Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

Mi lenne, ha olyan világot, olyan jövőt építenénk, amiben a társadalmi és biológiai nemhez kötődő hiedelmek, sztereotípiák nem hátráltatnak senkit a karrierjében, a céljai elérésében? - tettem fel a kérdést 2021 novemberében, a Delonghival közös Túl a plafonon sorozatunk indulása előtt. Ahogy ma Ada Lovelace és Margaret Hamilton utat mutat a programozó lányoknak, a példák, a minták nagyon sokat hozzátesznek ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hányféleképpen lehet élni, minőségi, értékteremtő szakmai munkásságot építeni. Podcastjeinkben ezért tíz olyan nővel beszélgettem, akik példaképek lettek a saját területükön - és mindannyian írtak már legalább egy könyvet. A beszélgetések és a sorozat zárásaként összefoglalom, kitől mit tanultam, és kinek mi volt a legutóbbi nagy olvasmányélménye.

Sándor Anna | 2022. november 04. |

Joós Andrea tudománykommunikációs szakember, műsorvezető, szerkesztő

Az eredetileg biológia és környezettan tanárként végzett, népszerű TED-előadást is tartó Joós Andrea derűs energiája szinte szétrobbantotta a kis stúdiót. Ez a jófajta lendület pedig ott van abban a felismerésében is, ami alakította az életét. Rájött, hogy neki nem a tanítás a szuperképessége, hanem az, hogy fel tudja kelteni másokban a figyelmet, és azt aztán ráirányítani bármire - legyen az a gyerekekkel való kapcsolat, egy könyv vagy egy rendezvény. Szerinte nem akkor vagyunk a helyünkön, ha jól megizzadunk a munkánkban, hanem akkor, ha nyugodtan építhetünk arra, ami jól megy nekünk, jól érezzük magunkat benne, sőt mások még fizetni is hajlandóak érte.

És hogy melyik könyv rántotta be legutóbb? Frank Herberttől A Dűne.  

Joós Andrea könyvébe itt belenézhetsz, a podcastet itt találod.

 

Boldizsár Ildikó mesekutató, író, szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója

Boldizsár Ildikóval még a meseterápiás képzéséről ismerjük egymást, így ennek a beszélgetésnek volt egyfajta meghittsége is. Individuális és univerzális szempontok látszólagos összeegyeztethetetlensége kapcsán elmondta, hogy a népmese nem azt mondja, hogy ne legyünk individuálisak, hiszen minden népmese megteremti a különleges hőseit. A népmesei hagyományban a közösség, mint megtartó erő, mindig támogatja az individuumot, hogy az lehessen, akinek lennie kell. Viszont úgy látja, most elvesztek a közösségek, nincs megtartó közösség a hátunk mögött, ezért megindultak az individuumok közötti harcok. Szerinte, ha nem tudunk közösséget alkotni egy közös cél érdekében, és eltűnnek az egymásra figyelés legcsekélyebb formái is, akkor káosz lesz. 

A beszélgetésünk előtt három magyar költő és a verseik kísérték a napjait, Kemény István, Pilinszky János és Kántor Péter.

Boldizsár Ildikó könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró

Ez a beszélgetés már csak azért is különleges volt, mert kilencórás időeltolódást hidaltunk át az éteren keresztül: Al Ghaoui Hesna éppen az Egyesült Államokban kutatott a félelemről. Szerinte nincs bátorság félelem nélkül. Ezzel együtt meg kell tanulnunk kezelni az olyan negatívnak tartott érzéseinket, mint a félelem, hiszen ez is kétféleképpen tud hatni: altruizmust, kitartást, eltökéltséget is ébreszt az emberekben, de kihozza a legrosszabb oldalunkat is, pánikot, agressziót. Sok múlik a tudatosságon és az önkontrollon, hogy ez az érzés melyik irányba lök minket, de az első lépés mindig az, hogy egyáltalán felismerjük (akár a testi reakcióink, érzeteink alapján is), hogy éppen félünk.

Nagy hatással volt rá Bruce D. Perry és Oprah Winfrey Mi történt veled? - Életünk újraalkotásának kulcsa, a múlt traumáinak elengedése című könyve.

Al Ghaoui Hesna könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Gyurkó Szilvia jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója

Bár Gyurkó Szilvia emberi jogi és azon belül gyerekjogi munkásságát, ismeretátadó tevékenységét már régóta tisztelettel figyelem, az orosz-ukrán háború szomorú apropót is adott a beszélgetésünknek. Szerinte a gyermekvédelem nem azt jelenti, hogy minden gyerekhez odamegyünk és megsimogatjuk a buksiját, hanem képessé tételt. Azt, hogy együttműködünk a gyerekkel, hogy az ő bevonásával felkészítjük az életre. Ha engedelmes, gondolkodás nélküli, kérdéseket fel nem tevő felnőttekkel akarjuk megtölteni az országot, akkor gyerekkorban a kötelezettségekre kell felhívni a figyelmet. Ha viszont olyan jövőt képzelünk el, amiben potens, kritikai gondolkodásra képes, egyéni megoldásokat kereső felnőttek vannak, akkor biztos, hogy gyerekkorban is segíteni kell ezt megtapasztalni - és megtanítani a gyereknek, hogy a döntéseink mellé felelősség is járul. Gyurkó szerint fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeinket arra, hogy a jogaink addig terjednek, ahol a másik emberé elkezdődik. 

Friss, nagyhatású olvasmányként az azóta friss Nobel-díjas Annie Ernaux Évek című regényét emelte ki.

Gyurkó Szilvia könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Palya Bea énekes, dalszerző

Palya Bea határtalansága és energiája már korábbi közös munkánk során is lenyűgözött, és most izgalmas volt például arról is beszélni, hogyan lehet művészi oldalról felépíteni magunkat, vagy arról, hogy az archaikus minták hogyan élnek tovább a napjainkban. Az átmeneti rítus stációi Palya Bea szerint nagyon jól alkalmazhatók a mai életre is, neki ilyen a dalírás is. Arnold van Gennep etnográfus úgy írta le az átmeneti rítusokat, mint amiknek van egy befele vezető, egy benne lévő és egy kimeneti szakasza. Az intro szakaszban van egy leválás az előző állapotról, a benne szakasz a káosz, mert semmi sem az, ami, éppen átalakulóban van, és ez sok érzelemmel jár. És a rítusoknak van egy exit szakasza, amiben az új én megerősödik. Palya Bea szerint ezeknek a stációknak a tudatosítása azért segít nekünk, mert keretbe rendezi, ami éppen történik velük.

A kérdésemre azonnal Wim Hoftól A Wim Hof-módszert vágta rá, meghatározó olvasmányaként.

Palya Bea könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Vigh Bori digitális nomád 

Rugalmasság, bátorság vagy vakmerőség, spontaneitás és érdeklődés, ez mind eszembe jutott, amikor Vigh Borit megismertem. A digitális nomádokat sokan hippiknek tartják, pedig szerinte az egyik legtudatosabb társadalmi csoport. A munkafegyelem ugyanis nemcsak konkrétan pénzt hoz, hogy fenntartsa az utazó életmódot, hanem szabadidőt is teremt, amikor elmehet nézelődni abban a régióban, ahol éppen él. A saját életutat megtalálni szerinte nagyon fárasztó, viszont valaki egyszer azt mondta neki, hogy ha egészen pontosan tudod, hogy mi fog veled történni az életedben, akkor az nem a te életed. Számára a nagy változás a tizenpár évvel ezelőtti önmagához képest, hogy mindenre tudja azt mondani: lehet máshogyan is.

Számára Szentesi Évától a Hamvaimból volt az a könyv, ami a beszélgetésünk előtt nagy hatással volt rá.

Vigh Bori könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Zalka Csenge Virág hivatásos nemzetközi mesemondó

Visszatért a mese témája, mert be akartam mutatni egy másik oldalról is, azaz, hogy hogyan lehet a történetmondás ősi mesterségét ma menőn és világraszólóan művelni. Az egyik általa válogatott mesekönyvben kópékról olvashatunk, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy a tricksterekről, azaz a kópékról szóló történetekben meghatározó, hogy a kópék a fekete és a fehér között mozognak, nem hősök vagy gonoszok, hanem átjárnak mindenféle határon. Kipróbálnak mindent, megpiszkálnak mindent, túljárnak mindenkinek az eszén. Zalka Csenge szerint ez nagyon értékes mesei funkció: hogy ne égjen bele az emberekbe az, hogy valaki teljesen jó vagy teljesen gonosz, hiszen az egy veszélyes filozófia. Fontos, hogy ezek a komplex karakterek léteznek a hagyományban, és vicces, mókás, csattanós formában komoly dolgokat tudnak nekünk tanítani a szabályokról, a berögződésekről és a határokról.

És hogy mit olvas a mesemondó? A beszélgetés előtti este fejezte be Wendy Shearer African and Caribbean Folktales, Myths and Legends című gyűjteményét.

Zalka Csenge könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Bódis Kriszta dokumentumfilmes, író, a Van Helyed Alapítvány alapítója és vezetője

Nem fejlődhet egy társadalom úgy, hogy maga mögött hagyja a kitaszítottakat és az elesetteket. Bódis Kriszta számára pedig akkor van értelme az életnek, ha változást tud hozni. Az általa alapított Van Helyed Alapítvány célja az, hogy azoknak, akik nem férnek hozzá a minőségi oktatáshoz és tudáshoz, strukturált lehetőséget biztosítsanak erre. Olyan rendszert akar kidolgozni, amit akár át lehet ültetni az állami szociális ellátó- és oktatási rendszer megreformálására is. Mérhető eredményeik vannak. Összehangolják a szociális ellátást az oktatással, és minden a hozzáférésről szól. Az ő gyerekeik nem morzsolódnak le az általános iskolából, és megtalálják azt a pályát/iskolát, ami nekik a legmegfelelőbb, abban benne maradnak, és tudják, merre tanulnak tovább.

A Csizma az asztalon című könyvet ajánlja mindenkinek, Tüdős Klárától.

Bódis Kriszta könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Mautner Zsófi volt diplomata, főzőnő

Irtó inspirálónak és izgalmasnak tartom, hogy egy hat nyelven beszélő ember felépít egy sikeres diplomatakarriert, aztán úgy dönt, a személyes érdeklődését követi inkább. Bár az átmenet természetesen fokozatosabb volt: Mautner Zsófi szerint a döntéseknek érdemes időt hagyni, mert az élet segíthet megerősíteni az ilyen elhatározásokat. Sok évbe telt, mire ki tudta mondani, hogy tényleg mennyire felvillanyozza az, ha főzéssel foglalkozhat. Ismét sok év volt, mire felmerült benne, hogy valamit kezdjen ezzel, és elkezdte feltérképezni, milyen lehetőségei vannak erre Magyarországon nőként. Főleg, hogy eredetileg életre szólóan tervezett a diplomata karrierrel. Most a magyar konyha nagykövete, hiszen rendszeresen főz külföldön is, például a Frankfurti Könyvvásáron.

Az ukrán származású Olia Hercules Home Food című szakácskönyvét ajánlotta, aki szerinte műfajteremtő a saját területén.

Mautner Zsófi könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

 

Pető Andrea történész

Régi adósságunk, hogy a nők történetét jobban megismerjük, ennek pedig Pető Andrea az egyik neves kutatója. Elsőként kezdett el itthon a háborús nemi erőszakkal foglalkozni történészként, de sokszor felszólal közéleti kérdésekben is, hiszen szerinte a politika a mindennapjaink része attól kezdve, hogy reggel kinyitjuk a szemünket és levegőt veszünk, és az a levegő szennyezett, odáig, hogy a boltban mit veszünk és milyen áron. Az apolitikusság szerinte az elmúlt évtized legkiválóbb politikai terméke, mert bármilyen kritikára rá lehet mondani, hogy az politika, és ettől kezdve, ami politika, az rossz. Ez a szó csak arra jó, hogy rombolják a kritikát és bármilyen szakmai párbeszédet. 

Sofi Oksanen Tisztogatása volt a legutóbbi nagy olvasmányélménye.

Pető Andrea könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.

Ha elfeledett magyar női írókról, költőkről hallgatnál beszélgetéseket, ajánlom a [N]ők is írtak sorozatunkat!

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Az irodalmi díjakat és ösztöndíjakat jelentős többségben férfiak nyerik. A SZÍN kutatásából kiderül, hogy nőként sokkal nehezebb bármiféle elismerést elérni. Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

A podcastban az Égig érő csalán írójával, Borda Rékával beszélgettünk a családi történetek feldolgozásáról, egy nyúlról és egy sérült generációról, amely azt akarja, hogy meghallják.

...
Podcast

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

Podcastunkban Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel A harmadik birodalom nyelvéről beszélgettünk. Összevetettük a szerző, Victor Klemperer megfigyeléseit napjaink hazai és nemzetközi példáival is - és szó esett arról is, hogyan használható a nyelvészeti tudás a bűnüldözésben.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!