A Rothschild család szövevényes históriája vagy a kitelepítettek története. Egy város rejtett kincsei vagy egy szomszédos ország, amiről keveset tudunk. Az ősszel érkező, a történelemmel foglalkozó kötetek legyenek bár mítoszmagyarázatok vagy mentalitástörténeti diagnózisok, izgalmasabbnál izgalmasabb témákat kínálnak.
A Helikonnál érkeznek John Lukacs Budapest 1900, valamint A történelmi Hitler című klasszikusai. A Jaffánál Hideg polgárháború címmel jelenik meg Hatos Pál új kötete.
Az evező fogva vagyon... ‒ Levelek a kitelepítésből, 1951‒1953
1951-ben az „úri középosztály” maradványait büntetendő újfajta retorziót vezetett be a sztálinista hatalom: budapesti családok ezreit telepítették ki az alföldi tanyavilágba, lakásaikat pedig elvették. Pár hónap alatt mintegy ötezer család találta magát az Alföld valamelyik sarkában. Bár a kitelepítések 1953-ban véget értek, az érintettek évtizedekig cipelték a trauma súlyos terheit.
A Tények és Tanúk sorozat újabb kötete a kitelepítés mentalitástörténeti aspektusába enged bepillantást egy család levelezésén keresztül: a világháború előtt elismert bankárnak, Mikecz Károlynak a Békés megyei Kamut tanyavilágába kellett költöznie Péter fiával és menyével, Kövér Katalinnal. Az ő leveleiken keresztül kapunk képet az Alföldön kényszerűen újrakezdett életről. Az alapvetően életvidám hangvételű leveleken átüt a tanácstalanság, a szorongás érzése: 1952-től már a kitelepítésben született kislányuk miatt is aggódik a család.
A fejük felett elhúzó repülők vajon a felszabadítók? Vajon a postás elolvassa a rokonok ideküldött leveleit? Hol a többi családtag, kit hová zsuppoltak? Mit lehet enni adni egy babának a tanyán? Ilyen "apróságokból" áll össze a nagykép: a világháború előtti középosztály térvesztése és túlélése. A Kövér Katalin haláláig a családban ismeretlen leveleket a lánya találta meg. A történeti hátteret és a szereplők további életútját a kötetet sajtó alá rendező Kollai István történész utószava ismerteti.
Kordos Szabolcs: Egy város legújabb titkai
Kordos Szabolcs több tucat várostörténeti előadás és séta megtartásán, és két Budapest-kötet után fogyhatatlan kíváncsisággal kutatja fővárosunk ismeretlen vagy kevésbé ismert történeteit: az itt élők és éltek titkait, az épületek rejtélyes múltját. A Budapest-sorozat záró kötete az Egy város legújabb titkai olyan legendás épületekről mesél, mint a Westend, Jókai Mór körúti lakása, Ady Endre egyetlen „saját” lakása, a Hotel Nemzeti és a Károlyi palota.
Mihail Zigar: Az Ukrajna lerohanásáig vezető út
2022. február 24. Vladimir Putyin megkezdi Ukrajna átfogó invázióját. Mihail Zigar független orosz újságíró petíciót tesz közzé a Facebookon, amelyet több száz újságíró, majd további ezrek írnak alá. Ennek hatására Oroszországban törvényt hoznak a háborút kritizálók büntethetőségéről, és Zigarnak el kell hagynia a hazáját.
Németországban, Berlinben telepedett le, ahol újraolvasta azt a több száz interjút, amelyet az elmúlt 18 évben Oroszországban és Ukrajnában készített, és amely feltárja, mi vezetett a háború kirobbanásáig. Ezekből az interjúkból született meg a könyv. Zigar nem csupán a jelenről, hanem a múltról és mindazokról a történelmi mítoszokról is mesél, amelyekben a jelen orosz politikája gyökerezik és amelyekhez a saját legitimációját köti.
Zigar részrehajlás nélkül tárja fel a történeti forrásokat, és követi nyomon az Orosz Birodalom eredetének és felemelkedésének történetét. A kötet annak krónikája, hogy Oroszország miként nyomta el Ukrajnát az elmúlt öt évszázad alatt, miképp próbált kinevelni egy hozzá lojális elitet, és arról, hogy végül mégsem tudta leigázni az ukrán társadalmat.
Bársony János: Samudaripen ‒ A romák sorsa a holokauszt idején 3.
