Túl a plafonon: úttörő női hősök az új podcastunk vendégei

Túl a plafonon: úttörő női hősök az új podcastunk vendégei

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

Sándor Anna | 2021. december 16. |

Szerencsém van, mert olyan családban születtem, ahol nem aszerint mérték az emberek értékét és képességeit, hogy milyen neműek. Kilépve a “nagyvilágba”, aztán persze bőven volt alkalmam megtapasztalni az ellenkezőjét. Ott volt például az a gimnáziumi matektanárunk, aki percekig nevetgélt a saját viccén, miszerint azért kell megtanulunk számolni nekünk, lányoknak is, hogy be ne csapjanak a piacon a tojás árával. A nőnemű diákjai nevét következetesen kicsinyítő képzővel mondta ki, rendszeresen tett flörtölős megjegyzéseket, és nagyon szórakoztatta, ha ezekkel láthatóan felháborította valamelyik lányt.

Ez a tanár vajon tudta, hogy a holdra szállás szoftverét egy nő, Margaret Hamilton írta 31 évesen?

-

Az atombomba fejlesztése, a Manhattan-terv idején nők készítették a lyukkártyákat, az első fordítóprogramot is egy nő írta - sőt, egy évszázaddal korábban Lord Byron lánya, a matematikus Ada Lovelace írhatta meg az első számítógépes programot és megsejtette az eljövendő informatikai forradalmat is. 

Ezek a nők nem egyszerű kivételek voltak, hanem annak bizonyítékai, hogy az egyéni életutat, a szakmai lehetőségeket mennyire befolyásolják a környezet vélekedései, hiedelmei, berögzültségei. Most már évről évre rohamtempóban növekszik a nők száma az olyan évtizedekig férfiszakmának tartott területen is, mint a programozás - így ezek a nők nem azért voltak kivételesek programozóként, mert nők voltak, hanem mert olyan korokban érték el az eredményeiket, amikben a társadalom nem tartotta sokra a nők matematikai készségeit. Ma vajon hány kislány és kisfiú hallja még, hogy a lányok nem olyan jók matekból? Hány Adát és Margaretet bátortalanít ez el?

Mostanra evidencia, mennyire meghatározza az életünket a szocializációnk. Azaz, hogy az életpéldák, amiket a családunkban, a szűkebb és a tágabb környezetünkben a felcseperedésünk során és azután is látunk, drasztikusan hatnak arra, mit tartunk megvalósíthatónak és egyáltalán elképzelhetőnek a saját magunk számára. A szocializációnkat felülírni nem lehetetlen, de nehéz, gyakran életre szóló feladat.

Ám mi lenne, ha eleve olyan világot, olyan jövőt építenénk, amiben a társadalmi és biológiai nemhez kötődő hiedelmek, sztereotípiák nem hátráltatnak senkit a karrierjében, a céljai elérésében?

Amiben nem férfiaknak vagy nőknek való célok vannak, hanem emberi célok, amik felé egyénileg és közösen is törekedhetünk?

És hogy kik járnak elől ebben jó példával? 

A Könyves Magazin és a Delonghi közös podcastsorozatában olyan nőkkel beszélgetünk, akik valamilyen módon úttörők lettek a saját szakmájukban, hivatásukban. Olyan nőkkel, akik mertek és tudtak másképpen gondolkodni, mertek új utakat bejárni, és máshogyan keretezni a meglévő ismereteket - a tapasztalataikról, eredményeikről pedig saját könyveikben számoltak be. A sorozatot Joós Andrea tudománynépszerűsítő szupertanárral indítjuk, érkezik Boldizsár Ildikó iskolateremtő mesekutató, és beszélgetünk művésszel, haditudósítóval, teológus-újságíróval is - nőkkel, akik inspirálhatnak a mindennapokban és a szakmánkban. Ez lesz a Túl a plafonon podcast, amiben hisszük, hogy a jövőt a nők is írják.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Kibeszéljük 2021 legjobb könyveit

A szerkesztőség összeült, hogy személyesebben mutassa be, hogyan olvastunk idén. Ha csak egy órátok van képbe kerülni az idei legjobb olvasmányokról, akkor hallgassátok!

...
Podcast

Hogyan tudunk védekezni a kiégés kultúrája ellen? [PODCAST]

A kiégés témáját vitattuk meg a Könyves Magazin legutóbbi podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán. Hallgasd vissza a beszélgetést!

...
Podcast

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

Az Austen-projekt ötödik adásában az Emmát tárgyaljuk ki, amely az író egyik legkidolgozottabb regénye. Egyben az egyik legtrükkösebb könyve is, amelyet az irodalomtörténészek Flaubert és Virginia Woolf regényeivel soroltak egy ligába.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

...

Az ajtó titkokról, bizalomról és árulásról mesél [A Szabó Magda-titok 4.]

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.