Tintapacái által kelt életre Bolyai szoborszerű alakja - Összekötve Láng Zsolttal

Tintapacái által kelt életre Bolyai szoborszerű alakja - Összekötve Láng Zsolttal

Láng Zsolt Bolyai című műve a 2019-es év egyik legfontosabb megjelenése volt, idén a Libri irodalmi díj és az Aegon Irodalmi Díj döntősei között is versenyez. A szerző a tavaly őszi Margó Fesztiválon mutatta be nagyregényét. Az erről készült felvétel a Margó Spotify-csatornáján teljes egészében visszahallgatható. Az Összekötve hétfői műsorában Bolyai tudományos jelentőségéről, a regény megírásának folyamatáról és ehhez kapcsolódó személyes élményeiről beszélgettünk Láng Zsolttal, aki azt is elmesélte, hogyan vált számára emberivé a matematikus zseni a szoborszerűen idealizált alakja.

Fehér Adrienn | 2020. április 21. |

  • Nagyon meglepte, hogy a könyv ennyire sikeres, mintegy önálló életre kelt. Igyekszik követni az eseményeket, de nem szokott hozzá a rengeteg interjúhoz, az állandó beszélgetésekhez, a bemutatókhoz, a szereplésekhez.
Láng Zsolt
Bolyai
Jelenkor Kiadó, 2019, 456 oldal
  • A Bolyai című könyv két szálon fut: a Bolyai János életét bemutató szál klasszikusabb regényként olvastatja magát. Kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg benne apa és fiú ellentmondásos kapcsolata, amelyhez személyes élményei miatt a szerző is erősen kötődik. Ez a kettős viszony nagyon terhelt, mégis rendkívül mély szereteten alapul, amely egyfajta kalitkának is bizonyult. Mindkét Bolyai zseniális tudós volt, János azonban mélyebbre ásott a geometriában, 

felfedezéseivel felforgatta a meglévő világrendet.

  • Bolyai elmélete, a nemeuklideszi geometria egyfajta nyelv. Elolvasva teljesen megérthető, szavakba önteni mégsem lehet teljesen. Ebben az elmondhatatlanságában hasonlít a zene által nyújtott élményre, a matematikában mégis szükség van az alapfogalmak és kifejezések ismeretére. 
  • A nemeuklideszi geometriát sokan megpróbálták ráolvasni a könyv szerkezetére. Ennek megvan a valóságalapja: a szerző maga is sokáig gondolkodott, lehet-e úgy Bolyairól írni, hogy az a regény nem nemeuklideszi.
  • A szerző nem önálló regényként, hanem a jelenben élő elbeszélő útján keresztül mutatja be Bolyai életét. Eredetileg még a Bolyai-fejezetek nélkül képzelte el a művet: a matematikus jegyzeteit, leveleit olvasó elbeszélő történetét akarta megírni és azt, hogyan hatottak rá ezek az ismeretek, tapasztalatok. A fejezetcímek prímszámok, amellyel nemcsak a könyv nem lineáris voltára utal, hanem érzékelteti azt is, egyik történet sem teljes, mindkettőből maradtak ki részletek.
  • A másik szálon tehát, az íróval nem azonos, hozzá mégis számtalan tekintetben közelálló jelenkori elbeszélő Bolyai történetét igyekszik felderíteni, miközben saját életének eseményeit, családját, találkozásait is megismerhetjük. Felidéződnek a magyar kortárs irodalom nagy alakjai is, mint Krasznahorkai László vagy Esterházy Péter. Ez a történet valójában autofikció: van ugyan egyfajta távolságtartás a műbeli, azonos nevű elbeszélő és az író között, a szerző mégis bevallottan önmagát mutatja meg. 
  • A szerző az elbeszélői szálban a Bolyai-történet megírásának folyamatába avat be minket. Bolyai János feljegyzéseit, leveleit olvasva figyelte meg mi zajlik le benne. Maga a regény ötlete is akkor fogalmazódott meg, mikor a Teleki Tékában először találkozott a feljegyzésekkel: 

Bolyai tintapacái ragadták meg a figyelmét, izgalmassá, emberivé vált az eddig szoborként ismert alak. 

  • Marosvásárhelyen Bolyai személyét most is legendák övezik: egy párbajhős, hegedűvirtuóz, a lovagiasság mintaképe. Kirívó figura volt ebben a kisvárosban, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, újabbnál újabb történetek kaptak szárnyra vele kapcsolatban. Bolyai alakja a szerző számára is csak a feljegyzések, levelek olvasása során vált emberivé: egy szorongó, sokszor humoros és nagyon összetett figurává. Ő ezekből a konkrétumokból indult ki a regény írása során, sokan mégis szemére vetik: ezzel a megközelítéssel tönkreteszi Bolyai szoborszerű, ikonikus alakját. A személyes nézőpont mégsem lerombolja, inkább árnyalja a történetet, a nagy matematikus személyéről kialakított képünket. Bolyai feljegyzéseiből pedig pontosan az ő sajátos, izgalmas világlátását ismerhetjük meg, amelyet akarva akaratlanul is átveszünk: eltolódnak a hangsúlyok, hatása alatt más szemmel látjuk a saját, már jól ismert környezetünket, világunkat is. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bolyai a mindent bevilágító értelemben bízott

...
Kritika

Bolyai akkora zseni volt, mint Einstein, mégis elfeledték

...
Podcast

Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Láng Zsolttal Bolyai című, idén Aegon Irodalmi Díjra jelölt kötetéről, a mű keletkezésének körülményeiről, Bolyai János életéről is beszélgettünk az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok