Kerber Balázs: Számtan a holdas estékre
A Mastercard ‒ Alkotótárs ösztöndíjas Kerber Balázs új verseskötete az előző, Conquest című könyvében megkezdett poétikai és elméleti kísérletezést folytatja: szereplői – forradalmárok, lázadók, tudósok, a legendás jós és a megdönthetetlen uralkodó – szemén és tudatán keresztül nemcsak az tárul elénk, amit ők maguk látnak éppen: végtelen folyosók, reménytelen napkelték és napnyugták, tankok egy elmegyógyintézet előtt, egy érthetetlen, poros könyv lapjait; de azt is, hogyan működnek a felszínes észlelések a gépi, virtuális viszonyrendszerekben: egy városban, amely a képek, a hirdetések, a fények és a forgalom miatt folyamatosan serkenti az érzékelést, az ember rendszerező természetének fizikai kiterjedéseként. (Jelenkor)
Simon Bettina: Rengeteg állat a vonatból
Simon Bettina Strand című első kötete a József Attila Kör és a Magvető gondozásában jelent meg 2018-ban és remek fogadtatásban részesült kritikai és a szakma részéről is. Többek között az a Tóth Krisztina is jó szívvel ajánlotta, aki a Rengeteg állat a vonatból című, tavasszal a Jelenkornál érkező kötet fülszövegében ezt írja: „Simon Bettina igazi költő, abban az értelemben, hogy már első kötetében sem mintákat követett, hanem keresgélt, gyanakodva, ironikusan figyelte saját hangját, és a költészet lényegére kérdezett rá. Második kötetének is ez a tétje: mi a vers? Erre a látszólag egyszerű kérdésre képtelenül nehéz válaszolni. A szerzőnek tökéletes formaérzéke van, de nem fitogtatja, csak beszél – versben. A sorokba tördelt gondolkodásból mindig vers lesz.
Hogyan csinálja?
Nagyon okos is, de ezzel sem kérkedik, csak leírja: »Az igazi zene a tánc.« Humora is van, de nem tolakodó, sőt néha át se üt a papíron, tisztán látó tekintetén keresztül megpillantjuk a hétköznapi látványban az abszurdot. Bátorsága sem harsány, hanem csendes és kérlelhetetlen: »Sírni csak gyerekeknek szabad nyilvános helyen, és őrülteknek. De ha jobban belegondolok, nekik sem érdemes.« Szorosan szerkesztett kötetét át- meg átjárják az egymásra rímelő motívumok, mégis van valami véletlenszerű könnyedség és keresetlenség az anyagban: valami üdítően nem irodalmi. Simon Bettina kegyetlen költő is, ettől olyan pontos. Mindenen átlát, mindenre rákérdez. Arra is, érdemes-e egyáltalán írni. Ilyen verseket igen. Csak ilyeneket érdemes”. (Jelenkor)
Tone Hødnebø: Jótállás az igazságért
Tone Hødnebø Norvégia egyik legjelentősebb kortárs költője. Magyarul megjelenő kötetének versei határvonalként húzódnak aközött, amit közvetlenül tapasztalunk, és aközött, amit megpróbálunk elmondani vagy elmagyarázni valaki másnak. A Jótállás az igazságért című kötet a nemrég Baumgarten-emlékjutalomban részesült, Jon Fosse műveit is magyarító A. Dobos Éva fordításában jelenik meg áprilisban. (Magvető)
Borsik Miklós: Futárlíra
Borsik Miklós 2014-től 2018-ig a József Attila Kör JAK-füzetek sorozatának társszerkesztője volt. Átoknaptár című, bemutatkozó kötete 2020-ban jelent meg a Jelenkornál, aztán két éven át futárként dolgozott. 2024 tavaszán megjelenő Futárlíra című második kötete kapcsán Spiró György a következőket írja: „Borsik Miklós mindenhová magával hordja a fejét, benne látományok és hallományok tömege. Fel-felvillanó képek belülről, cseppkőbarlang, regisztrálja, aminek az árnyképe elsuhan: a Mester utca, a Víg, a Podmaniczky, a Város. Platón örülne. Hallja az ugatást a Tömő utcából, versidézetek suhannak és gabalyodnak, néha megzöttyen, kátyú, teker tovább: biciklis futár. Viszi a csirkeszívet, a lecsót, a bulgurt, viszi az olvasottakat és amit éppen kitalál. Állandóan asszociál, képtelen leállni. Van, amikor történeteket állít össze, ezek ebben a kötetben nincsenek benne, ebben úgynevezett versek vannak, egy tudat cikkanásai. A lelkével nem foglalkozik, elég, hogy lát-hall, a töredékekből atmoszféra támad, villódzik a kint és a bent. Totál realista és teljesen elvont. Ritkán tűnik fel ennyire eredeti tehetség a magyar irodalomban”. (Jelenkor)
Erdős Virág: Eltérő tartalom
A futárlíra Erdős Virágtól sem áll távol, ezúttal azonban az ételtől az élet felé fordulnak a költeményei. Vajon háborúban tényleg hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben a közkeletű szállóigével ellentétben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes a valóság felett, csak közösen bukhatnak el. Az Eltérő tartalom versei szinte a lehetetlent valósítják meg: közvetlen valóságunkról szólnak felismerhetően, mégsem publicisztikus módon, hanem szikáran és nagy erővel. A verseskötet áprilisban jelenik meg. (Magvető)
Rékai Anett: Menetiránynak háttal
