Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az ősz folyamán számos izgalmas non-fiction könyv jelenik meg, ezért úgy döntöttünk, hogy több cikkben mutatjuk meg őket. Ezt az első vegyes válogatást követi majd egy természettudományos kötetekről szóló gyűjtés, egy a pszichológiai témájúakról, illetve az életrajzi könyvekből is találsz majd listát.
Byung-Chul Han: Infokrácia. Digitalizáció és a demokrácia válsága
A kommunikációs és információs áradat elkábít minket, és tehetetlennek érezzük magunkat vele szemben. Mára mindez a politikai szférát is érinti, és a demokratikus folyamatok torzulásához vezet. A digitális pszichometriát arra használják, hogy a tudatos döntéshozatal meg-kerülésével próbálják befolyásolni a szavazók magatartását. Byung-Chul Han új esszéje a demokrácia mai válságát a nyilvánosság digitális szerkezetváltásának tulajdonítja. Han nevet ad e válságnak: az információs rezsimet mint az uralom új formáját infokráciának nevezi el. (Typotex)
Isabel Wilkerson: Szolgaságra születtünk
Az amerikai hétköznapokat egy mindent átható kasztrendszer határozza meg: azt, hogy ki hova születik, hogyan él, és meddig juthat el élete során. A gyanútlan szemlélők számára ez a kasztrendszer láthatatlan, de senkit sem enged szorításából. Hogyan alakulhatott ki és maradhatott fenn ez a rendszer a magát a világ vezető demokratikus országának tekintő Egyesült Államokban?
A Pulitzer-díjas Isabel Wilkerson az alapos elemzéseket magával ragadó személyes történetekkel vegyítve mutatja be a kasztrendszereke alapjait képező pilléreket. Dokumentálja, hogyan tanulmányozták a nácik az amerikai faji törvényeket, hogy megtervezzék a zsidók kiirtását; rávilágít, miért követeli meg a kasztok kegyetlen logikája, hogy legyen olyan alsó lépcsőfok, amelyhez a középen állók mérhetik magukat; és feltárja a rendszer mindenhol jelenlévő hatását a mentális és fizikális problémáktól kezdve a politikán át a kultúráig.
Jordan B. Peterson: Eligazodás egy istentelen világban
Jordan B. Peterson a nyugati világ alapjait alkotó, ősi történetekbe kalauzol bennünket. Lázadás, áldozathozatal, szenvedés és diadal – a Bibliából ismert történetek jelentik azt a stabil közeget, inspirációt, ami gondolkodásunkat mind kulturális, mint pszichológiai szempontból egybefogja. Ádám és Éva – az ember bűnbeesése; gyilkos viszályba forduló neheztelés Káin és Ábel között; Noé, a vízözön, ez a világrengető természeti csapás; Bábel tornyának összeomlása; Ábrahám szörnyű megpróbáltatásai; Mózes népének eposzi sorsa.
Hogyan értelmezzük ezeket a történeteket? Mi volt az az évszázadokon keresztül tartó késztetés, amely lehetővé tette, hogy létrejöjjenek ezek az írások és egybegyűjtsék őket? Hogyan egyesítik szellemiségünket, hogyan tartják össze a világot, és sarkallnak bennünket ugyanabba az irányba? Dr. Peterson részletes elemzései megvilágítják a lelkünk mélyén ottlevő, és társadalmunk alapjait jelentő mintázatokat. (21. Század)
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv az angol?
Nádasdy Ádám megismertet minket az angol nyelv jellegzetes és érdekes vonásaival, természetével, történetével, logikájával. Azoknak is újat mond, akik már jó angolosnak számítanak, de azoknak is nagy segítség, akik még csak most ismerkednek a nyelvvel.
