Rushdie Kés
salman rushdie
Kés
Ford. Greskovits Endre, Helikon, 2024
-

1989. február 14-én, néhány hónappal azután, hogy megjelent Salman Rushdie negyedik regénye, A sátáni versek, Irán legfőbb vallási-politikai vezetője, Ruholláh Homeini ajatollah arról értesítette a világ „bátor muszlimjait”, hogy halálra ítélte a könyv szerzőjét, valamint annak fordítóit és kiadóit is, mivel megsértették az iszlámot. (A könyvbe itt beleolvashatsz.)

Homeini azt mondta, a gyilkosságo(ka)t haladéktalanul végre kell hajtani.

Az irodalmi életben és a köznyelvben ezután kezdték el használni a fatva fogalmát, és szinte mindenki úgy értelmezte, mint „muszlim vallási vezető által hozott rendelkezés” vagy „kiátkozás”. Sőt nem ritkán egyenesen a „halálos ítélet” szinonimája lett. Az író majdnem tíz évig bujkált, japán fordítóját megölték, olasz fordítóját és norvég kiadóját életveszélyesen megsebesítették, és a verdikt állítólag szerepet játszott az 1993-as sivasi vérengzésben is, amikor szélsőségesek felgyújtottak egy szállodát, ahol aztán 37 író és zenész lelte halálát (arról, hogy miért sérti a hívőket, ha valaki nem hisz, ebben a cikkben írtunk).

Rushdie a kétezres években azonban New Yorkba költözött, és újra több nyilvános szereplést vállalt (ekkoriban Friderikusz Sándor is meginterjúvolta). 2022. augusztusában épp beszédet készült mondani, amikor egy férfi a színpadra rohant és tizenötször megszúrta. Az író túlélte a merénylet, de egyik szemére megvakult és más maradandó sérüléseket is szerzett.

Ennek a támadásnak, valamint az utána következő felépülésnek és lelki rekreációnak a krónikája a Kés című kötet,

melynek magyar kiadása A sátáni versekhez hasonlóan Greskovits Endre fordításában a világpremier után nem sokkal, április 30-án jelenik meg a Helikonnál.

Salman Rushdie
A sátáni versek
Ford. Greskovits Endre, Helikon, 2023, 780 oldal
-

Az évforduló apropóján a Kés szerkesztője, Nemes Krisztián arról írt a Nyugati Tér blogon, hogy a fatvát sokan félreértelmezték a közbeszédben, mert ez valójában „nem kötelező erejű jogi vélemény, ajánlás, iránymutatás, ha úgy tetszik: életvezetési tanácsadás, amelyet egy jogtudós (mufti) ad olyan kérdésekben, amelyekben a kérdező kevésbé jártas vagy bizonytalan”. A választ tehát nem kell egy az egyben elfogadni, másik jogtudóst is meg lehet kérdezni a témáról, ami lehet apró-hétköznapi dolog, de általános erkölcsi kérdés is. Nemes szerint 

Homeini „felhívása a gyilkosságokra a muszlimok saját jogi kategóriái és hagyományai alapján sem lehetett fatva. Sem tartalmilag, sem formailag”.

Mint Nemes Krisztián fogalmaz, akkoriban komoly közéleti vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy meddig mehet el egy irodalmi mű, sérthet-e vallási érzékenységeket. Voltak, akik blaszfémiával és hitehagyással vádolták Rushdie-t, mások azzal érveltek, hogy egy műalkotásnak joga van megkérdőjelezni akár vallási dogmákat is. „Csakhogy éppen a fatva előbb említett, kifejezetten pluralista és nyitott koncepciója mutat rá arra, hogy a muszlimok többsége vallási kérdésekben sem »érzékenyebb« más vallások híveinél. Azaz Homeini felhívásának és a Rushdie-val szembeni gyilkos indulatnak nem sok köze van a hagyományos értelemben vett valláshoz. Annál több az autoriter politikához, amely mindig és mindenhol korlátozni igyekszik a művészet szabadságát (...). A Homeini által meghozott halálos ítélet tehát végső soron nem volt más, mint egy autokrata vezető bornírt támadása a művészet ellen, amely lényegét tekintve nem különbözött a nácik könyvégetésétől vagy a tálibok szoborrombolásától” – írja a szerkesztő. 

Rushdie Az igazság nyelvei című esszégyűjtemény néhány írásához hasonlóan új könyvében is amellett érvel, hogy A sátáni versek kiváltotta gyűlölethullámnak nem sok köze van vallási-teológiai kérdésekhez, annál több a gyilkos ideológiák szolgálatába álló szellemi sötétséghez. Rushdie a kötetben támadójával elképzel egy hosszú beszélgetést, ami Nemes Krisztián szerint arról tanúskodik, hogy az író továbbra is rendületlenül hisz abban, az irodalom és a művészet az egyetlen eszköz, amellyel szembeszállhatunk a világban mind jobban terjedő elnyomással és ostobasággal.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Rushdie: A személyes hit magánügy, az átpolitizált vallás mindenki ügye

Salman Rushdie a BBC-nek adott interjút, szerinte az írók dolga túlélni azt, ami ellenük fordul. 

...
Hírek

Knife, azaz Kés címmel jelenik meg Rushdie memoárja

A kötet alcíme: Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után.

...
Hírek

Salman Rushdie: Nem mindig a jófiúk győznek

Nehéz békére lelni, és nehéz békét teremteni – mondta a Frankfurti Könyvvásáron elhangzott beszédében az indiai származású brit író. Összefoglaltuk a szabadság áráról, a mítoszok tanításairól, a békéről és Barbie-ról szóló szöveg legfontosabb állításait.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

Hírek
...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

...
Hírek

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

...
Hírek

Micimackót, Tandorit és Parti Nagyot posztoltak a költészet napján a művészek

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Hírek

Alekszej Navalnij posztumusz memoárja még idén megjelenik

...
Hírek

Mutatjuk Szép Heléna elrablását egy Pompejiben most feltárt freskón

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Podcast

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél a Nem című önéletrajzi regényéről. Hallgassátok!