Ilyen volt Julia Child, mielőtt a főzés világhírű nagykövetévé vált volna

Ilyen volt Julia Child, mielőtt a főzés világhírű nagykövetévé vált volna

Egy házasság portréja címmel jelent meg a New Yorkerben az az összeállítás, amely a híres szakács, író, televíziós személyiség, Julia Child fotóit mutatja be. A képeket a férj, Paul Child készítette, javarészt akkor, amikor Franciaországban éltek.

ro | 2021. május 14. |

Julia Child később azt vallotta, hogy élete legfontosabb étkezése az volt, amikor megérkezvén New Yorkból, leszálltak Le Havre-ban, majd a roueni La Couronne-ban megebédeltek - az akkori kulináris élmény meghatározta egész későbbi sorsát. Franciaországi tartózkodásuk alatt míg Julia Child a helyi gasztronómiával ismerkedett, férje a szabadidejében rengeteget fotózott. Képeiből pár éve egy kötet született (France is a Feast), a New Yorker most ezekből a fotókból válogatott; ezek főként az ötvenes évek elején készültek Párizsban és Marseille-ben.

Paul Child képeit alapvetően két kategóriába lehet sorolni: egyrészt nagyon jó szeme volt a részletekhez, a különböző mintázatokhoz – ezek sok fényképén visszaköszönnek. Ezenkívül sokat fotózta a feleségét, így a Julia Childról készült fényképek külön csoportot képeznek. Látjuk Juliát telefonálni, napozni és természetesen kóstolni is. Fontos szempont, hogy a képek még azelőtt készültek, hogy Julia Child megírta volna ezer oldalas gasztronómiai opuszát (Mastering the Art of French Cooking), mielőtt televíziós műsorokban főzött volna, mielőtt hírességgé vált volna. Ezeken a képeken egyszerűen csak egy olyan nő, aki szeret főzni és szereti az ízeket.

Julia Child franciaországi éveiről 2009-ben Nora Ephron forgatott filmet Julie és Julia címmel, Meryl Streep, Amy Adams és Stanley Tucci főszereplésével. Ephron forgatókönyve két könyvön alapult: Julia Child memoárján (Életem Franciaországban) és Julie Powell könyvén, amelyben 365 napig tartó maratoni főzését dokumentálta Julia Child receptjei alapján (Julie & Julia - Kalandjaim a konyhában).

A fotókért kattintsatok a The New Yorker oldalára!

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Újraírják a magyar fotótörténetet, hogy a nők is belekerülhessenek

Fotográfusnők címmel új fotótörténeti kötet jelent meg, amelynek célja, hogy azokat a női alkotókat is megismerhessük, akik eddig kiszorultak a kánonból. A könyv az interneten ingyenesen is elérhető – számolt be róla a hvg.hu.

...
Hírek

Tompa Andrea fotójáról eltűnt, de aztán meglett a koponya

A Könyves Magazin szerkesztőségén belül az egyik nagy kedvencünk a Tárgyalás rovat, amelyben írók-költők íróasztalait mutatjuk be. Tompa Andrea most posztolta a tavaly nyáron készült cikkünket, az akkori fotóról viszont rejtélyes módon lemaradt az egyik legérdekesebb részlet. Ezt most pótoltuk.

...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Hírek
...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

...
Könyves Advent

Három ember sorsa kereszteződik egy pennsylvaniai Madonna-ikon alatt a jezsuita James Martin első regényében

...
Hírek

Nyílt nap van az Arcanumnál: ma bármit előtúrhatsz a régi újságokból!

...
Szórakozás

A Dűne előzménysorozatát kezdték el forgatni Budapesten 

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Szegedi Katalin íróasztala

...
Hírek

Nádas könyveit ajánlják az év végi hajrában egy német lap munkatársai

...
Panodyssey

A Panodyssey bárkinek teret ad a saját szövege publikálására

...
Hírek

Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, szemléletformáló hatással is bír

...
Promóció

Stílusos terepszínű nadrágok nem csak munkához

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

A hét könyve
Kritika
A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

...
Szórakozás

“Minek kéne bármin is izgulni?” - MMAMT: Okos, hülye

Az Okos, hülye, ez az egyszerre identikus és etikai kérdéseken alapuló dal igazán képes megmutatni, hogy ez az út éppen hol tart. 

Szerzőink

...
sa

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Forgách Kinga

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.