Simon Róbert: Hellász vonzásában, az iszlám fogságában – Filozófia az iszlámban
A muszlim filozófiai örökség néhány alapvető művének kommentált fordítása mellett egy érdekes és komplex nagyesszé közreadásával válik teljessé ez a páratlan kultúratörténeti vállalkozás. (Corvina)
Paul Lendvai: A képmutatásról – Ámítás és önámítás a politikában
Paul Lendvai a modernkori politikai képmutatás történetén kalauzol végig bennünket. Bemutatja a képmutatás „művészeit”, és azt, hogy milyen következményei lettek és lehetnek annak, ha hosszú éveken át egy állam élére kerülve tömegesen tévesztik meg az állampolgárokat, legitimalizálják vezetői szerepkörüket és a bűntetteket, amiket elkövetnek. Putyin és Orbán mellett a szerző nem kíméli Nyugat-Európa, köztük saját hazájának politikusait sem. Fordította Nádori Lídia. (Corvina)
Anabel Hernández: Emma és a drogfeleségek – A nők szerepe a kartellekben
Anabel Hernández közel húsz éve kutatja a mexikói kábítószer-kereskedők világát, és életét kockáztatva ír a korrupcióról, az erőszakról, a szervezett bűnözésről és a kartellek szövevényes világáról. Ebben a könyvében a drogbárók feleségeit és szeretőit emeli ki, a hatalom, a szórakoztatóipar és a kábítószer-kereskedelem összefüggéseit vizsgálva. Nem pletykák gyűjteménye, hanem kemény társadalomkritika arról, hogy a Mexikót pusztító kartellek hogyan működnek, s ebben a titkos világban hol és hogyan élnek a nők, akik szinte önként válnak szörnyű bűncselekmények főszereplőivé, cinkosaivá, majd végül áldozatává.
Konok Péter: Mindig valami más, mindig ugyanaz
Ahogy válogattam ezeket a szövegeket, egyszerre találtam állandó mintákat és kaleidoszkópszerűen változó rémségeket. Úgy meredtem rájuk, mint egy peches fekete rigó (vagy tetszés szerint más madár, mínusz kakukk) a fészkében sorakozó tojásokra. Az egyik valahogy kilóg a többi közül. Többnyire ezekről a kilógó pillanatokról szoktam írni. Ha úgy tetszik, ezek a szövegek mind kakukktojások, és így persze éppen ez bennük a közös: a mindigmásság folyamatossága. Elszálldogálunk a kakukkfészek fölött, és - ahogy Seneca írta - közben eltelik az egész életünk.
Dmitry Glukhovsky: Mi – A bukás naplója
Apokaliptikus regényei után Dmitry Glukhovsky legújabb, publicisztikai írásait összegyűjtő kötetével ezúttal egy fájdalmasan valóságos katasztrófával vet számot. Hogyan juthatott el a hazája odáig, hogy háborút indítson Ukrajna ellen, és miért tűri ezt tétlenül (vagy épp támogatja lelkesen) honfitársainak döntő többsége? Erre az égető kérdésre keresik a választ a Mi egy-egy tünetértékű közéleti eseményt kommentáló, a Putyin-rezsim elmúlt bő tíz évének baljós látleletévé összeálló írásai.
Dmitry Glukhovsky sorra veszi mindazokat a pusztító folyamatokat, amelyekről sokan máig nem hajlandók tudomást venni: hogy miképp vált állami ideológiává a patriótaköntösbe bújtatott militarizmus; hogy miképp generált jó előre kollektív háborús pszichózist a mindent átható propaganda; hogy miképp építették le a Kreml aktuális urai szisztematikusan a civil társadalmat, a politikai ellenzéket és a sajtószabadságot.
Laia Farran Graves: Versace - Divatikonok VI.
A Versace mindig is a divat élvonalába tartozott. A márka szilárdan jelen van a popkultúrában, és a modern stílus legfeledhetetlenebb pillanatai mögött is ott állt, Elizabeth Hurley biztosítótűs ruhájától Lil Nas X Met-gálás arany páncélzatáig, és Lady Diana Harper's Bazaar-címlapjától Jennifer Lopez merész zöld ruhájáig.
