Olyan humorral még nem nyomoztak ősi misztériumok után, mint ezek a különc öregasszonyok

Olyan humorral még nem nyomoztak ősi misztériumok után, mint ezek a különc öregasszonyok

Hogyan menti meg a Földet egy csapat szenilisnek ítélt vénasszony? Hogyan tárulnak fel a legelképesztőbb kalandok, miután a 92 éves narrátor egy hallókürtöt kap ajándékba? Mi köze mindehhez egy kacsintó apácának? A szürrealista festő Leonora Carrington féktelen játékossággal és empátiával megírt könyve mintegy ötven év késéssel jelenik meg magyarul – pedig hazai vonatkozása is van. Érvényesen szól a jó öregkorról, és szellemesen, de mégis metsző erővel kritizálja azt a patriarchális kategóriarendszert, ami sokszorosan érvénytelenítette a női léttapasztalot. Miközben Carrington pellengérre állít vallást, társadalmi berendezkedést és kenetteljes családi ideálokat is, kultúrtörténeti vágtába kezd, amiben inspirációs forrásai közt egyaránt megtaláljuk a görög, a kelta vagy az egyiptomi mitológiát, valamint a gnoszticizmust - mindeközben pedig A hallókürt egy pillanatra sem szűnik meg bájos és szórakoztató lenni. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2023. július 03. |
Leonora Carrington
A hallókürt
Ford. Fekete Rozina, & kiadó, 2023, 248 oldal
-

“Meglehet, Carmella már akkor tudta, miféle hatást gyakorol az életemre, amikor megajándékozott a hallókürttel. Nem nevezném őt rosszindulatúnak, csupán egészen sajátos a humorérzéke” – meséli a 92 éves Marian Leatherby, aki köszöni, jól van és teljesen el tudja látni magát, meg a két macskáját, a tyúkról nem is beszélve. Igaz, a fogai már kihullottak, alig hall, és hát az állán is ritkás szakállka nőtt már, ám utóbbi neki tetszik, szerinte elegáns.

Mexikóban járunk, narrátorunk itt él a brit konzulátuson dolgozó fia családjával, akik egyre kevésbé képesek elviselni a szerintük visszataszító kis öregasszonyt, ezért úgy döntenek, hogy idősek otthonába adják. Pedig Marion egészen kiváló szellemi képességeknek örvend, aminek lehet genetikai oka is, hiszen száztíz éves anyja komornyikjától időről-időre udvarias képeslapot kap, hiába, 

“a száztíz év nem olyan nagy kor, legalábbis bibliai szempontból”.

Mindenesetre Marion humora nagyon is a helyén van, így az első, amivel a kötetet olvasva találkozunk, a bájosan vicces megjegyzések sora - tulajdonképpen majdnem minden második, harmadik mondatban van valami csalafintaság.

Marion a hallókürtnek köszönhetően még időben értesül a családja terveiről, amit ugyan megállítani nem tud, de legalább nem éri váratlanul. Persze arra még a világ random pontjaira ismeretleneknek leveleket írogató és Sarah Stanleyével vetekedő fantáziájú Carmella sem lehet felkészülve, micsoda helyre kerül Marion (vagy ha igen, Carmella azt is laza méltósággal fogadja).

A leginkább valamiféle keresztény szektaként leírható Fény Kútja Testvériség által működtetett idősek otthonában a hölgyek a legkülönfélébb házikókban laknak: van, amelyik gomba- vagy csizmaformájú, egy másik svájci faház, de akad vasúti kocsit, sőt, egyiptomi múmiát mintázó is. Az otthont egy házaspár vezeti, akik a takarékosság (azaz haszon), illetve a Belső Kereszténység (azaz hatalmaskodás) jegyében a legkülönfélébb tevékenységekkel és gyakorlatokkal foglalkoztatják a bentlakókat, ezek közül nem egy amolyan Rudolf Steiner-i antropozófia-karikatúraként is értelmezhető.

Igazából kíváncsi lennék, hogy vajon Richard Osman olvasta-e az 1974-es A hallókürtöt, ami csak nálunk volt eddig ismeretlen darab, a briteknél például igazi irodalmi csemegeként tartják számon, és művészek sora a rajongója: Ali Smithtől Björkön át Luis Buñuelig. Osman itt azért releváns, mert a talpraesett és aktív, sőt, világformáló idősek, no, meg a nagyszerű karakterek akár előképül is szolgálhattak A csütörtöki nyomozóklubhoz (cikkünk itt).

