Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért viselkedik a kapitalizmus kannibálként? Miért okozott annyi fejtörést és vitát a nulla? Miért lett a répa narancssárga, és mit mond ez el nekünk az innovációról? Hogyan dolgozik az idegsebész és hogyan állíthatjuk az egészségünk szolgálatába a legfrissebb tudományos eredményeket? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?
Válogass további könyvajánlóinkból is 2024-re: magyar prózát, világirodalmat, költészetet, gyerekkönyveket.
Tim Marshall: A földrajz jövője – Hogyan változtatja meg világunkat a hatalom és a politika a világűrben?
A világűr: az új határvidék, vad és törvények nélküli hely. Már most is központi szerepet tölt be gazdaságunkban, kommunikációnkban, katonai stratégiánkban és földi nemzetközi kapcsolatainkban. Most ez az emberi felfedezések, a kizsákmányolás – és talán a hódítások – legújabb színtere. Felfelé és kifelé tartunk, és magunkkal visszük a hatalmi harcainkat. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen. A fizikai területektől és a műholdakhoz szükséges erőforrásoktól a fegyverekig és a stratégiai csomópontokig a geopolitika ugyanolyan fontos odafent az égbolton, mint idelent a Földön. Aki kíváncsi arra, hogyan jutottunk idáig és merre tartunk, hogy visszatérünk-e a Holdra vagy milyenek lesznek az űrháborúk, a választ Tim Marshall új könyvében megtalálja.
Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat – A szelíd bánásmód megtérül
A fák látszólag némán állnak a kertünkben, a parkban, az erdőben, pedig nem csak egymással kommunikálnak, felénk is jelzéseket küldenek. Ha odafigyelünk. Ha értjük a „nyelvüket”. Bizonyos jelekkel értésünkre adják, milyen állapotban vannak, mire van szükségük. Milyen színűek a levelek? Foltosak-e? Mitől vastagszik meg a törzs egy része palack formájúra? Honnan tudjuk, hogy egy fa „szomjas” vagy „napszúrást” kapott? Aki értelmezni tudja a jeleket, az nemcsak egy számára eddig ismeretlen világba pillanthat be, de az is tudatosul benne, milyen sokat tehet a természet e csodálatos lényeinek egészségéért, a környezet- és természetvédelemért. A szerzővel készült interjúnkat itt találod. (Park)
Charles Seife: Nulla. Egy veszedelmes gondolat története
Érdekfeszítő és szórakoztató kultúrtörténeti munka a nulla történetéről a nagyközönség számára. A pi története című kötet folytatása. A nulla nem csupán egy a számok sorában. Miként ikertestvére, a végtelen, a nulla is évezredeken át zavarba ejtett és kísértett bennünket nyugtalanítóan paradox tulajdonságaival. Hol hasznos eszközként, hol ártalmas bajkeverőként tekintettek rá; vallási vezetők, filozófusok és tudósok hadakoztak fölötte lényegét és jelentőségét kutatva. Charles Seife nagy sikerű könyve végigvezet bennünket ezen a szövevényes és lenyűgöző történeten, amelynek során a nulla végül nem csupán beépült az európai gondolkodásba, de a matematika egyik legfontosabb eszközévé emelkedve meghatározó és sokrétű szerepet játszott a modern természettudomány forradalmában. És a történet még nem ért véget: a nulla furcsa és kétarcú természete ma a „mindenség elmélete” körül folyó tudományos vitákban mutatkozik meg ismét, és mintha megint ellenünk fordult volna, a modern fizika alapjait látszik fenyegetni. (Typotex)
Peter Sloterdijk: Stressz és szabadság
A népszerű német filozófus és kultúrteoretikus műve Weiss János fordításában és utószavával. Ezzel a kötettel a Typotex új népszerű filozófia sorozatot indít – a Byung-Chul Han sorozathoz kapcsolódva – a társadalomfilozófia kérdései iránt érdeklődőknek. A sorozat szerzői filozófusok, társadalomtudósok, akik szakmájuk elismert képviselői, de valamilyen formában mégis a nagyközönségnek is írnak.
