A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal

A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal

Szigorúan szöveghű, hivatalos képregényben jelentette meg Frank Herbert fia A Dűnét. Az eredeti regény világa szinte kiáltott a vizuális feldolgozásért, amire igazán kiemelkedően eddig csak három filmes projekt volt vagy várhatóan lesz képes: David Lynch a múltban, Denis Villeneuve a többször halasztott premierrel még mindig a jövőben, és Alejandro Jodorowsky minden idők egyik leggrandiózusabb látomásával. Ezek ismeretében kíváncsian vettem kezembe az új Dűne-képregényt, hogy vajon mit tud vagy akar hozzátenni a herberti univerzumhoz akkor, amikor a regény ismét egyre aktuálisabb.

Sándor Anna | 2021. augusztus 19. |

Talán nem nagy túlzás azt állítani, hogy A Dűne az a sci-finek, mint ami A Gyűrűk Ura a fantasynek. Mindkét mű hagyományteremtő volt ezeken a műfajokon belül abból a szempontból, hogy a szerzőik milyen elképesztően komplex mítosz-, illetve univerzumépítésbe kezdtek (J. R. R. Tolkien világépítéséről ebben a podcastben beszélgettünk).

A Dűne ugyanakkor kicsit hasonlít a Trónok harcára is abban, hogy a felületes szemlélőnek körülbelül annyit mond, hogy adott egy birodalom, aminek az uralkodó osztálya politikai és hadi csatározásokat folytat, megjelennek benne hősök, esetleg kifejezetten messianisztikus figurák, és persze vannak ikonikussá váló, gigantikus, látványos, szörnyűséges állatok: sárkányok ott, homokférgek itt.

-

Dűne 2021, Denis Villeneuve/Legendary Pictures/Warner

Ennél pedig igazán érdemes egy kicsit jobban megismerni A Dűnét.

Frank Herbert klasszikusa 1965-ben jelent meg, majd Herbert öt folytatásban árnyalta és tágította még hatalmasabbra A Dűne ökológiai, politikai, szociológiai, vallási és filozófiai témákkal sűrűn teleszőtt világát. A Dűne azonnal elnyerte a Hugo-díjat, azóta lefordították több tucat nyelvre, és eladták több mint 20 millió példányban. Írók sora méltatta, Arthur C. Clarke egyedülállóan különlegesnek nevezte, Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus, békeaktivista és nemzetközi hírű ismeretterjesztő pedig, miután kritizálta más sci-fik valószerűtlenségeit, 1978-ban A Dűnét az olyan történetek közé sorolta, ami annyira részletgazdag és annyira feszesen felépített, hogy esélye sincs kritizálni.

A Dűne ráadásul a klímaválság korában időszerűbb, mint valaha. Nevezték már az első jelentős bolygóökológiai regénynek, kiemelve, hogy mennyire összetetten mutatja be a sivatagbolygó Arrakis élővilágát.

Környezetvédők szerint A Dűne erősen hatott a zöld mozgalmakra is azáltal, hogy ennyire népszerű regényként úgy ábrázolt egy bolygót, mint egy komplex - szinte élő - lényt,

mégpedig ugyanabban az évtizedben, amikor elkészültek az első űrfelvételek a Földről.

Miről szól A Dűne?

A Dűne a távoli jövőben játszódik egy feudális csillagközi társadalomban, amiben nemesi házak sora vetélkedik és uralkodik a birtokaiknak minősülő bolygókon. A főhős Paul Atreides, akinek a családja a rivális dinasztiát váltja az Arrakison. Az Arrakis barátságtalan, gyéren lakott sivatagbolygó, ahol a legnagyobb kincs a víz - illetve a melanzs. A “fűszerként” is emlegetett anyag egyfajta drog, ami meghosszabbítja az életet, kiterjeszti a tudatot, illetve drasztikusan fokozza és élesíti a mentális képességeket, ami elengedhetetlen például a biztonságos űrbéli navigációhoz. Csakhogy a világegyetemben a melanzsot egyedül az Arrakison lehet kitermelni, ami azonnal megteremti a konfliktus kiindulópontját. Az uralkodó osztály mellé itt felsorakozik a Bene Gesserit nevű rend, amely szürke eminenciásként a háttérből irányítva a szálakat igyekszik kitenyészteni azt a szuperembert, a Kwisatz Haderach-ot, aki egyszerre képes látni a múltat, a jelent és a jövőt. Az arrakisi sivatagi nomádok, a fremenek pedig egy jóslatban bizakodva várják a saját messiásukat, és próbálják titokban újra élhetőbbé tenni a bolygót.

Megérkezik a tékozló fiú

A Dűne világa tele van rendkívül látványos jelenetekkel és helyszínekkel, amik szinte hívják, hogy vizuálisan is megjelenítsék őket. Mozgóképen már többször láthattuk: a leghíresebb/hírhedtebb David Lynch máig erősen vegyes megítélésű, 1984-es filmje, most pedig a koronavírus miatt már egy jó éve a részben Magyarországon is forgott, Denis Villeneuve-féle feldolgozásra várunk sokan, hiszen a rendező és a színészgárda minőségi szempontból nagyon ígéretes.