Világhírű lett az író, aki azt gondolta, hogy egy bűntényhez a nyugdíjas otthon eszményi terep
Világhírű lett az író, aki azt gondolta, hogy egy bűntényhez a nyugdíjas otthon eszményi terep

Az elmúlt évek egyik legnagyobb könyves bestsellere fűződik Richard Osman nevéhez: a tévés műsorvezetőnek egy nyugdíjas otthonban járva jutott eszébe, milyen remek helyszín lehetne egy krimihez. A csütörtöki nyomozóklubból csak Nagy-Britanniában elkelt egymillió példány, a filmjogokra pedig már lecsapott Steven Spielberg. A szerzővel interjúztunk.

Tovább olvasok

A már emlegetett Carmella hatalmas formátumú figura, nagy kedvencem volt a bárminemű realitást sutba dobó ötleteivel, de nem kevésbé szórakoztató az extravagánsan öltözködő és férfifaló dáma, Georgina Sykes, vagy a háborús hős márkinő sem. A középpontban pedig ott áll a mi édes Marionunk, aki derűs meglátásaival kommentálja egyre extrémebb kalandjait és a többi szereplőt. Emlékeiből és álmaiból egy önazonos, világlátott fiatal nő rajzolódik ki, aki festészetet tanult és érdekelték a szürrealisták (egy kis személyes utalás az írótól – de erről később). Egyértelmű, hogy Marion igazi modern nő és vagány egyéniség volt  – és itt a volt tulajdonképpen hamis, hiszen a töpörödött, elhasználódott testben még mindig az. A regényt olvasva pedig egyre inkább álomszerűvé válnak a fejezetek, főleg, hogy koruk, jellemük és céljaik okán megbízhatatlan mesélők sorával találkozunk a lapokon. Marion néha maga sem tudja eldönteni, ébren van-e vagy álmodik, esetleg emlékezik, a márkinő sztorijai a németek sorozatos megfutamításáról több mint gyanús münchhauseni anekdoták, a könyv-a-könyvben betétet író szerzetes pedig világnézeti és értékrendbeli okokból zárható ki azok közül, akik kiegyensúlyozott képet közvetíthetnének nekünk.

Ez az álomszerűség aztán fokozatosan átcsúszik az egyre nyilvánvalóbban misztikus tartalomba, amiben a szerző nemcsak megcsillogtatja átfogó ismereteit a görög mitológiától a gnoszticizmusig, de a transzcendens-szimbolikus eseményekbe csomagolva jelentős társadalom- és kultúrakritikát is megfogalmaz. Mindezt továbbra is úgy, hogy például 

a fukar módon adagolt csokik és más édességek megszerzésének tétje legalább olyan nagy, mint kideríteni, mi állhat az intézmény mindennapjait felforgató haláleset mögött.

A kötet először azonosítható vezérmotívuma az öregség, pontosabban a jó öregség, Carrington pedig mély empátiával és szeretetteli komikummal mutatja be a személyiség rétegeit akkor, mikor a világ már rálegyint az öregasszonyokra. “Senki sem teheti az embert boldoggá, erről mindenkinek saját magának kell gondoskodnia” – véli Marion, és tesz is érte, például minden napjában talál valamit, aminek őszintén örülhet, és ugyan felismeri és néven is nevezi az emberi gyarlóságokat, a legtöbb esetben nagyvonalúan túllép rajtuk. Hallásproblémái, majd a hallókürttel visszaszerzett képesség ugyanakkor felerősíti, hogy ő maga egyszerre van kint és bent a közösségben, ami sokszorosan izgalmas megfigyelővé, sőt, kémmé teszi. A leselkedő és hallgatózó öregasszony képe itt nemcsak kedvesen ironikus, hanem része annak a nagyobb analízisnek, amivel Carringon a nők szerepeit, lehetőségeit és korlátait tárgyalja a társadalomban. A “kint és bent is” állapot egyik szerencsés megélési lehetősége a különcség: annak a szabadsága, hogy bármit megtehetünk és nem törődünk a világ véleményével. Persze mindez nem független attól, hogy arról a világról beszélünk, ami

a szépségét és termékenységét vesztett nőben legfeljebb a nagymamaságot találja hasznosnak, egyébként lemond róla, sőt, teherként éli meg a létezését.

A misztikum – nem véletlenül – a művészeten keresztül lép be a regénybe, Mariont egyre jobban foglalkoztatja az a kacsintó apácát ábrázoló festmény, ami vele szemközt lóg az ebédlő falán: a nyugtalanító nő arcát narrátorunk hol csúfondárosnak, hol szimpatikusnak találja, majd egyszer csak különös könyvecskét ad neki az egyetlen fekete lakó, a csendes Christabel Burns. A könyvből pedig feltárul a titokzatos apátnő története, akit bár az egyház szentté avatott a halála körülményei miatt, a könyvecskét író szerzetes szerint belülről bomlasztotta a kereszténységet azért, hogy ősi – a szerzetes szemében természetesen ördögi és pogány – erőket támasszon fel.