A Versace - Divatikonok VI. elmeséli az ikonikus divatház történetét, megalapításától kezdve a mai, kultikus státuszáig. A kötet több mint 100 képet tartalmaz a vörös szőnyeges pillanatokról, a legfontosabb darabokról és a lenyűgöző kifutói bemutatókról.
Kathryn Hennessy (szerk.): Mindent a pénzről – Izgalmasan és látványosan
Mindig is kíváncsi voltál arra, hogyan működteti a pénz a világot? Ebben a könyvben minden kérdésedre választ kapsz. Hogyan jött létre a pénz? Mi a különbség a bevétel és a nyereség között? Hogyan szabályozza a nemzeti bank a forgalomban lévő készpénz mennyiségét? Mikor jó ötlet hitelt felvenni? Mibe fektessük a pénzünket? Hogyan gondoskodhatunk a nyugdíjunkról?
A Mindent a pénzről átlátható, megvilágító erejű ábrákkal és világos, ugyanakkor élvezetes nyelven magyarázza el, amit a modern pénzügyi rendszerről, a vállalkozások, az állam és az egyén pénzügyeiről mindenkinek tudnia kell.
Bősze Ádám: Muzikális bestiák – Egy rémes könyv a zenéről
Van-e boszorkány a Macbethen túl? Hányféle lény bukkan föl a Nibelung-tetralógiában? Ki az a híres koraromantikus író, aki operát írt Undinéről, a vízitündérről? Hány zeneszerzőt ihletett meg Goethe megrázó erejű verse a Villikirályról? Hogyan változtatta meg Stravinsky életét a Tűzmadár?
Míg Bősze Ádám első könyvében, a Nagy zenészek, nagy szerelmek című kötetben a zenetörténet hálószobatitkait ismerhettük meg, addig a Muzikális bestiák fókuszában a zeneirodalom különleges lényei, furcsa kreatúrái állnak. A törpék, angyalok, boszorkányok, szárnyas lovak, főnixmadarak, rémlények és hegyi szellemek révén elvarázsolt mesevilágba repülhetünk, a lapszéli QR-kódok segítségével pedig meg is hallgathatjuk azokat a műveket, amelyek róluk szólnak. Engedjük hát szabadon száguldani a fantáziánkat, merüljünk el a varázslények elragadó kavalkádjában!
Sonnevend Júlia: Sárm
A politika színház, ahol napjaink politikusai gyakran próbálják eljátszani a hétköznapi ember szerepét, akivel talán még sörözni is leülnénk. A választásokat nem a gyakran karizmának tulajdonított kimagasló szónoki képességeiknek, hanem valami sokkal hétköznapibb és szerethetőbb képességüknek köszönhetően nyerik meg. Ezt a tömegsajtóban és a közösségi médiában alkalmazott hétköznapi varázserőt nevezi Sonnevend Júlia szociológus „sármnak”. Új könyvében Sonnevend napjaink világpolitikájának kulcsszavaként vizsgálja a sármot (és az ahhoz kapcsolódó „sármoffenzívát”). A sikeres politikai vezetők a személyes vonzerőnek ezt a formáját – amely a politikai táborhoz való közelségre építve a legkülönbözőbb médiaplatformokon képes testet ölteni – alkalmazzák abból a célból, hogy a hatalom megszerzése érdekében folytatott harcuk során hitelesnek és elérhetőnek tűnjenek.
Sonnevend egy sor liberális, illiberális, illetve tekintélyelvű vezető példáján keresztül mutatja be a közvetített önmegjelenítést: Jacinda Ardern új-zélandi és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter, Kim Dzsongun észak-koreai vezető, valamint Angela Merkel német kancellár. Megvizsgálja, hogyan használják (vagy nem használják) a sármot politikai eszközként, hogyan vetik be fegyverként saját személyes vonzerejüket országuk nemzetközi megítélésének javítása, a katonai segítségnyújtással, kereskedelemmel, sőt akár a turizmussal kapcsolatos döntések befolyásolása érdekében. (Open Books)
