- A felütésben Valuska László rögtön egy sportos párhuzamot hozott, pontosabban felidézte a pillanatot, amikor a nagy versenyt nyerő sportolókat a sikerről kérdezik, mire nagy többségük kitér a bukásokra is. Ám vajon mennyire nehéz, mire az író eljut odáig, hogy elmesélhessen egy történetet? Láng Zsoltnak volt olyan élménye, hogy hat évig dolgozott egy könyvön, és amikor elkészült, rájött, hogy az nem jó. A Bolyai viszont más volt, hiszen eredetileg is olyannak akarta, amilyen lett. Grecsó Krisztián esetében a kritika általában azt emelte ki, hogy a Veránál el mert rugaszkodni a Budapest-vidék tematikától, ő viszont fontosabbnak tartja az alanyiság eltűnését („Nem vagyok ott semmilyen módon szerzőként”).
- Grecsó kifejezetten izgalmasnak találta Vera társadalmi helyzetét, aki egy kádergyerek, de nyilván csak annyit lát ebből a világból, amennyit egy gyerek általában megláthat. Mindenesetre imádott foglalkozni vele, ezt a világot alaposan átgondolni, kutatni.
- Láng Zsolt a kutatáshoz egyrészt Bolyai hátrahagyott jegyzeteiben mélyedt el, másrészt rendelkezésre álltak a Bolyairól szóló tudományos vagy szépirodalmi könyvek is. Eredetileg azt gondolta, hat hónap elég lesz a kéziratok tanulmányozására, de olyan sűrű volt az anyag, hogy előfordult, hogy egy oldalt több napig nézegetett.
- Lángnak élmény volt, hogy a kéziratokat nézegetve egy teljesen más Bolyai rajzolódott ki előtte, mint akit megírtak már mások, ez ösztönző felismerés volt: „Arra sarkallt, hogy tovább menjek, és igazoljam azokat az elképzeléseimet, amelyek nem voltak rokonsággal az eddig megírt Bolyai-alakokkal”.
- Grecsónak a legtöbb munkát a Vera szerkezetének kidolgozása jelentette: „Itt az az álca, hogy egyenes vonalúan van a történet elmesélve”. Kimondottan törekedett arra, hogy sem a nyelv, sem a szerkezet ne hivalkodjon.
- A Verában van egy fejezet, ami egy egész napot visszafelé mond el: „Én hülye így is írtam meg”, emiatt pedig Grecsó jól kitolt magával.
- A nyolcvanas évek világa ismerős volt neki, hiszen akkor nőtt fel, a regényhez pedig azt kellett kutatnia, hogy abban az időszakban mi működött Szegeden. A korabeli kereskedelmi leírások megemlítették a Napsugár Áruház megnyitását, és ugyanitt derült ki számára, hogy koktélbár is működött benne. Utóbbinak nem találta sehol a nyomát, de nem is volt akkora baj, mert a kislány amúgy sem mehetett volna be oda.
- A Bolyai egy svájci kisvárosban és Marosvásárhelyen játszódik; utóbbi kapcsán Láng Zsolt elmondta, hogy Bolyai után 150 évvel költözött a városba, emiatt visszamenőleg kellett ráismernie és sok mindenre rácsodálkozott.
- Grecsónak Szeged „egy ötéves gyönyörű kaland” volt, ott végezte a bölcsészkart, és nagyon szeretett volna a városban maradni, de ez nem jött össze. Szeged egy nagy beteljesületlen szerelem maradt az életében, és vágyott arra, hogy immáron nem egyetemistaként is megismerhesse. A regényhez technikailag is jól passzolt Szeged, hiszen egy vidéki nagyvárosra volt szüksége, de Szeged „fojtott levegője, szigorúsága” is jól jött neki.
- Grecsó elmondta azt is, hogy a regényben eredetileg volt egy jelenkori, Budapesten játszódó szál, egy negyvenes férfival, ebből 3-4 fejezetet meg is írt, de végül kivette, mert Vera története anélkül is működött. Még nem tudja, hogy abból a szövegből lesz-e külön regény.
- Az olvasói kritikák kapcsán Láng Zsolt elmesélte, hogy a második javított kiadásba bevettek néhány olyan változtatást, melyeket az olvasók javasoltak, ő ennek nagyon örült.
- Grecsó Marosvásárhelyen egyszer egy csapat gyerekkel találkozott, akik megnyertek egy olyan versenyt, ami a Veráról szólt: „Olyan tájékozottak voltak, hogy állandóan megszorítottak. Örökké az derült ki, hogy tájékozatlan vagyok a Verából”. A Megyek utánad című könyvén kívül nem nagyon voltak olyan kötetei, amelyeknek ifjú olvasói is lehettek – a fiatal olvasók más szemmel olvassák a könyveit, mást tartanak fontosnak, és olyan sok nézőpontból megvizsgáltak egy jelenetet, amit akkor egészen lenyűgözőnek talált.
Láng Zsolt és Grecsó Krisztián nyerték a 2020-as Libri-díjakat - Könyves magazin
A Libri irodalmi díj nyertese 2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye ( itt írtunk róla), a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta ( kritikánk). A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 13-án este tartották - a rendkívüli helyzetre való tekintettel a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.
- Ha egyetlen olyan könyvet kellene választani, ami az otthonuk lehetne, mi lenne az? Láng Zsolt a Párhuzamos történeteket hozta fel, amelyet épp Berlinben kezdett el olvasni, és egy olyan könyvként említett, amelybe évekig hazajárt. Szintén fontos olvasmányának nevezte még Sebald Austerlitz című regényét.
- Grecsó imádja az Iskola a határon a Lukácsban játszódó nyitójelenetét, és a Mellettem elférszben ennek a pandantját akarta megírni. Más a helyszín, de ugyanúgy uszodában indul, a Dagályban játszódik. De azért elment a Lukácsba is, hogy tudja, mi a valóság és a szöveg valósága közti különbség, ám a Lukácsban – számára is megdöbbentő módon – mindig valamilyen szürreális kalandban volt része.