A Corvina gondozásában megjelenő, a magyarországi roma holokausztot bemutató történelmi munka hatalmas vállalkozás. A korábban azonos alcímmel megjelenő könyvek anyagát a szerző folyamatosan, az újabb és újabb kutatási eredmények felhasználásával bővítette ki.
Timothy Garton Ash: Európa ‒ A személyes tapasztalatok kontinense
„Számomra olybá tűnik, hogy Hamlet jól megtestesítené az Európai Uniót is, amely sok nagy döntésnél jellemzően sokáig tétovázik, majd egyik alternatíva mellett sem dönt” – írja eleven humoráról tanúságot téve, fél évszázad alatt a kontinensen tett utazásaira és ott szerzett tapasztalataira támaszkodva a brit történész, aki az egykori keleti blokk országainak ellenzéki vezetőivel éppúgy személyes barátságot ápolt, mint ahogy a nyugati államfők is kikérték a tanácsait európai ügyeket érintő kérdésekben.
A Szólásszabadság szerzője új könyvében – mely megkapó ötvözete a memoárnak, a riportnak és a társadalomkritikának – személyes találkozások, beszélgetések, anekdoták felelevenítésével a 20. század második felének és a 21. század elejének Európáját járja be keresztül-kasul.
Ott lehetünk a normandiai partraszálláskor, a ’68-as francia diáktüntetések forgatagában, a lengyel Szolidaritás megalakulásakor a gdański Lenin Hajógyárban, ’89-ben a budapesti Hősök terén, a marokkói határzárnál a menekültválság idején, valamint napjaink ukrán frontvonalain.
S bár az „egész, szabad és békés” Európa eszméje mostanság megingani látszik, közös otthonunk újbóli felépítése még korántsem veszett ügy. Ennek igazolásául szolgál e könyv, melybe már bele is olvashatsz.
Jeroen de Bruyn, Joop van Wijk-Voskuijl: Anne Frank és a hátsó traktus titka
Anne Frank neve, alakja egyet jelent a holokauszt iszonyatával: ő az áldozat. Aki ismeri az alig 15 évet élt lány történetét, és olvasta a naplóját, annak többé már nem tud névtelenül és arctalanul gomolygó tömegként gondolni a náci haláltáborok hatmilliónyi áldozatára, és talán képes józanul számot vetni nemcsak az emberben lakozó határtalan gonoszsággal, hanem a szeretet hatalmával és esendőségével is.
E könyv a híres búvóhely, a hátsó traktus lakóit, köztük az Anne Frankot segítő öt személy közül a legfiatalabbat, a visszahúzódó Bep Voskuijlt állítja a középpontba. Ő Joop Voskuijl, a szerzőpáros idősebb tagjának édesanyja. A hátsó traktus bejáratát álcázó könyvespolcot pedig Joop nagyapja találta ki és készítette el.
Vagyis ez egyben családtörténet is, méghozzá az a ritka fajta, amely a dicső és emlékezetes pillanatokon túl a közös múlt sötétebb, ellentmondásosabb fejezeteit is megidézi, és ezzel felbecsülhetetlenül értékes adalékot szolgáltat Anne Frank örökségéhez. Ahhoz a naplóhoz, amely nem csupán egy gyalázatos korszak krónikája, hanem az életbe, az emberi jóságba vetett hit és a reménység dokumentuma is.
Élie de Rothschild Jr.: A Rothschildok titka
A Rothschild név hallatán senki sem marad közömbös. Hiedelmeket és legendákat táplál évszázadok óta. A pletykák leginkább egy feltételezett titkos háttérhatalom és a háborúk során szerzett vagyon körül forognak. De mit is tudunk valójában a Rothschildokról?
Élie de Rothschild Jr. beleásta magát a család történetébe, és könyve messze túlmutat a mítoszon. Az alapvető szándéka az volt, hogy az emberek természetes kíváncsiságát kielégítse. Amellett, hogy felvázolja az antiszemitizmus működésmódját, megvizsgálja a fontosabb pénzügyeket, és részletesebben is bemutatja a kulcsfigurákat, a família kiemelkedő tagjait.
Nem elégszik meg azzal, hogy papírra vesse, amiről az idők folyamán mások már beszámoltak, hanem értékeli, elemzi is a történteket és azoknak a hatását az európai társadalmakra. Feltárja a Rothschildok speciális vonásait, sikerességük receptjét. Mindennek eredményeként jobban megérthetjük az ő érdekeiket, de az európai társadalmak vezető rétegeinek, irányítóinak érdekeit is, valamint a politikai döntéseket meghatározó kérdéseket.
Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
Sokkal több egy 1944-es pillanatfelvételnél: Ádám István Pál könyve mentalitástörténeti diagnózis. A mindennapokat kutatja, egy hétköznapi munkát tár fel a maga ellentmondásos mivoltában – a házmesterek motivációit vizsgálja.
A házmesterekét, akik a második világháború kibontakozásáig szinte észrevétlen szereplői voltak a fővárosi létnek. Pedig cselekedeteiket rengeteg tényező befolyásolta. Sokuk vidékről frissen költözött fel Pestre, nagyobb társadalmi elismerésre vágyott és nagyobb vagyonra. Döntéseiket ennek megfelelően hozták, és lett belőlük szemlélő, elkövető vagy embermentő. Élethelyzetüknek és habitusuknak megfelelően éltek újsütetű, végzetes hatalmukkal.
A könyv nem csak a háború előtti antiszemitizmusra összpontosít, a két világháború közötti időszak egyéb tényezőit is figyelembe veszi, például a borravaló kultúráját. Vagy az emberség próbáját, azt, amikor a házmester egy gettóépületért felelt. És nem hagyja a szálakat elvarratlanul: a háború után az elszámoltatás próbálkozásairól is számot ad.
Ádám István Pál a holokauszt eseményeit kevésbé nyilvánvaló okok és okozatok hálójában tanulmányozza, ezáltal unikálisan új nézőpontot érvényesít könyvében.
Gál Judit: Egy ismeretlen ismerős – Szerbia középkori története
Szerbia és Magyarország története számtalan ponton összeér. A sok száz éves együttélés ellenére azonban nagyon keveset tudunk Szerbiáról, különösen annak középkori történelméről, pedig a szerb nép akkoriban is hasonló kihívásokkal nézett szembe, mint a magyar.
Miként maradt fenn a szerb nemzet a több évszázados oszmán uralom alatt? Miért váltak a szerbek ortodox keresztényekké Nyugat és Kelet határán? Hogyan lett a rigómezei csata a szerb nemzet meghatározó eseménye?
Jelen kötet ezekre és számos más, Szerbia történetét vagy a magyar–szerb kapcsolatok alakulását a mai napig befolyásoló kérdésre keresi a választ, egyúttal igyekszik a magyar tudomány eddigi adósságát törlesztve segítséget adni a nagyközönség számára ahhoz, hogy megérthesse szomszédai történelmét és kultúráját.
Szita Szabolcs: Küzdelem az életért
A menedéklevél (védelmet nyújtó levél) az elmúlt századokban többféle formában volt ismert. Ilyet állítottak ki – főként Nyugat-Magyarországon – a földesúri birtokokon menedéket kapott zsidó csoportoknak, családoknak; a jogokat és kötelességeket írásban rögzítették. A védelmet nyújtó „zsidótartásért” legtöbbször évente fizettek. Vásároltak a téli letelepedésre, védelemre szorult vándorló cigány csoportok (kumpániák) is.
Menlevélnek a kormányhatalom által kibocsátott iratot nevezték, amely megegyezés után városok, várak, más objektumok átadása esetén a legyőzött, megadást tanúsító védőknek (csapatnak, seregrésznek stb.) bántatlanságot garantált. A személyi iratot a tisztek, a legénység egyaránt megkapták. Magyarországon a komáromi vár osztrák birtokba adása (1849. szeptember 27.) következményeként a szabad távozást garantáló császári menlevél maradt emlékezetes. Sok ember életét, szabadságát mentették meg vele, köztük Jókai Mórét.
A 20. század derekán, a háborús üldöztetés idején a védlevél (Schutz-Pass) Budapesten ismét használatba került. Kibocsátói sokezer életet mentettek meg. A megrázó történetet a Napvilág Kiadó gondozásában megjelenő könyv rögzíti.
Ungváry Krisztián: Beugrás – Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen
1941. június 26-án három, be nem azonosítható felségjelzésű repülőgép bombázta Kassát. A 32 halálos áldozattal járó támadás másnapján az alig pár hónapja kinevezett miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Történhetett volna-e mindez másként?
A történészek abban egyetértenek, hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Kényszerpálya vagy a döntéshozók által kijelölt ösvény? És ha utóbbi, akkor ki, miért és mennyiben és milyen mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért?
Ungváry Krisztián új könyvében részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket, emellett meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta, de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. Arra is rávilágít, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték, valamint kísérletet tesz számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami időkben és azóta keletkeztek.
Nyitókép: Flickr / Jenikirbyhistory