A regény innentől teljesen elszabadul, és egyre vadabb fordulatokkal veti magát a transzcendens kultúrtörténeti habzásba.

Abban a családban, amiben a szofisztikált A Pendragon legenda és Eco komor nagyregényei fivérek, A hallókürt az a frivol nővér,

aki egyszerre hány fittyet testvérei férfiúi pózaira és a patriarchális kultúra kategóriáira, miközben szellemesen rájuk is olvassa a kritikáját. Az álomszerű káosz belső rendje itt a mágikus szimbólumok asszociatív kapcsolataiban rajzolódik ki, az ősi idők óta az anyaméhvel összekapcsolt barlang mélyén végül menedéket lelő, gyakorlatilag boszorkánygyülekezetté (“coven”) váló öregasszonyok pedig nem véletlenül lesznek egyetlen örökösei a Földnek. Mindeközben felbukkan a Grál, Vénusz, az ír Sidhe és az Aos Sí, a templomosok, a bárd Taliesin, sőt, az egyiptomi Anúbiszt kifigurázva egy farkasfejű nő, Anubeth is. A hallókürt tehát az Umberto Ecón, Szerb Antalon vagy akár Dan Brownon edzett olvasók idei felfedezése lehet, előrebocsátva, hogy ezeknél jóval könnyedebben és játékosabban megírt kultúrtörténeti utazás.

A Da Vinci-kódot a kritikusok húsz éve gyűlölik, az olvasók ugyanennyi ideje rajonganak érte
A Da Vinci-kódot a kritikusok húsz éve gyűlölik, az olvasók ugyanennyi ideje rajonganak érte

Húsz éve jelent meg Dan Brown máig legsikeresebb és legvitatottabb regénye, A Da Vinci-kód. A kritikusok fanyalogtak, a rajongókat viszont ez sem érdekelte: a regény összesen 81 millió példányban kelt el. A jelenséget nemrég podcastben beszéltük ki, most pedig írásban járjuk kicsit körbe, mi is ez a máig tartó mánia a könyv körül.

Tovább olvasok

Ezen a ponton ideje azt is bemutatnom, ki írta ezt a könyvet, főleg, hogy a szerzőnek magyar kapcsolódása is volt. Az 1917-es születésű Leonora Carrington jómódú brit családját botránkoztatta meg azzal, hogy művésznek készült, majd miután lázadó viselkedése miatt két iskolából is kizárták, a szülei beadták a derekukat, és finanszírozták a festői törekvéseit. Ez végül annyira meghálálta magát, hogy Carringtont ma a szürrealisták egyik utolsó jelentős képviselőjeként tartják számon. Max Ernst elhagyta miatta a feleségét, ám a szépséges Carrington nagyon gyorsan kinőtte a múzsaszerepet, és művészként egyenrangú társává vált Ernstnek. A II. világháború borzalmai azonban annyira megviselték őket, hogy miután sikerült külön-külön az Egyesült Államokba menekülniük, már nem tudták folytatni a kapcsolatukat. Carrington sok más európai menekülttel együtt Mexikóban telepedett le, és azzal a magyar születésű Weisz Imrével (Emerico Weisz, azaz Chiki) kötött házasságot, aki Robert Capa laborasszisztense, illetve maga is fotós volt – a párnak két fia született, az egyikük, Pablo illusztrálta A hallókürtöt. Imre a regénybe is utat talált ilyen kis utalásokban:

“Azt hiszem, ezeket a tulajdonságokat Imre bácsikámtól, egy magyar nemesembertől örököltem, akinek az anyja egy közismert erdélyi vámpír volt.

Bizonyos okok miatt soha nem meséltem el neked teljesen a családom történetét, mivel titoktartásra esküdtem fel a magyarországi kommunista üldöztetés idején.” Carrington egyébként összebarátkozott egy másik magyar származású fotóművésszel, Kati Hornával is, Frida Kahlo csak európai szukáknak” hívta őket.

Mivel A hallókürt körülbelül fél évszázados késéssel jelenik meg itthon, vannak olyan árnyalatai, amik felett már eljárt az idő, ilyen például az a koloniális ábrázolás, amiben a misztérium tudója és az alvilágjárás előtt beavatóként fellépő nő az egyetlen fekete (ide citálhatunk sok mindent a gyarmatosító szemszögű Afrika-romantikától az amerikai vuduig). Bájos viszont az, ahogyan a regény misztikumát is meghatározza a kor, amiben született, hiszen a feltáruló titok, annak szimbolikája és mágikus rendszere nagyban táplálkozik az indiai-angol néprajztudós, régész és antropológus, a feminizmus első hullámához kötődő Margaret Murray mára elvetett hipotéziséből. Ebben Murray egy kereszténység előtti, sok elemében matriarchális európai ősvallást feltételezett, ami szerinte a kontinens boszorkányhiedelmeiben élt tovább. Murray szerint a boszorkányüldözések fő célja e vallás nyomainak, és a benne tisztelt Istennő és Szarvas Isten kultuszának felszámolása volt. (Ugyan a hipotézist azóta cáfolták, Murray nagy hatással volt az újpogány szinkretikus vallásra, a Wiccára.)

