Podcast nő díj irodalmi díj kutatás

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

A Nobel-díjas Annie Ernaux tovább harcol, hogy a nők választhassanak: anyává válnak-e vagy sem

Annie Ernaux a francia társadalom, a 20. századi francia történelem második felének legjelentősebb krónikása, a kollektív emlékezet megőrzője, aki a saját tapasztalatait leszűrve írja meg történeteit. Ernaux méltatásaival együtt a felelősségérzete is megnőtt, mióta a Svéd Akadémia neki ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat.

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

Galgóczi Erzsébet egy kis faluból indulva lett az 1970-80-as évek népszerű szerzője, aki nyíltan vállalta a leszbikusságát, sőt még országgyűlési képviselő is volt. Az 1984-ben megjelent Vidravas című regényét tartja az irodalomtörténet a legfontosabbnak, a Törvényen belül című, a leszbikusságát tematizáló regényéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel. Kiss Noémivel beszélgettünk Galgócziról.

N/ők is írtak - Hat női szerző, akinek helye lenne a kánonban

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma - most egy helyen megtaláljátok az összeset, ebben a cikkben ugyanis összegyűjtöttük mind a hat beszélgetést.

TAVASZI MARGÓ

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel.

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Kiemeltek

Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Választásról, anyaságról és reményről beszélgettünk Vida Kamillával a Memento Parkban.

Agatha Christie álneves könyve nem romantikus és nem lányregény [A nő hétszer]

Agatha Christie azt mondta róla, hogy az egyetlen könyve, amellyel már tökéletesen elégedett volt, holott a megírása idején a világ lángokban állt. A Távol telt tőled tavaszom A nő hétszer sorozat áprilisi olvasmánya.

Tapasztó Orsi az örökbefogadásról: A szeretet nem ér véget ott, ahol a vérvonal megszakad

A semmiből érkezett a felismerés, hogy örökbe kell fogadnia egy gyereket.