2023 legjobb könyvei 20-11.

2023 legjobb könyvei 20-11.

Az év vége hagyományosan az összegzésé és a számvetésé, így teszünk mi is a Könyvesnél. Az egész év egyik legizgalmasabb időszaka, amikor a szerkesztőség tagjaival összeülünk, hogy eldöntsük, melyik ötven szépirodalmi könyv adja ki A Listát. Az első (50-41.), a második (40-31.) és a harmadik (30-21.) részletet már megmutattuk, most pedig itt a legújabb rész.

Év végi listát összeállítani egyszerre szép és nehéz feladat, meg persze igazságtalan is, hiszen, ahogy a korábbi években, most is csak ötven kötet kerülhetett válogatásunkba, így biztosan akadnak hiányzók. Listánk nem átfogó, ezzel együtt vállaltan szubjektív, hiszen csak azokból a szépirodalmi könyvekből választottunk, amelyeket olvastunk, és amelyek elgondolkodtattak vagy megérintettek minket. Így olvastunk mi 2023-ban.

(A LISTA TOVÁBBI RÉSZEI: 10-1., 30-21., 40- 31.,50-41.)

Könyves Magazin | 2023. december 07. |

20. Pavol Rankov: A kis dunai háború 

Pavol Rankov
A kis dunai háború
Ford. Vályi Horváth Erika, Kalligram, 2023, 202 oldal
-

A kortárs szlovák próza legfontosabb szerzői közé tartozó Pavol Rankovnak a hatodik könyve megjelenése után elege lett belőle, hogy ugyanazok a kritikusok nagyjából ugyanazokkal a frázisokkal intézik el a szövegeit, úgyhogy megállapodott a kiadójával, hogy álnéven dobja a piacra a hetediket. Ami annyira jól sikerült, hogy hamarosan jelentkezett egy fordító, aki cseh nyelvre szerette volna ültetni a történetet. A szerző ekkor leleplezte magát, beismerte, hogy ő írta a regényt, magyarul tehát már a saját neve alatt jött ki a megrázó erejű, sötét humorú, fotorealista és szürreális elemekből montázsolt A kis dunai háború. A 2010-es évek közepén, amikor Rankov a szövegen dolgozott, meglehetősen puskaporos volt a szlovák-magyar viszony, ráadásul akkoriban tört ki a donbászi háború, amely a könyv egy pontján elő is kerül. Nehéz volt úgy olvasni, hogy ne gondolnánk a sorai mögé a jelenleg zajló orosz-ukrán háború hadmozdulatait.

A kis dunai háborúról eszünkbe juthat Dorota Masłowska Lengyel-ruszki háborúja, Horváth Viktor Tankomja, meg persze a Švejk is, a közép-európai szatíra archetípusa. Amikor a hét könyve lett a Könyvesen, azt írtuk Pavol Rankov regényéről, hogy „alulnézetből, repeszszerű mikrotörténetek sokaságaként tárja elénk egy elképzelt szlovák-magyar háború borzalmait. Az összecsapások mögött meghúzódó politikai machinációk és a lövészárkok híreit ferdítő propaganda nagytotáljai helyett a harcokba sodródók elállatiasodásáról, valamint a fegyverkezésből kimaradni kívánók bukdácsolásáról mutat közelképeket”. Viszont a gyermekkora óta testközelből figyelt szlovák-magyar viszony elmérgesedésének ábrázolása Rankovnak mintha hordozóanyag lenne csupán. Apropó, hogy a legbelül dúló harcokról tegyen fontos és nem túl kecsegtető megállapításokat. A kis dunai háború ugyanis kíméletlenül rámutat, hogy az öldöklés tébolya mára a mindennapjaink része lett.

19. Ménes Attila: A bolt 

Ménes Attila
A bolt
Cser, 2023, 278 oldal
-

„A magyarok vidékeiről, s az ott uralkodó állapotokról egy idő óta semmi érdemi információ nem jutott el a lázas európai közvéleményhez” – adja tudtunkra Ménes Attila tizenegyedik, a tavaszi Margón bemutatott regényének elbeszélője. A bolt narrátora ezért igyekszik hiteles beszámolót készíteni a számára egzotikus országban szerzett tapasztalatairól. Az Armagh városából származó, életközepi válsággal küszködő ír gentleman a történet szerint hajótöröttként köt ki a háborúk sújtotta, középkori állapotok közé süllyedt Európa egy eldugott szegletén, és véletlenségből bukkan rá a maradékmagyarok falvaira. Aztán hihetetlen és rémálomszerű kalandokat él át szűkszavú farobbantók, a lánctalpas Zetoron járó tartományurak meg a biciklis katonák között.

Amikor A bolt a hét könyve volt nálunk augusztusban, azt írtuk róla, hogy a „hangulata olyan, mintha Hieronymus Bosch készített volna illusztrációkat Bodor Ádám írásaihoz, netán Terry Pratchett Korongvilágának történetei keveredtek volna össze Petőfi Sándor útirajzaival”. Ménes Attila a Gulliver hajógerendáit ácsolta össze ebben a könyvben Örkény és Rejtő akasztófahumorával. Ám nemcsak az abszurd hagyományra, az útirajz zsánerére, Melville-re és a swifti szatírára kacsint ki számtalanszor a kötet, hanem a Ménes-életműbe is jól illeszkedik, hiszen A bolt a 2016-ban megjelent Folyosó a Holdra disztópikus világának még borúsabb árnyalatú folytatásaként is olvasható. Mindezek tetejébe a kötetből az is kiderül, miként értelmezi a Himnuszt egy hóbortos armaghi hajójogász.

18. Jeroen Olyslaegers: Vadasszony 

Jeroen Olyslaegers
Vadasszony
Ford. Fenyves Miklós, Helikon, 2023, 560 oldal
-

A Vadasszonyban Jeroen Olyslaegers visszatér Antwerpenbe, de most nagyot teker vissza az idő kerekén: míg az itthon 2019-ben megjelent Védőr a náci megszállás morális és immorális kérdéseit feszegette, addig magyarul frissen megjelent regénye a 16. századi kereskedő- és kikötőváros vallási, politikai, társadalmi feszültségekkel terhes miliőjét idézi meg. Hőse egy Beer nevű kocsmáros, aki sorra veszíti el feleségeit, ezért meggyőződésévé válik, hogy rajta minden bizonnyal átok ül. Napjait a munka tölti ki, ivójában pedig megfordul mindenki: katona, kuruzsló, tudós és művész, utóbbiak közül is a legemlékezetesebb Bruegel meg egy bolond magyar, aki nem más, mint a humanista Zsámboki János (de erről kritikánkban olvashatsz bővebben). A flamand szerző kaleidoszkópszerűen mutatja meg a Habsburg megszállás előtti és alatti korabeli várost, miközben olyan jelenségekre világít rá, amelyek a ma olvasójának is ismerősek lehetnek – legyen szó karanténról, széthúzásról vagy cenzúráról. „Jeroen Olyslaegers könyve ugyanakkor nem egy politikai vagy társadalmi pamflet, hanem irodalom a javából. Ami azt illeti: így kell történelmi regényt írni, szívvel, fájdalommal, esetenként humorral, hogy lapjai között ne csak az embert pillanthassuk meg, hanem időről időre saját magunkat is” – írtuk, amikor a hét könyve volt.

17. Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség 

Jón Kalman Stefánsson
Hiányod maga a sötétség
Ford. Egyed Veronika, Jelenkor, 2023, 512 oldal
-Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség

Az izlandi fjordok lírai hangú szerzőjétől idén két könyv is megjelent magyarul, a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről, valamint a metaforikus című Hiányod maga a sötétség, mely a stefánssoni prózából ismerős bölcsessége és költőisége miatt mindenképpen helyet érdemel a listán (Menny és pokol trilógiája 2019-ben az akkori listánk első helyezettje volt). A regény egy aprócska fjord lakóinak és azok közelebbi, távolabbi őseinek történeteit részletezi, a bonyolult, szerteágazó struktúrában pedig nemcsak fájdalmasan szép történeteket fűz egymás mellé, hanem azt is megmutatja, mennyiféle emberi sors létezik, hányféle élet, fájdalom és öröm. És sokszor csak egy hajszálon vagy egy hideg, csillagos éjszakán múlik, kinek melyik jut. Egy levél a földigilisztákról meg tudja változtatni az ember egész életét éppúgy, ahogy egy mozdulat, egy pillantás vagy egy nő, aki az autójából kiszállva egy pohár vizet kér. A hűtlenség ellentmondásai, az anyai szeretet végtelensége, az embert felemésztő, láthatatlan bánat és még megannyi alapvető emberi élethelyzet kerül egymás mellé a regényben, és keveredik össze a magányában is fenséges, hólepte vagy éppen fekete izlandi tájjal. A szöveg nagyszerűsége ezúttal is abban áll, hogy Stefánsson úgy mutatja be a legáltalánosabb érzelmeket, emberi döntéshelyzeteket, hogy szereplőit megemeli, sajátos látásmódjával eltávolítja a hétköznapoktól, és valamiféle időtlen, lírai közegbe helyezi. Az olvasó így egyszerre tud azonosulni és távollépni is, miközben a szereplőket és persze önmagát is figyeli.

A kötet margós bemutatója előtt interjút is készítettünk a szerzővel, aki a magyar olvasóiról is beszélt: „Mindig lenyűgöz, mennyi olvasóm van Magyarországon. Nagy kaland, hogy izlandi vagyok és Európa minden szegletében várják a könyveim. Az írásaimmal hatni akarok az emberekre, és ha ez ilyen jól megy, mint itt Magyarországon, akkor az nagy öröm.”

16. Ali Smith: Nyár 

Ali Smith
Nyár
Ford. Mesterházi Mónika, Magvető, 2023, 326 oldal
-

Befejező részéhez érkezett Ali Smith Évszakok-kvartettje (az Ősz 2020-ban az év legjobb könyve lett a Könyvesen, utána interjúztunk is vele, ITT olvashatjátok; és a sorozat többi része is mindig előkelő helyen szerepelt az év végi listákon, lásd 2021-ben és 2022-ben). A skót szerző biztos kézzel és egyenletesen magas színvonalon írta végig sorozatát, amelynek a mélyén valahol mindvégig az idővel való kapcsolatunkat vizsgálja, miközben éles szemmel, frissen reagál a körülöttünk zajló eseményekre, legyen szó akár a Brexitről vagy a menekültválságról. Smith-nél harmonikusan simul egybe a publikus és a privát, szakértője a bonyolult családi dinamikáknak, miközben művészetről, mindennapokról, a múlthoz való viszonyunkról is mesél. Smith előszeretettel mozgatja a szereplőit a könyvei között, és bár a Nyár központi alakja Grace Greenlaw, az egykori színésznő és elvált férje, Jeff, meg a gyerekeik, azért fel-felbukkannak olyan, a sorozat korábbi részeiből ismert alakok, mint Art és Charlotte a Télből, vagy az immáron 104 éves Daniel Gluck az Őszből. Ali Smith egy gyönyörű irodalmi kísérlet végére ért a Nyárral, és az utolsó résszel kiegészítve lényegében egy irodalmi időkapszulát nyújt át olvasóinak, amiben kritikusan, humorral és elnéző bölcsességgel állít emléket mindannak, amiben történetesen éppen vagyunk. A Nyárba ITT tudtok beleolvasni.

15. Jászberényi Sándor: Mindenki másképp gyászol

jászberényi sándor
Mindenki másképp gyászol
Kalligram, 2023, 256 oldal
-

Jászberényi arra a rendkívül nehéz feladatra vállalkozott, hogy megpróbálja valahogy szavakba önteni az Ukrajnában még most is zajló háború borzalmait, és az ott haditudósítóként szerzett élményeit. A kötet bemutatóján a szerző beszélt is arról, hogy van, amit tényleg lehetetlen ábrázolni, például a test vészreakcióit. Regényét egy poszttraumás stressz szindrómában szenvedő riporter narrálja, aki nagyon gyorsan megérteti az olvasóval, hogy a háború azoknak, akik átélik, egy idő után már nem valami rendkívüli esemény, hanem a létezés egyfajta állapotává válik, és aminek a tapasztalata egész életükre velük marad akkor is, ha egyszer végre vége lesz. És hogy a gyász nem csak a halottakról szól, hanem a hétköznapokról is, amiket elvettek az ukránoktól.

„A Mindenki másképp gyászol a kis formátuma ellenére nagyszabású könyv, megrázó elbeszélés és olyan irodalom, ami a témából adódó minden erőszakossága, fájdalma és szorongása mellett igazi olvasmányélményt ad. Meg kell tanulnunk a háborúról beszélni, meg kell értenünk, hogy az ukrajnai háború hogyan vált a mi történetünkké, és hogy ez nemcsak politikai ügy, hanem a legmélyebben rólunk szól” – írtuk róla, amikor a hét könyvének választottuk. 

14. Mircea Cărtărescu: Szolenoid 

Mircea Cărtărescu
Szolenoid
Ford. Koszta Gabriella, Jelenkor, 2023, 570 oldal
-

Meghökkentő, éppen ezért emlékezetes, egyben érzékletes mondattal indítja regényfolyamát Mircea Cărtărescu („Megint megtetvesedtem, de ez egyáltalán nem meglepő, nem ijesztő, nem is undorító. Csak viszketek.”), ami gondoskodik arról, hogy egyből felkapja fejét az olvasó. Hőse egy valaha szépírói ambíciókat dédelgető irodalomtanár, aki a mindennapok szürrealitásában próbál folyamatosan eligazodni. „Nem lehetett az álmot átültetni a világba, mert a világ is álomvilág volt”, írja Cărtărescu a Szolenoidban, amelyben valóság és álomszerűség már-már magától értetődően olvad egymásba, hőse így nehezen talál olyan pontot, ahonnan objektíven lehet szemlélni az életet (talán nincs is ilyen). Ezt a belső bizonytalanságot ellenpontozza ugyanakkor a huszadik század második felének Romániája, aminek kulisszái kelet-európaiként kellemetlenül ismerősek lehetnek. A Szolenoid nagy vállalás, nem is adja feltétlenül könnyen magát, egy szuszra nehezen olvasható darab, de aki fogékony a hétköznapi szürreálra, a filozófiai elmélyedésekre, és az olyan bolyongásokra, amelyek során éppúgy elveszhetünk a bukaresti tömbházak között, mint a transzcendens fejtegetésekben, annak nem kell tovább keresnie. A román Mircea Cărtărescut évek óta az irodalmi Nobel várományosaként emlegetik; 2015-ben a Margó vendégeként látogatott Budapestre (akkor készült interjúnkat ITT tudjátok visszaolvasni), tavaly pedig a Pestext előtt adott interjút a Könyvesnek.

13. Bret Easton Ellis: A szilánkok

bret easton ellis
A szilánkok
Ford. Sepsi László, Helikon Kiadó, 2023, 588 oldal
-

Visszatérés a javából: Bret Easton Ellis új regénye autofikcióba oltott, fordulatos és szövevényes, de minimalista módon elbeszélt thriller, amelyben van csillogás, féltékenység, szex és gyilkosság is (olvass bele). A szilánkokat egyébként ő maga is „a legéletrajzibb regényének” tartja, a ‘80-as években játszódó történetet már régóta fel akarta dolgozni. Úgyhogy fenntartásokkal ugyan, de aki szereti az ilyesmit, akár annak a krónikájaként is olvashatja, hogy milyen hatások érték a fiatal Ellist, amelyek aztán jellegzetes írói univerzumát alakították. 

Habár jókorát ugrunk térben és időben, egy egészen más történelmi és privilegizált társadalmi közegbe, a szöveg egyáltalán nem poros, Ellis képes mindezt a kortárs irodalmi és vizuális eszközeivel élővé és szórakoztatóvá tenni. Ráadásul, ahogy kritikánkban írtuk, „van olyan jó könyv, hogy teljesen mindegy, valaki mennyire van otthon az Ellis-életműben, legfeljebb jobban rétegzett lesz azok számára, akik otthonosan mozognak a BEE szövegvilágában”.