Érdekes módon az ütős képregényes adaptációk eddig tulajdonképpen elkerülték A Dűnét, pedig a képregény mint hordozó izgalmas lehetőségeket jelent a regényben rejlő vizuális potenciál és a narratív tartalom közös feldolgozására. A Lynch-film forgatókönyve alapján a Marvel adta ki az első Dűne-képregényt Bill Sienkiewicz rajzaival még 1984-ben, és szintén Sienkiewicz lett az, aki a mostani képregény borítóját is tervezte.

Frank Herbert
Dűne - Képregény, 1. kötet
Ford. Békés András, Tamás Gábor, Gabo Kiadó, 2021, 176 oldal
-

A Villeneuve-féle adaptáció érkezésével Brian Herbert, az író fia és számos Dűne-előzményregény szerzője (Kevin J. Andersonnal közösen) elérkezettnek látta az időt egy szigorúan szöveghű, új hivatalos képregényváltozat elkészítésére. Aki most arra a bizonyos bőrre és annak újabb lehúzására gondol, annak minden bizonnyal igaza van. Ezzel együtt maga a képregény lehetett volna különleges, emlékezetes, netán bombasztikus.

Egy minden kötöttségtől mentes, eszement vizuális orgia.

De nem lett az, sőt, igazi elpazarolt lehetőség.

Pedig amikor a kezembe vettem a kiadványt, a szépséges és hangulatos borítótól egészen izgatott lettem, hogy mi vár odabent. Olyan művészek nyomában járó illusztrációk, mint Frank Miller, Francesco Francavilla, esetleg Alex Maleev vagy mondjuk szinte bárki erről a listáról? Azt reméltem - és a borító is megerősítette ezt -, hogy eljött az alkalom, hogy egy ennyire eredeti szerző, mint Frank Herbert, a lapokon összetalálkozzon egy szintén nagyon eredeti és bátor stílusú művésszel, és ebből a találkozásból valami felejthetetlen születhessen.

Hogy ez nem valami naiv elképzelés, hanem lehetett volna realitása, arra hadd mutassak be egy lenyűgöző példát.

-

H. R. Giger látvámnyterve Jodorowsky Dűnéjéhez.

A Dűnéből kirobbant az űr szörnyetege

Alejandro Jodorowsky orosz zsidó származású, chilei-mexikói művészpolihisztor, tulajdonképpen a mozgókép őrült sámánja, akinek például az egyik elborult filmjére John Lennon és Yoko Ono adta a pénzt. Jodorowsky rendezett filmeket, szerepelt bennük, szerzett zenét, fellépett pantomimművészként, írt prózát, verset, forgatókönyvet, képregényt. Annak a hallucinogén szerekkel és spirituális eszmékkel alaposan átitatott kornak az egyik jeles képviselője, amiben még élt Salvador Dalí és Orson Welles, de a Pink Floyd már elkészítette a legjobb albumait. Nem véletlenül említem őket, hiszen ők is benne lettek volna Jodorowsky abszurdan zseniális projektjében: A Dűne megfilmesítésében.

Jodorowskynak ugyanis sikerült a lehetetlen, és olyan csapatot állított a projektje mellé, amit sem azelőtt, sem azóta nem látott a világ. Színészként a főbb szerepekben láthattuk volna Orson Wellest, Salvador Dalít, Mick Jaggert, Alain Delont, Geraldine Chaplint, David Carradine-t. A Pink Floyd az egyik zenei felelős lett volna, a látványért pedig a később világhírűvé váló Jean Giraud (Mœbius), H. R. Giger és Chris Foss felelt. A projektből végül nem lett semmi, mert a gyártó azt mondta, hogy a nagy nevek kellenek neki, de ezzel a rendezővel nem mer belevágni - csakhogy ezek az emberek mind Jodorowskyval akartak dolgozni. Jodorowsky Dűnéjéről végül 2014-ben jelent meg egy nagyon szórakoztató és izgalmas dokumentumfilm, tele vázlatokkal, tervekkel, anekdotákkal:

A dokumentumfilmet már csak azért is érdemes megnézni, mert jó figyelni egy olyan alkotót, aki akkor a nyolcvanas éveit taposva is ilyen energikusan, ilyen őszinte lelkesedéssel képes beszélni az ötleteiről. A vázlatok és tervek alapján kirajzolódó látványvilág pedig nem egyszerűen grandiózus, hanem szinte látomásos. Kicsit nyomasztó, kicsit idegen, kicsit abszurd (főleg a bohócokat idéző karaktersminkek miatt) - de mindenképpen emlékezetes és inspiráló.