Hogyan egyeztethető össze ma az egyéni szabadság és a közjó? Ennek az akut és aktuális kérdésnek a megvilágítására Peter Sloterdijk a szabadság és a szubjektivitás kialakulását és fejlődését a stressz és szorongás megélésének változataiként leírható mechanizmusokra adott reakcióként vázolja fel, bemutatva a szabadság fogalmának az ókori Görögországtól napjainkig terjedő genealógiáját. A szerző a tőle megszokott izgalmas, szórakoztató és egyben meglepő módon Lukrécia Titus Livius megörökítette történetétől Beckett legkorábbi színdarabjának, az Eleutheriának hőséig rajzol ívet, majd Rousseau álmodozó, magányos sétálójában a minden stressztől mentes, a világ gondjai által nem terhelt modern szubjektumot veszi szemügyre. Sloterdijk értelmezésében a modern filozófia, mindenekelőtt a német idealizmus arra tesz kísérletet, hogy visszaszorítsa Rousseau haszontalan és anarchikus szubjektumát, és lehorgonyozza a világ gondjaiba, abba a feladatba, hogy a világot és önmagát is megteremtse. A modernitás egyik fő feladata az egyének pszichopolitikai nagytestekbe való integrálása. Ez a társadalomnak nevezett nagytest pedig nem más, mint a gondok és szorongások közössége, amelyet a közös stresszt kiváltó problémák hoznak mozgásba és tartanak fenn. Sloterdijk írásában a szabadságot a valószínűtlen számára való rendelkezésre állásként fogalmazza meg – ennek az újfajta meghatározásnak a segítségével pedig újragondolhatjuk a szabadság 21. századi fogalmát. (Typotex)
A Typotexnél jelenik meg Byung-Chul Han Az idő szaga című filozófiai esszéje az elidőzés művészetéről.
Peter Attia, Bill Gifford: Végigélni – A hosszú élet tudományos alapjai
Hosszabb élet, jobb életminőség: ehhez segít hozzá Dr. Attia „használati utasítása”, amely a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a táplálkozás, testedzés és alvás, illetve a mentális, valamint érzelmi egészség köréből. A könyvből kiderül, hogy az évi koleszterinteszt nem ad elégséges információt arról, hogy személy szerint milyen infarktuskockázattal nézel szembe. Nem kizárt, hogy máris olyan állapotban van a májad - ez egészen gyakori, mégis az esetek túlnyomó többségében diagnosztizálatlan marad -, ami előre jelzi a majdani öregkori krónikus betegségeidet. Miért a testedzés a leghatásosabb szer, amely hosszú, egészséges életet okoz. Nem lehet csak a testi egészséggel törődni, és a szőnyeg alá söpörni mentális, érzelmi háztartásunkat. Dr Peter Attia az Early Medical alapítója. A Stanford orvosi karán végzett, a Johns Hopkins Kórházban szerzett sebészi képesítést. Onkológiai sebészi tanulmányokat az NIH Országos Rákintézetben folytatott, ahol a melanóma immunalapú kezelésére szakosodott. Az Aging című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Népszerű podcastjának címe: The Drive.
Nagy Boldizsár: Bős–Nagymaros – nemzetközi jog, politika, környezetvédelem. Írások az erőműrendszer történetéről és a jogvitáról
A nemzetközi jogász szerző képviselte a hágai perben a magyar államot, a kötet az összegyűjtött írásait tartalmazza a bős–nagymarosi erőműről 1988-tól 2022-ig, kiegészítve egy terjedelmes nyitó- és zárófejezettel, melyek összegzik, mi a demokratikus ellenzéket olyannyira megmozgató, ám az ezredforduló után csendesen megfeneklő ügy mai mérlege. (Gondolat)
Ha-Joon Chang: Emészthető közgazdaságtan
Miért lett a répa narancssárga, és mit tanít ez nekünk az innovációról? Miként válhat manapság is „banánköztársasággá” egy multinacionális vállalatoknak szabályozás nélkül teret adó ország? Hogyan alapozta meg a rozs (és Bismarck, a szocializmus legnagyobb ellensége) a világ első jóléti államának kialakulását? Évtizedek óta a szabadpiacot tartjuk ideális gazdasági berendezkedésnek – az egysíkúság azonban, ahogy az étkezésben, úgy a gondolkodásban sem egészséges. Mítoszromboló, szellemes és elgondolkodtató könyvében Ha-Joon Chang közgazdász az összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit úgy elemzi és teszi „fogyaszthatóvá”, hogy a világ minden tájáról származó ételekről szóló történetekkel fűszerezi. A kötetből sokat tanulhatunk globalizációról, éghajlatváltozásról, bevándorlásról, megszorításokról, az automatizáció térnyeréséről, posztindusztriális tudásalapú gazdaságokról, valamint a kapitalizmus és a szabadság összefonódásáról. Ha megismerjük és átlátjuk a világunkat alakító gazdasági történések hátterét, akkor alkalmazkodhatunk a változásokhoz, és jobban felkészülhetünk a jövő kihívásaira.
