Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala
Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként, és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára.
Czóbel Minka szövegeiben van egy fantasztikus vonulat is
Czóbel Minka azok közé a női írók közé tartozott, akiket már életükben elfeledtek, annak ellenére, hogy a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket, behozta a francia dekadensek stílusát és számos értékes műfordítása volt, ő fordította például németre Az ember tragédiáját és angolra Petőfi verseit. Életéről és műveiről Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk, aki felkutatta és kötetbe rendezte Czóbel Minka lappangó verseit és kisprózáit.
Lesznai Anna mindig vissza-visszanyúlt a mágiához
Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. Már gyerekként is foglalkoztatta a költészet és nagyon fiatal volt, amikor megjelent az első kötete. A Nyugat állandó munkatársai közé tartozott, és ő volt a harmadik legtöbbet, szám szerint 99 írást publikáló női szerző, ennek ellenére mégis ritkán említik a nevét, amikor a folyóiratról esik szó. Kiss Eszterrel Lesznai Anna sokirányú tehetségéről, körtvélyesi gyerekkoráról, varázslatos meséiről és A kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről beszélgettünk.
Karig Sára a legembertelenebb körülmények közt is megőrizte erkölcsi tartását
Karig Sára nem mindennapi egyéniség volt, erős igazságérzete végigkísérte az egész életét. Főként szerkesztőként és műfordítóként volt ismert és nagyon fontos embermentő tevékenységet végzett a második világháború alatt. Ruff Orsolyával Karig Sára megpróbáltatásokkal teli életéről, erkölcsi tartásáról és a vorkutai lágerben született verseiről beszélgettünk.
Kádár Erzsébetnél nincs felesleges szó, nincs felesleges mondat
Tragikusan rövid életpálya jutott Kádár Erzsébet osztályrészéül, akinek életében egyetlen kötete jelenhetett meg (Harminc szőlőskosár). Festőként indult, az írás szervesen kinövő, alakuló folyamatként lépett az életébe. Kegyetlenség című elbeszéléskötete már csak posztumusz jelenhetett meg, amelynek előszavában Vas István azt írta, hogy Kádár Erzsébet Augusztus című elbeszélése az egyik legjobb magyar novella, és magában hordozza a nagy regény ígéretét. Kádár Erzsébet művészetéről Szilágyi Judittal beszélgettünk.
Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője
Galgóczi Erzsébet egy kis faluból indulva lett az 1970-80-as évek népszerű szerzője, aki nyíltan vállalta a leszbikusságát, sőt még országgyűlési képviselő is volt. Az 1984-ben megjelent Vidravas című regényét tartja az irodalomtörténet a legfontosabbnak, a Törvényen belül című, a leszbikusságát tematizáló regényéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel. A szerzőről Kiss Noémivel beszélgettünk.