És ha a képsorokat vagy akár csak az előzetest nézve eszünkbe jut az Alien-filmek univerzuma, az nem véletlen. A stáb egy része, például a biomechanikus gép-humanoid alakjairól ismert H. R. Giger később Ridley Scott mellé szegődött, és az első Alienben felhasználták A Dűnéhez készült látványelemeket is. A dokumentumfilm szerint Jodorowsky Dűnéjének öröksége ott él a filmekben a Csillagok háborújától kezdve az első Indiana Joneson és a Terminatoron át a Mátrixig és Az ötödik elemig. Ráadásul a Lynch-féle Dűne is ennek amolyan elkorcsosult leágazása, hiszen a Dűne-film fejlesztésének a folyamata végighömpölygött a hetvenes éveken, és nemcsak Jodorowskyt, hanem egyébként Ridley Scottot is bedarálta, aki szintén szerette volna megfilmesíteni.

Steril Dűne: hozza, amit ígér, de még véletlenül sem többet

Jodorowsky látomásához képest - az előzetes alapján - már Villeneuve filmje is biztosra megy, hiába monumentális és magabiztos eleganciájú a látványvilága. A most megjelent képregény viszont elég lehangoló.

Raúl Allén és Patricia Martín munkája ugyanis meglehetősen ötlettelen. Nem igénytelen, de annyira minimalista, hogy az már steril és unalmas. Még ha el is engedem a nagyravágyó elképzeléseimet, akkor is kevésnek érzem.

Az előszóban az alkotók azt írják, hogy nem akarták értelmezni A Dűnét, nem akarták rajta hagyni a képregényen a kezük nyomát.

És az tény, hogy a feldolgozás ennyit teljesít: funkcionálisan kiszolgálja a történetmesélést.

A háromkötetesre tervezett sorozat első darabja 176 oldalas, és addig fedi le a regényt, mikor Paul és az anyja megmenekül a rezidenciát és a családot ért támadásból. Ez körülbelül a cselekmény harmada, aminél a könyv fizikai megjelenése valamivel többet ígér. Fellapozva viszont kiderül, hogy az érzéki csalódásért nemcsak a kemény kötés felel, hanem azt a belívhez használt, meglehetősen vastag, merev papír is magyarázza.

-

Ahogy azt az előszóban ígérik, az összeszokott Herbert-Anderson páros tényleg fejezetről fejezetre mesél, ami arra jó, hogy részletesen felidézze a cselekményt. A plánozás nagyon egyértelmű, a párbeszédek mellett pedig a szereplők gondolatait is olvashatjuk a buborékokban - más színnel jelölve, hogy egyértelmű legyen. Emellett A Dűne világának fontosabb kifejezéseit, kicsit ugyan beleerőltetetve a szövegbe, de tömören meg is magyarázzák.

Hírlevél feliratkozás

Kérdés viszont, hogy tulajdonképpen ki ennek a kiadványnak a célcsoportja?

A rajongók? Mert szerintem nekik ez kevés lesz. Brian Herberték feldolgozása száraz, és hiányzik belőle sok-sok részlet és árnyalat, ami ugyan helyenként nehézkessé tette, mégis életre keltette a regényt. 

Esetleg azok, akik most ismerkednek A Dűnével, és a Villeneuve-film előtt elmerülnének benne, de riasztja őket a vaskos regény? Ők vajon mennyit kapnak ezzel a lecsupaszítottsággal, és mennyire lesznek számukra érthetőek a történet finom dinamikái, amik később sorsfordítóvá nőnek?

Mindent összevetve persze értem Brian Herbertet, az új film előtt nyilván egy ilyen kiadvány a leginkább rentábilis és biztonságos lépés ama bizonyos bőr lehúzására. Azért sajnálom, hogy nem volt bevállalósabb, hogy nem költött kicsit drágább, izgalmasabb művészekre. Főleg, hogy ha a bátorság hiányzott, ahhoz igazán kéznél lett volna A Dűne félelem elleni litániája:

“Nem szabad félnem. A félelem az elme gyilkosa…”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

Október 14-én kerül (elvileg) a hazai mozikba  Denis Villeneuve elképesztően látványosnak ígérkező Dűnéje, amit részben Magyarországon forgattak.

...
Hírek

Már biztos, hogy fájdalmas véget ér a várva várt Dűne-film 

Eric Roth, a film egyik társforgatókönyvírója árult el részleteket. 

...
Hírek

Újracsomagolták az 50 éves Dűnét

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 10-1.

Végre eljött ez a pillanat is, felfedjük az első tízet, azaz az év végi listánkat vezető könyveket, és megmutatjuk, hogy 2022-ben szerintünk mi volt az év könyve!

Szerzőink

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 20-11.

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 30-21.

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 40-31.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Mélyvölgy nem egy hely, hanem az utazás módja - egy felemelő mese a lehúzó betegségről

...
Könyves Advent

Rozgonyi Saroltával egyetlen almából egy egész világ kerekedik ki

...
Hírek

Hegedüs Vera kapta 2022-ben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

...
Zöld

A Föld nagymamája és az utolsó vadlovak a sarlatánok korában – A Zöld rovat ajánlata karácsonyra

...
Hírek

Színpadra állítják a Meseország mindenkié történeteit

...
Hírek

Vasárnapig látható a Nádas Péter drámájából készült online előadás

...
Könyves Advent

Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét

...
Hírek

Bookline top50: dr. Máté Gábor népszerűsége az év végén is töretlen

...
Könyves Advent

Negyven mesében bomlik ki a királylány-titok