A világirodalom terén elképesztően gazdag hónapok várnak ránk. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Salman Rushdie Diadalvárosa már kapható, de hamarosan érkezik Irene Solà új regénye, Murakami Haruki várva várt A város és bizonytalan falai című kötete, de Viktor Pelevin és Charles Bukowski rajongóinak sem kell már sokáig várniuk. Októberben mutatják be az Intermezzo című, új Sally Rooney-regényt, hamarosan pedig Gunnar Gunnarsson Fekete madarát is elhozza nekünk az Ø Kiadó.
A friss világirodalmi megjelenéseket szemléző összeállításunk első részében további 7 izgalmas kötetet ajánlunk a figyelmetekbe.
Tommy Orange: Tévelygő csillagok
Tommy Orange már az olvasók szívébe zárta magát Sehonnai című regényével. Talán azért, mert ő az amerikai őslakosok tragédiáinak leghitelesebb költője. A Tévelygő csillagok két generáció történetét mutatja be.
Star a túlélte az 1864-ben a Sand Creek-i mészárlást. Ekkor az Egyesült Államok katonái az USA zászlója alatt táborozó békés sájenekre és arapahókra támadtak, többnyire fegyvertelen gyermekekre és nőkre, akiket kegyetlenül megkínoztak, megöltek. A regényből fia történetét is megismerjük, akit pedig egy őslakosok számára kialakított, brutális átnevelő iskolába küldenek. Az intézet falai között a fiú mégis a jövőt tervezgeti, amikor talán ráragyoghat a remény csillaga.
Hjalmar Bergman: Markurellék ‒ Wadköpingi történetek
1913. június 6-a emlékezetes nap volt Wadköping krónikájában, mivel Markurell úr rajongásig imádott fia, Johan ezen a napon készült letenni az érettségi vizsgáját. Míg a jóképű Johan nagy népszerűségnek örvendett a városlakók körében, apjáról ez már korántsem volt elmondható.
A Markurell család a botrányos története, valamint a de Lorche járásbíróval kötött kétes ügyletei miatt ugyanis minden rossz vagy gyanús dolog hajlamos volt a Pléhkas zöldvendéglő kocsmárosa körül összpontosulni. Markurell úr legnagyobb hibája azonban egyértelműen az volt, hogy túl nagy képzelőerővel bírt, ami ‒ mivel semmi haszonnal nem járt, sőt még csak elfogadható indok sem volt rá – nemcsak végzetes hibának számított a békés, megfontolt, áhítatos lelkületű Wadköpingben, hanem egyúttal ezen az ominózus napon egy olyan régi, sötét titokról is lerántotta a leplet, amely alapjaiban kérdőjelezte meg Markullel úr életét, és addig ismert világa összeomlásához vezetett.
A Wadköpingi történetek legjobbjának tartott, mindössze egyetlen nyári nap eseményeit megelevenítő regényében, Bergman számtalan különc figurát felvonultatva sajátos, fanyar humorral, és mégis megrendítő drámaisággal mesél az emberi jellemről, a szülői szeretet mibenlétéről, valamint arról, hogy mi történik akkor, ha a másik mondandóját nemcsak meghallani, hanem megérteni is képesek vagyunk.
A felejthetetlen és sokszor nagyon vicces jelenetekben gazdag svéd klasszikus először olvasható magyarul. A regényt Dió Dávid fordítja és az Ampersand gondozásában jelenik meg.
Iulian Ciocan: És reggel jönnek az oroszok
Turturica úr, a latintanár, elmenekül Kisinyovból, miután az orosz hadsereg megszállta Moldovát. Romániában azonban nem talál menedéket, mert lejárt az útlevele. A fővárosba visszatérve a repülőteret ostrom alatt találja, és egy MiG a szeme láttára lelövi a menekülni próbáló, moldovai politikusokkal teli gépet…
A groteszk és félelmetes mese a moldovaiak egyik legnagyobb félelmén alapul.
Szerzője egy besszarábiai diák, aki a filológiai diploma megszerzése után visszatér Kisinyovba. 1995-öt írunk, és az élet kíméletlenül sanyargatja a moldovaiakat, társadalmi helyzetüktől függetlenül. Miután egy kis kiadóban megjelenteti disztópikus forgatókönyvét, a fiatal író egy kafkai perben találja magát, ahol hazaárulással vádolják.
Fanyar humora és tisztánlátása miatt Iulian Ciocant a legfigyelemreméltóbb írói hangként tartják számon Moldovában.
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Deus
Sigfús, a költő élete kicsúszik a kezéből, amikor rátalál Istenre. Ísabella, a kamaszlány nagy és bonyolult érzelmekkel küzd, de nincsenek szavai, amelyekkel kifejezhetné őket. Andri Már, az újságíró munkanélküli lett, és egy új és idegen területen kell megvetnie a lábát.
Sorsuk összefonódik a DEUS Technologies nevű innovatív vállalkozás azon tervével, hogy a vallásból mesterséges intelligenciát fejlesszen, ami beláthatatlan következményekkel jár.
Sigríður Hagalín Björnsdóttir negyedik magyarul megjelenő regénye, a Deus (melybe itt beleolvashatsz) a szépségről, a hitről, a reményről és az algoritmusokról szól: karácsonyi történet az új világban.
Halide Edib Adıvar: Az árnyjátékos lánya
Halide Edib Adıvar (1882–1964) a török próza egyik legfontosabb alakja, egyúttal politikus és feminista gondolkodó. Legismertebb, tizenkettedik regényét először angol nyelven jegyezte le, és The Clown and his Daughter címmel látott napvilágot 1935-ben Londonban.
A török nyelvű változat – amely nem önfordításnak, inkább egy újból megírt, önálló műnek tekinthető – 1936-ban jelent meg könyv formájában Sinekli Bakkal címmel. A Gondolat Kiadónál most megjelenő első magyar fordítás a török kiadást alapul véve készült.
Agnieszka Szpila: Boszorkák
Minden nőben ott szunnyad a boszorkány, csak rá kell eszmélniük a bennük rejlő erőre, összekapcsolódni a természettel, hogy legyőzhetetlenné váljanak. Boszorkákká, akik képesek ellentmondani a férfiaknak, és lebontani mindazt, ami csak az ő érdekeiket szolgálja. Hanyatló világunkat csakis ezek a bátor, ösztöneikre hallgató nők menthetik meg – állítja Mathilde Spalt, akit korábban Anna Szajbelként ismertek, a lengyel nemzeti olajvállalat elnökeként.
A folyton dühös Annát sem férje, sem karrierje, sem elegáns otthona nem tette boldoggá. Egy nap végül összeroppant, és eksztázisában rájött: tévúton jár. Átlényegült Mathildévé, hogy ha üldöztetés árán is, de hirdesse az Ősszűz Igéjét, és társaival egy kéjesen lüktető, nőközpontú világot építsenek.
Provokatív regényében a lengyel ökofeminista író, Agnieszka Szpila megkérdőjelezi a patriarchális és fogyasztói társadalom fenntarthatóságát, és radikális változásokat vizionál a nők és a természet védelmében.
Ali Smith: Társdarab
Ali Smith Társdarab című játékos, virtuóz és provokatív regénye párhuzamot von jelenünk és a középkorban pusztító pestisjárvány, a fekete halál időszaka között. Valamikor a Brexit után, miközben az egész világ karanténban ül egy világjárvány miatt, Sandyt váratlanul felhívja egyetemi ismerőse, Martina, és feltesz neki egy különös kérdést. Ali Smith regénye szeptemberben jelenik meg Mesterházi Mónika fordításában.
Nyitókép: Flickr / Wikipedia