Ezek a tételek viszont egyáltalán nem lógnak ki Carrington összességében egységes szürrealista univerzumából, a kritikáit pedig semennyire sem érvénytelenítik. A kötet utószavát jegyző és a regényért szintén lelkesedő Olga Tokarczuk azt írja: Carrington A hallókürtben visszakövetelte és a feje tetejére állította az emberiség hagyományos, meghatározó történeteit, és ezzel létrehozta a valaha írt egyik legeredetibb feminista szöveget: “Leonora Carrington megérti a női lét szubverzív és excentrikus helyzetét. Mind a festészete, mind az írásai csodálatosan beleillenek André Breton elképzeléseibe, miszerint a művészetet az alkímiához vagy az okkultizmushoz kell közelíteni, és miközben bőséggel merít európai ezoterikus imagináriumunkból, mégis elkerüli a sokszor ezzel együtt járó fellengzős komolyságot. 

»A hallókürt« hermetikus szöveg: arról szól, ami rejtett, hiszen félretolták és feledésbe merült.

Ahhoz, hogy teljes mértékben élvezhető legyen, megköveteli az olvasójától, hogy legalább részben felismerje az utalásait – ugyanakkor gúnyt is űzve az efféle kompetenciából, mindenféle döbbenetes és meglepő történeteket ránt elő a semmiből.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szerb Antalt a fiatalság, a lázadás, a kitörési kísérletek érdekelték

120 éve született Szerb Antal, az Utas és holdvilág és A Pendragon legenda szerzője, aki a mai napig az ország egy legnépszerűbb írója. Örök fiatal volt, és könyvei is ezt az utánozhatatlan és megfoghatatlan fiatalság-eszenciát őrzik. Valami olyat tudott az irodalom varázsáról, amit rajta kívül senki más.

...
Hírek

Így találta meg a könyveket Umberto Eco hatalmas könyvtárában

A rózsa neve írójának gigantikus könyvtára volt, ő azonban pontosan tudta, mit hol kell keresni.

...
Szórakozás

Opera készül A rózsa nevéből

A zeneszerző szerint a kompozíció szerkezete egy rózsa szirmaira fog emlékeztetni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

Kiemeltek
...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.

...
Nagy

Olvasnál egy parkban 40 másik emberrel? Irány az Olvasópiknik

Márciusban indult és sikerrel működik a Kastner Kommunity Olvasóbulija, ami a nyári hónapokra a kávézó mellett található parkba költözik. Papp Virággal, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

...
Nagy

A 10 kedvenc idézetünk Jón Kalman Stefánssontól

Szeptemberben, a Könyvfesztivál vendégeként ismét Magyarországra érkezik Jón Kalman Stefánsson. Mutatjuk a kedvenc idézeteinket az izlandi írótól.

Hírek
...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

...
Szórakozás

A Normális emberek sztárja szívesen visszatérne Marianne karakteréhez

...
Beleolvasó

Örülök, hogy meghalt az anyám – Olvass bele a volt hollywoodi gyereksztár memoárjába!

...
Hírek

Gypsy Rose Blanchard maga olvassa fel memoárját hangoskönyvben

...
Hírek

Salman Rushdie ősszel érkező regénye a tökéletes birodalom bukásáról szól

...
Szórakozás

Anthony Hopkins római császárt alakít egy új gladiátoros sorozatban

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne: Prófécia nővérei boszorkányok vagy megmentők? Nézd meg az új előzetest!

A Dűne-filmek előtt tízezer évvel játszódó sorozatban a Bene Gesserit szövetség felemelkedését és hatalmi harcát láthatjuk majd.

...
Szórakozás

A sógunt 25 kategóriában jelölték Emmy-díjra

De a televíziós díjakért más népszerű adaptációk is versenyben vannak a nagy sikerű A sógun mellett.

...
Szórakozás

Harrenhal átka kerget őrületbe a Sárkányok házában?

Különös dolgok történnek Daemon Targaryennel, aki Harrenhal baljós várában időzik a Sárkányok háza utóbbi epizódjaiban. Egy kis westerosi történelmi gyorstalpaló következik.

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

...

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

...

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

...

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

...