Ugyancsak áprilisban érkezik Rékai Anett Petri-díjas bemutatkozó kötete, a Menetiránynak háttal. A szerzőnek – akinek mi is felfigyeltünk a 2023-as Öbölnyi megafon című antológiában olvasható verseire ‒ azonban nemcsak Petri Györgyöt, de József Attilát és Karinthy Frigyest is megidézik a szövegei. Gál Ferenc „metamodern benszülőttnek” nevezi Rékait, és mint írja, „úgy képes szíven ütni, fűbe koppintani minket, hogy ezzel látszólag nem vagy alig mozgósít költői eszköztárat”. (Magvető)
Locker Dávid: Beszédkényszer
Locker Dávid az új költőnemzedék meghatározó figurája, a fiatalabb nemzedéket megmozgatja, érzi a korhangulatot. Rengeteg folyóirat-publikációja látott már napvilágot, az Öbölnyi megafonban is szerepelt, és úgy fogalmaztunk az antológiában olvasható verseiről, hogy „olvasmányos ódákat ír a naivitáshoz”. Jelenleg Péczely Dórával dolgozik a Beszédkényszer című első kötetén. (Prae)
Láng Orsolya: Ház, délután
Idén tavasszal Lapis József szerkesztésében, a Prae-nél jelenik meg a decemberben Bertók László Költészeti Díjjal kitüntetett Láng Orsolya új kötete, a Ház, délután ‒ ezúttal is a marosvásárhelyi Lector Kiadóval közös gondozásban. A Tejszoborral bemutatkozó, a Személyes okokkal pedig osztatlan sikert arató szerzőtől ezúttal is valami különlegesre számítunk. (Prae)
Lapis József: Beszédtöredékek a halálról
A kritikusként, irodalomtörténészként és szerkesztőként is elismert Lapis Józsefnek idén érkezik az első verseskötete. (Disclaimer: jelen összeállítás készítője szerkesztette a könyvet). A Beszédtöredékek a halálról fülszövegében Balajthy Ágnes azt írja, „Lapis verseiben az elmúlás elsősorban személyes: a saját lét törékenysége az apa halála felől válik megtapasztalhatóvá. Az elmúlás ismerős: fekete kendős öregasszonyok, elhagyatott falusi temetők, ujjnyomok egy régi könyvön. Az elmúlás maga a hagyomány: csak azon a nyelven lehet róla beszélni, melyen Borbély Szilárd, József Attila, Kosztolányi és a Biblia is nyomot hagyott”. (Szépirodalmi Figyelő Alapítvány)
Kayla Czaga: Dunk Tank
A magyar származású kanadai költő, Kayla Czaga első verseskötete, a Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon 2023 nyarán került a könyvesboltokba. A könyv versei egy lány életútját követik nyomon, aki a gyerekkortól a felnőttkorig terjedő, izgalmakkal teli, egyúttal ijesztő időszakban a világhoz, a léthez fűződő viszony és a személyes kapcsolatok érzékeny átalakulásokon mennek keresztül. (Itt beleolvashatsz.) Második kötete, a Dunk Tank az idei év második felében érkezik, fordítója újfent Kis Orsolya. (Prae)
Balla Gergely: Napkötöző (dalszövegek)
A Platon Karataev 2024-ben Napkötöző címmel új lemezzel készül, mely a Partért kiáltó méltó folytatásának ígérkezik. Dalszövegíró-énekesük, Balla Gergely ezúttal is Dobos Emőke grafikussal dolgozik a lemezhez tartozó, de önálló kötetként is forgatható dalszövegkönyvön, amelynek elődje a Prae Kiadó egyik sikerkiadványa volt 2022-ben. (Prae)
A Prae társkiadásában, várhatóan idén jelenik meg Kabai Lóránt költő-szerkesztő posztumusz verseskötete is.
Horváth Eve: Metasztázisok
A Kalligram gondozásában érkezik Horváth Eve harmadik kötete. A Metasztázisokról a szerző a következőket mondta a Literának: „A Metasztázisok tematikája valóban mélyen személyes, ugyanakkor abban az értelemben személytelen is, ahogy mindenkinél jelenlevő tapasztalat egy hozzátartozó betegsége és/vagy halála. Ami jellemzi: egymásba áttétet képező temetések és halálok, a Föld bolygót pusztító rákos sejtek, a folyamatos növekedés, ami még a T-sejteket is elkábítja. Defektes kapcsolatok, sikertelen kapcsolódás”. (Kalligram)
Ugyancsak a Kalligram adja ki a 2023-ban Móricz Zsigmond ösztöndíjban részesült Szabados Attila Vérsűrűség című első verseskötetét, amelyben a gyász és a halál idővel formálódó jelenségei kerülnek középpontba, valamint Kiss Judit Ágnes A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című lírakötetét is. Utóbbi, egy interjú szerint
a női vágyak, valamint az idősödés témáit járja majd körül.
A májusi Margóra érkezik a Péterfy Bori életrajzát, a Borikönyvet jegyző, Reykjavíkban élő Tóth Júlia Éva első verskötete, a Hozzávalók két személyre – Emészthető versek, ugyancsak a tavaszi Margóra készül el Élő Csenge Enikő Apám országa című debütkötete, a Könyvhétre pedig Viola Szanda A hetedik Égbolt című könyve jön ‒ az előző kettőhöz hasonlóan a Scolarnál.
Végül pedig két szenzáció. Amint arról beszámoltunk, a tavaly ősszel a Margón járt Jón Kalman Stefánsson lesz az idei Budapesti Könyvfesztivál díszvendége, és erre az alkalomra verseskötete jelenik meg a Typotex gondozásában. A Weöres Sándor életművét gondozó Trubadúrtól pedig úgy tudjuk, 2024-ben több újrakiadás várható.
