Tüdős Klára már egy görkorcsolyával is felborzolja a debreceni piac kofáinak nyugalmát

Tüdős Klára már egy görkorcsolyával is felborzolja a debreceni piac kofáinak nyugalmát

„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem” – írja a Kisasszonyképző című regényéről Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, iskolateremtő, a Túl a plafonon podcast júliusi vendége. Olvass bele a regénybe!

Könyves Magazin | 2022. július 20. |
Bódis Kriszta
Kisasszonyképző - Istenhegy I.
Európa, 2022, 499 oldal
-

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző - Istenhegy I.

1. fejezet

Extravagancia

A Rákóczi utcában hangos megütközést keltett egy tovasuhanó leány, aki a temperamentumáról híres Grand Slam-bajnok, Suzanne Lenglen sportruhájához hasonlító öltözetben, kezében márkás rakettel görkorcsolyázott hazafelé, és vidáman pillantott le a gomblyukába tűzött jácintra.

Londonban, ahol egyesek a munkahelyükre is kerekes korcsolyával közlekedtek, és ahol a klubok görkorcsolyapályáin a speed és endurance volt a sláger, továbbá az a mondás járta, „ha meg tudod csinálni a táncparketten, akkor meg tudod csinálni a ringben is”, bizonyára nem keltettek volna ekkora feltűnést a fehér cipőre csatolt villogó kerekek, a fehér harisnyás vádli, a lábközépig érő szoknya, a kis zsebes blúz fölé felkapott könnyű sportszvetter. Egy arisztokrata hölgy vagy egy polgárleány mellett a gardedám is fölcsatolta volna a görkorcsolyát, Debrecenben azonban nem akadt – mégoly busás fizetség ellenében sem – olyan érv, amely egy nevelőnőt meggyőzött volna arról, hogy természetes dolog vállalkozni e nyaktörő és meghökkentő feladatra.

Az egész Rákóczi utcát, de korábban a Péterfia, a Kossuth utcákat, majd a piacot és a Nagyerdőt is úgy megfeküdte a látvány, mintha idegen rémek súlyos miazmát szórtak volna le rájuk. Lakói majmolásnak és pózolásnak bélyegeztek mindent, ami szokatlan, új vagy más, mert attól tartottak, hogy 

a változás olyan fegyver, ami a legszentebb tradíciókat koncolja halomra.

– No nézzék, a Janiék egykéje!

– A „Kálmánci” tekintetes asszony onokáját is hazahozták a nagy külföldekrő’, de hogy nem fog olyan kenyeret dagasztani, mint a nagyanyja, az má’ biztos.

– Láttátok a kis majmot, tán magyarul se tud má’! – néztek utána a kofák.

– Grófnőt csináltak belőle…

– Pedig csak a ványadt Tüdős Klárika marad, hiába törekednek a képviselő úrék fölfele, mint a futóbab… – röhögtek össze a kupecek.

– Nem látott még kend karón varnyút?

– Láttam én már kútágason is, de nekem hiába beszélnek, bolond likbó’ bolond szél fú’. 

– Eladó a disznó?

– El.

– Megveszi?

– Meglehet.

– Mire tartanád ezt a szőkét, mer’ annyié’ nem adom!

– Sokra.

– Az mennyi?

– Ötvenkettő pöngő?

– Ezé’? Sokra mondod.

– Nem én! Csak amennyit ér.

– Mit engedel?

– Semmit.

– Oszt min száguldozik az a szerencsétlen!

– Nincs ki minden kereke, az má’ biztos – emelte kezét a fejéhez egy paraszt.

– Ezeknek a Tüdőséknek de jól megyen dó’ga. Én meg itt maradtam az árvákkal mögrakodva – panaszkodott a mosóasszony.

– Azt csak a  teremtő tudja, hogy én hogy küszködök evvel a büdös élettel – kapott szaván egy másik. – Ez a Klári kisasszony meg itt a jómódjába azt se tudja, hova tegye-vegye magát. Ha én nem nézném a gyönge neveletlenjeimet, már régen fölkötöttem volna magam.

– Ne vétkezz, te! – szólt rá Ilus, ifj. Tüdős Jánosné, Kálmánchey Irén szolgálója, és úgy tett,

mintha nem venné észre, hogy mindenki a Tüdős lányról beszél.

– Hát te nem a Kálmánci naccsága szobalánya vagy?

– És ha az vagyok? – kérdezett vissza sértődötten Ilus.

– Neked még istenes az állapotod az enyémhez képest – folytatta a siránkozást a mosóasszony, ügyet sem vetve Ilusra. – Mer’ hál’ istennek van jó egészséged, de nekem az Isten kincse is kevés vóna orvosságra. Úgy hasogat a lábam, hogy egész éccaka egy hunyorításnyit se hunyok. Még hozzá a köhögés is rám gyün, végem van.

– Na gyere, lyányom, haggyad ezeket a pletykás vénasszonyokat – ragadta meg a könyökénél fogva Erzsi a szobalányt. 

– Hova viszed a  faros, bögyös Ilust, Erzsi! „Gyönge nádszál lehajlik a földre.”

– Hallgasson, kend – állt meg perlekedni Erzsi a kupecekkel –, jól mondják, „minden kupec a disznóból a nehezet, a kolbászból a vastagot, a munkából a könnyűt szereti”. Törődjenek a maguk dó’gával, míg jókedvembe vagyok. 

– Oszt minek legyek más keze-lába – feleselt vissza a kupec –, mint te. Törjed magad te ezeknek a Tüdősöknek.

– Azt csinálok, amihez kedvem van – jött bele a válaszolgatásba Erzsi. – Mer’ ahhoz, amit kend csinál, nem kell tudomány, csak az a nagy görbe bot, meg ami a gatyájába’ van. Már, ha van ott valami. Oszt majd elfeledtem! Ott van kendnek még az a harmonikabugyelláris a passzusokkal megtömve, de hiába jár olyan peckesen vele, mintha degesz lenne pénzzel, tudja mindenki, hogy tegnap még mezítlábas hajcsár volt. 

– Neked csak az köll, hogy mondhassad, Erzsi, a magadét – szörcsögtette a pipáját a parasztember, akit Erzsi nem is ismert. 

– Fölvágták a nyelvit – kontrázott a bérese.

– Talán kóduskenyeret adtak neki kiskorába, merthogy nem szőtt-font a nyelvié’, az biztos.

– Úgy gyön belőle, mint a folyóvíz, mintha könyvbő’ olvasná – tette hozzá a kupec.

– Ez is csak az asszony miatt nem lett még kóringyáló ember – jegyezte meg jó hangosan Erzsinek Ilus, hogy a kupec is biztosan hallja.

– Aztán mi a baj a hajcsárokkal!? – állt meg előttük a mezítlábas Kelemen Józsi. – Ha az enyim lennél, Ilus, jól elvernélek. Kikapós természetű vagy, kellesz a fenének.

– De nem a tied, s ha kellene, se kapnád – húzta el haragosan Erzsi a Józsi elől Ilust, akit ez a szemtelenség megnémított, és rövid ideig meghátrálásra késztetett.

A Tüdős lány már messze járt, de a kedélyek, amiket fölborzolt, még most kezdtek csak igazi hullámokat vetni a piacon.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

Istenhegy címmel ír trilógiát Bódis Kriszta a huszadik századnak a maga korában meghatározó, mára viszont kevésbé ismert női ikonjáról, Tüdős Kláráról. Az első kötetet (Kisasszonyképző) szerda este mutatták be a Hadikban, a szerzőt Jakupcsek Gabriella kérdezte.

...
Hírek

Bódis Kriszta a múlt század ikonikus magyar nőalakjáról írt trilógiát

Bódis Kriszta szerint szerint Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon.

...
Nagy

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál