Az őszi könyvtermésből ajánlottunk már világirodalmi köteteket (1. rész, 2. rész), friss történelmi könyveket, illetve a legújabb ismeretterjesztő és pszichológiai non-fiction műveket is. Ezúttal a kortárs magyar irodalom megjelenései közül szemezgettünk, listánkon regények, novellák és versek egyaránt szerepelnek – mégpedig olyanok, amelyekről eddig még nem volt szó a Könyvesen.
Azokat a magyar szépirodalmi köteteket pedig, melyeknek ott voltunk a bemutatóján és/vagy közöltünk már részletet belőlük, a cikk végén találod a vonatkozó linkekkel együtt.
Grecsó Krisztián: Apám üzent
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés a paraszti kultúrából? Milyen férfiszerepeket kínál fel a társadalom, amelyekből válogathatunk? Mennyire ura egy nő a saját sorsának? Hány generáció életét változtatja meg egy különös döntés? Megrázó család- és identitásregény ez, apakönyv egy nemzedékről, amely nem találta a helyét a Kádár-korban, de még kevésbé a rendszerváltás után, és egy másik nemzedékről, amelynek ezzel az örökséggel számot kell vetnie. A kötetet november 18-án és 19-én mutatják be a Radnóti Színházban.
Ménes Attila: Erdei vadak
A szerző előző kötetét annyira kedveltük, hogy 2023 legjobb könyvei közé is bekerült. Új regényének főhőse egy szélhámos, úgyhogy ismét szórakoztató élményre számítunk. Mert a szélhámos is ember: gyötörheti hasfájás, életközepi válság, szerelmi bánat és ki tudja, még mi. A szélhámos másokhoz hasonlóan szüntelenül szorong, ritkán önfeledt.
A szóban forgó hős egyébként sem egyszerű életét tovább bonyolítja idős édesapja, az élettársa és a munkahelye is. A krízishalmaz túlélésére a szélhámost a megalázkodás, az alakoskodás vagy éppen az agresszivitás szerepeiben láthatjuk fellépni, a végére kiderül, milyen sikerrel. A fentiekből sejthető, hogy Ménes nem éppen békés, derűs események sorát tárja az olvasó elé, azonban a látszat talán csal.
Papp-Zakor Ilka: A hasbeszélő visszhangot keres
Az író negyedik kötetében akad hasbeszélő macskatulajdonos, labirintuslelkű pékinas és álmodozó, de állhatatos óvónő is. Egyiküknek anyanyelve nincs, a másik nem beszél nyelveket, a harmadik képes hangot adni bárkinek és bárminek. Papp-Zakor Ilka csodálatos hasbeszélő-regényében tréfákkal és megpróbáltatásokkal, kötődéssel és faképnél hagyással, nehéz-szép sorsokkal és nyelvi trillákkal találkozunk. A szerző akrobatikusan hajtogatja a cselekményszárnyakat, úgyhogy mélybe ránt ez a szöveg, és az égig emel.
Vámos Miklós: Cím nélkül
Segíts magadon, az Isten is megsegít. Segíts másokon, és a bődületes zűrzavar, amit az egyszerűség kedvéért életnek szoktunk hívni, fokozódik. Ezúttal vidéki postások testében, lelkében, szívében. Sírunk, nevetünk, szeretünk, kavarunk, akarunk, létezünk - címmel vagy anélkül.
These Roma Are Queer
A Leányvállalatnál megjelenő antológia a magyar gyökerekkel rendelkező roma LMBTQ+ közösség tagjainak élettörténeteibe nyújt betekintést. Célja pedig az, hogy az érintettek valós tapasztalatait mutassa be, miközben megtöri a hagyományos, lebontásra váró ábrázolási kereteket, és új narratívákat alkot a többféle elnyomás metszetében élő szereplőiről.
A kötetben megjelenő művek kollaboratív módszerrel készültek:
a felkért írók szorosan együttműködtek történeteik szereplőivel, akik megosztották velük élményeiket, gondolataikat,
országhatárokon átívelve, az Ame Panzh informális kollektíva művészeti vezetése mellett. Ezek a valós megélések képezték a történetek alapját, nem pedig a bejáratott, könnyen elérhető kisebbség ábrázolási sémák vagy a kultúrpolitikai diskurzusok paneljei. A szerzők: Takács Bogi, Kemény Zsófi, Tamás-Balha Etelka, Nagy M. Boldizsár, Tálos Atanáz – Farkas László, Ayhan Gökhan, Oláh-Bebesi Bori – Bódi Gabriella, Suha Nikolett, Illés Márton.
A kötetet november 15-én egy pop-up kiállítás keretein belül mutatják be a progresszív roma művészetnek teret adó Bura Galériával együttműködésben.
Horváth Eve: Metasztázisok
Világok, műfajok és nyelvek találkozása a boncasztalon. Darabjaira szedett mindennapok, felaprított valóság. A szilánkokra törő véges élet roncsai között elszabadult, osztódó szavak burjánzása. A képzavar ebben a költészetben maga az esetlegességétől megfosztott, nyelvileg létező világ. Részletek, közönséges apróságok és a bennük mozgó halál, a bennük lötyögő élet. Néhány slukk, néhány korty.
Abból a pozícióból, ahonnan Horváth Eve tekint a világra, ahogyan ő látja azt, látható a világ abszurditása: esendősége, véges, kiszámítható alacsonysága és az abban rejtőző fenséges, hősies, megkönnyezendő. Horváth Eve harmadik kötetében a veszteség, a gyász burjánzó rétegei között a csoda nyílik, ott a fény, az emberben lévő emberen túli, ott van valami, ami miatt mégiscsak lehetséges, kell és jó is élni. Költői nyelve okos, reflektált, ám mégis nagyon lírai, és ebben az állandó feszültségben kegyetlenül őszinte, megrázó.
Szendrői Csaba: Féyn kettő
Szendrői Csaba költő negyedik kötetében megpróbálja a komolyságát és a versei mögött csendben meghúzódó fájdalmas élményeit avantgárdsággal, Tandorira emlékeztető posztmodern, nyelvet lebontó mozzanatokkal, túlbeszélt prózaversekkel és tekergős gondolatmenetekbe futó hosszú, disszociatív mondatokkal elfedni. És jól teszi, még akkor is, ha nem sikerül neki. Pont azért teszi jól, mert nem sikerül neki. Talán mert ő maga se akarja, hogy sikerüljön.
Falcsik Mari: My Rocks
Falcsik Mari első prózakötete a gyerek- és ifjúkori eszmélés, az első gyönyörök és csalódások idejébe visz vissza, s aztán tovább – az emlékezet hajszálcsövein. Nem annyira a nosztalgia felszítását szolgálja ez, bár egyszerre gyönyör és fájdalom, a szavak gyönyöre és a lélek fájdalma, ahogy egy fiatal lány úgy érzi: a világ árvája lett, fölrobbant otthonáé, hiába-szerelméé…
Ez inkább az élet minden örömének és fájdalmának átélése még egyszer, irodalommá varázsolva. A történetek főhőse többnyire maga a szerző, de lehet az apja is (aki széppé mitologizálja az életét), lehet egy gyerek, akit nem szeretnek (mert akit szerettek, meghalt), lehet Poncius Pilátus és Magdaléna, és lehet egy kisvárosi alkoholista apa elől menekülő fiú…És minden történet közben szól egy dal – és talán mindegyik történet zene is egyúttal.
Lutter Imre: Test és tudat
Lutter Imre Bánffy- és Radnóti-díjas költő második verseskötete más, mint az előző, a Jelenlét, mégis egyfajta folyatása annak. Az emberi érzések, a fizikai és a szellemi jóllét együttállása, vagy épp feloldhatatlannak tűnő ellentmondása mozgatja írásait. Innen a cím, s innen a belső fejezetek tagolása. Ha az lvasó úgy dönt, hogy szembenéz magával és a világgal, akkor itt az idő és lehetőség elmélyedni a versekben. Mert akár a teljes kötetben, akár versenként is, belátható közelségbe kerül az univerzum, és beláthatatlan távolságba a vágy. Vagy épp fordítva. Test és tudat. És e két szó között ott az élet, a szerelem, a gondolat, a felismerések, a kárhozat és a felelősség. Mindeközben csak egy valami biztos: „A dolgok változnak. A vers örök.”
Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez
A költő 2023-ban Petri György-díjjal jutalmazott verseskötetében ciklusról ciklusra és szintről szintre írja végig, milyen valóságai és következményei vannak napjaink Magyarországán nők azonos nemű szerelmi kapcsolatának. Az érzékeny versek különböző kontextusokban járják körül a téma társadalmi, lélektani, fizikai és transzcendens aspektusait. Kupihár Rebeka, miközben első kötetében egyetlen témára összpontosít, épp azt érzékelteti, hogy a szerelem sohasem egyetlen diskurzus: zsigerileg függ össze saját társadalmi státuszunkkal, testünkhöz és testiségünkhöz való viszonyunkkal, kétkedésünkkel és hitünkkel. A kötetet a szerző absztrakt grafikákkal illusztrálta.
Surányi András: A világ közepe
Mentő száguld egy haldoklóval a kórházba. A kihunyó elmében emlékszilánkok villannak be: Klauzál tér. Hatvanas évek. Omladozó falú gangos házak, egy zöld bódé, egy kiskocsma és egy ételkimérés. Gyermekkor. Átmeneti emberek átmeneti időben. Elveszett lelkű felnőttek vonszolják magukat céltalanul: sehonnan jöttek és ugyanoda tartanak, megrágta és kiköpte őket a történelem, vágyaik legfeljebb a lavór helyetti fürdőszobára vagy a folyosó végi közös budi helyetti saját vécére szorítkoznak. A gyerekek pedig csak próbálnak gyerekek lenni, kajlasággal, első szerelemmel, első lerészegedéssel, a szülők lesajnálásával, a világra való rácsodálkozással – keresve önmagukat, identitásukat, valódi múltjukat és lehetséges jövőjüket. Surányi András filmszerűen megírt, lírai hangú, önéletrajzi ihletésű regényét ezek a kérdések feszítik szét, a válasz megtalálásának leghalványabb reménye nélkül.
Miklya Luzsányi Mónika: Ezerszer Júlia – Szendrey Júlia eltitkolt élete
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra épülő életrajzi regény egy szenvedélyes, merész és különleges nő életét meséli el Petőfivel való megismerkedésétől a Horvát Árpáddal kötött második házasságán át haláláig, az életutat, amelynek során a forradalom szimbólumából, a nemzet özvegyéből megvetéssel sújtott, megtört asszony lett.
Vass Norbert: Kappanfölde
Traffipax ellen rózsafüzér, álmatlanságra visszafelé játszott Rolling Stones-dalok. Világszép szólamvezető, halláskárosult lemezlovas, ördöggel cimboráló vénlány, fociultra kölcsöntiszteletes – ezen a babonás végvidéken képtelen alakok teszik a dolgukat. A Kappanfölde apokaliptikus rural fantasy, szellemekkel és szentekkel van tele. Mozaikszerűen építkező elbeszéléseiben egymásra rakódnak a pogány hitvilág, a keresztény hagyomány, a népi hiedelmek, valamint a popkultúra rétegei.
Mit keres az andocsi futballpályán egy Freddie Mercuryba oltott, Tom Selleck-bajszú alak, és hová lett a Frigur kántor szíve? Vass Norbert borongós színekkel, szeretettel és humorral idézi meg egy sosemvolt somogyi kisközösség szokatlan mindennapjait a novelláiban.
További őszi szépirodalmi megjelenések
A szerző nevére kattintva a könyvbemutatóról szóló beszámolónk, a címre kattintva a beleolvasó található.
Rakovszky Zsuzsa: Vattacukor
Kemény István: Lovag Dulcinea
Tisza Kata: A semmi megszelídítése
Gerlóczy Márton: Fikció 3. – Az út
Finy Petra: Ultramarin
Mátyus Melinda: Inkább az enyém
Kovács Krisztián: Ablakok az ébrenlétben
Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni
Háy János: Negyven év
Kemény Zsófi: Nyelni
Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere
Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes
Baróthy Zoltán: Utolsó napok
Bíró Péter: Hosszú árnyék
Vági János: Hanghordozó