12. Leonora Carrington: A hallókürt

Leonora Carrington
A hallókürt
Ford. Fekete Rozina, & kiadó, 2023, 248 oldal
-

Hány szenilisnek ítélt, különc öregasszony örökli meg a Földet? Leonora Carrington lázadó fiatal nőből lett a szürrealisták egyik utolsó jelentős képviselője, és nemcsak festőként, íróként is bizonyított. A játékos és derűs humorú A hallókürt 50 év késéssel jelent meg itthon, miközben a nemzetközi porondon igazi gyöngyszemként tartják számon, rajongói közt ott találjuk Ali Smith-t, Olga Tokarczukot és Björköt is. A regény főhőse a 92 éves Marion, aki a barátnőjétől kapott hallókürt segítségével fedezi fel az egyre nagyobb léptékű titkokat és összeesküvéseket. Márpedig azokból nincs hiány: felbukkan a szövegben egy kacsintó apáca portréja, a Grál, Vénusz, az ír Sidhe és az Aos Sí, a templomosok, sőt, az egyiptomi Anuúbiszt kifigurázva egy farkasfejű nő, Anubeth is. „Abban a családban, amiben a szofisztikált A Pendragon legenda és Eco komor nagyregényei fivérek, A hallókürt az a frivol nővér, aki egyszerre hány fittyet testvérei férfiúi pózaira és a patriarchális kultúra kategóriáira, miközben szellemesen rájuk is olvassa a kritikáját” – írtuk a regényről, amikor a hét könyve volt nálunk. Carrington ugyanis nem éri be az eszement kultúrtörténeti vágtával, hanem érvényes kritikával vizsgálja a jó öregkort, a kenetteljes családi ideálokat, pellengérre állít vallást és társadalmi berendezkedést, és igazságot szolgáltat az érvénytelenített női léttapasztalatnak is, miközben egy pillanatra sem szűnik meg bájos és szórakoztató lenni.

11. Irene Solà: Gátak

irene solÀ
Gátak
Ford. Nemes Krisztina, Magvető, 2023, 240 oldal
-

Kevesen tudnak úgy mesélni, ahogy Irene Solà, az olvasó azt érezheti, hogy maga is része valami furcsa, de izgalmas varázslatnak. Ez már az Énekelek s táncot jár a hegy megjelenésekor kiderült, ami 2021-ben a hazánkban addig ismeretlen szerzőt a Könyves toplistájának első helyéig repítette. Idén megjelent magyarul debütregénye is, a Gátak, mely ugyanúgy Solà szülőföldjén, Katalóniában játszódik. Középpontjában Ada áll, a külföldről a kis falujába hazatérő huszonéves nő, aki elhatározza, hogy ír egy regényt. Solà tehát az írást hozza játékba a hétköznapi emberek történetei mellett, ebből adódik a kétféle narráció is, hiszen azok a történetek, amiket mintha Ada írna, a saját családjáról, ismerőseiről, élményeiről szólnak.

„Ez a kötet nagyban szól az alkotás, a valamit csinálás primer igényéről. Alkotás alatt nem csupán a művészeteket, és ezen belül az írást vagy a táncot érti, hanem a föld megművelését, a bajok elhárítását, de még egy döglött állat elásását is képes már-már szakrális szintre emelni. Ugyanennyire fontos a regényben a szülőföldhöz és a gyerekkori emlékekhez való ragaszkodás, a természet tisztelete, vagy épp a hovatartozás problémája. Na meg a szeretet, a szerelem és a gyűlölet, a megbocsátás és a megvetés, az öröm és a bánat, az emberi jóság és gonoszság, az emlékezés és a felejtés – végső soron tehát az élet legnagyobb kérdései” – írtuk róla a hét könyve rovatban. A már emlegetett varázslat magyarázata részben biztosan az, hogy Solà milyen együttérzéssel és finomsággal képes írni nemcsak azokról, akik szenvednek, hanem a szinte baltával faragott emberekről is, és természetesen a humora, a líraisága, na meg az, ahogy a történeteit észrevétlenül összefonja a katalán folklórral.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2023 legjobb könyvei 30-21.

Könyvek, amik megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevetettek, megleptek minket - nekünk ezek voltak 2023 legemlékezetesebb olvasmányai. Íme, az év végi listánk újabb tízese. 

...
Nagy

2023 legjobb könyvei 40-31.

Könyvek, amik megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket – nekünk ezek voltak 2023 legemlékezetesebb olvasmányai. Íme, az év végi listánk újabb tízese.

...
Nagy

2023 legjobb könyvei 50-41.

Könyvek, amik megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket – nekünk ezek voltak 2023 legemlékezetesebb olvasmányai. Íme, az év végi listánk 50-41. helyezettjei.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.