogatott százból született meg a könyv.