Anne Sverdrup-Thygeson: Erdő (munkacím)
A népszerű norvég biológus szerző legújabb könyve az erdőkről. Annak, aki szerette a Terra Insecta és Az élet szövete című könyveket (itt hallgathatsz podcastet róla), nem kell bemutatni Anne Sverdrup-Thygeson közvetlen, vicces, közérthető stílusát. Az Erdők megérteti az olvasójával, hogyan hatottak és hatnak a lombhullató- és túlevelű erdők a történelmünkre, a kultúránkra és a pszichénkre, miért van szükségünk rájuk és kell megőrizzük a biodiverzitásukat az emberiség túlélésének érdekében. (HVG)
Anke Schmidt: Takarítsunk okosabban
Lehet környezettudatosan takarítani? Milyen és mennyi tisztítószerre van tényleg szükségünk? Az influenszer Anke Schmidt, alias @wasteless_hero hasznos tanácsokat és ötleteket ad ahhoz, hogy kevés ráfordítással tiszta, mégis környezetbarát legyen az otthonunk, miközben időt és pénzt takarítunk meg. A könyv környezettudatos tippeket ad a lakás minden helyiségének tisztán tartásához; saját készítésű tisztító- és mosószer-recepteket ajánl; segít megtervezni a hatékony takarítás menetét; letölhető táblázatokat és címkéket tartalmaz. (Cser)
Dimitris Xygalatas: A rítusok ereje
Az antropológus szerző szerint a rituálé az emberi kultúra szövetének egyik legrégebbi szála. Nagy paradoxon rejlik benne: az emberek nagy jelentőséget tulajdonítanak a rítusaiknak, de kevesen tudják megmagyarázni, hogy azok miért olyan fontosak. A látszólag értelmetlen mozzanatokból álló szertartások az összes ismert társadalomban jelen voltak a kézfogástól és a rontásoktól a felvonulásokig. Már mielőtt megtanultunk volna gazdálkodni, óriási kőtemplomokban gyűltünk össze. Xygalatas könyvében az emberi viselkedés eme különös birodalmába vezet, vizsgálódása közben pedig éppúgy támaszkodik a technológiára, mint a különböző tudományágak friss eredményeire. A születésnapi bulik, a koronázások, a csendes imák, a tűzugrás és a beavatási szertartások zavarba ejtő változatosságán keresztül A rítusok ereje feltárja azokat a mély és finom mechanizmusokat, amelyek összekötnek bennünket. (Open Books)
Nancy Fraser: Kannibál kapitalizmus
A tőke jelenleg az élet minden területét kannibalizálja – kiszipolyozza a természet bőségét, az egymásról való gondoskodás képességét, és kizsigereli a politikát. A kötetben a vezető marxista feminista teoretikus, Nancy Fraser feltérképezi a tőke étvágyát, válságpontról válságpontra követve az ökológiai pusztulástól a demokrácia összeomlásáig, az etnikai erőszaktól a gondozási munka leértékeléséig. Ezek a válságpontok mind a Covid-19-ben csúcsosodnak ki, ami alapján azt is elképzelhetjük, mire van szükségünk ahhoz, hogy véget vessük a falánk őrületnek. A szerző ajánlata egy olyan, széleskörű szocialista mozgalom, amely képes felismerni a tőke rablógazdálkodását – és halálra éheztetni azt. (Open Books)
Peter Vajkoczy: Agymunka
A világhírű idegsebész a munkája mindennapjairól mesél, miközben az emberi agyról és az idegtudományról is sokat elárul. Prof. Dr. Vajkóczy Péter idegsebész a berlini Charité igazgatója. A világ minden tájáról érkeznek hozzájuk betegek, csapatával naponta akár öt-hat műtétet is elvégez, amelyek többnyire agyvérzés, agydaganat, bypass és gerincbetegségek miatt szükségesek. Ezek a műtétek fizikailag megterhelőek, gyakran kimerítően hosszúak és rendkívül bonyolultak. És minden mikroszkopikus szinten zajlik: a sebész csak egy akár negyvenszeresre nagyító mikroszkópon keresztül látja, hogy mit csinál, és mindössze néhány századmilliméter átmérőjű szálakkal varr. A kockázat óriási, ha valami rosszul sül el, a betegek csak súlyos fogyatékossággal vagy legrosszabb esetben egyáltalán nem maradnak életben. Könyvében Vajkoczy arról vall, hogyan birkózik meg ő és a csapata ezzel a kihívással és teherrel, hogyan tervezik és hajtják végre a legnehezebb műtéteket, és mi hajtja őt idegsebészként. (Open Books)