Tintapacái által kelt életre Bolyai szoborszerű alakja - Összekötve Láng Zsolttal

Tintapacái által kelt életre Bolyai szoborszerű alakja - Összekötve Láng Zsolttal

Láng Zsolt Bolyai című műve a 2019-es év egyik legfontosabb megjelenése volt, idén a Libri irodalmi díj és az Aegon Irodalmi Díj döntősei között is versenyez. A szerző a tavaly őszi Margó Fesztiválon mutatta be nagyregényét. Az erről készült felvétel a Margó Spotify-csatornáján teljes egészében visszahallgatható. Az Összekötve hétfői műsorában Bolyai tudományos jelentőségéről, a regény megírásának folyamatáról és ehhez kapcsolódó személyes élményeiről beszélgettünk Láng Zsolttal, aki azt is elmesélte, hogyan vált számára emberivé a matematikus zseni a szoborszerűen idealizált alakja.

Fehér Adrienn | 2020. április 21. |

  • Nagyon meglepte, hogy a könyv ennyire sikeres, mintegy önálló életre kelt. Igyekszik követni az eseményeket, de nem szokott hozzá a rengeteg interjúhoz, az állandó beszélgetésekhez, a bemutatókhoz, a szereplésekhez.
Láng Zsolt
Bolyai
Jelenkor Kiadó, 2019, 456 oldal
  • A Bolyai című könyv két szálon fut: a Bolyai János életét bemutató szál klasszikusabb regényként olvastatja magát. Kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg benne apa és fiú ellentmondásos kapcsolata, amelyhez személyes élményei miatt a szerző is erősen kötődik. Ez a kettős viszony nagyon terhelt, mégis rendkívül mély szereteten alapul, amely egyfajta kalitkának is bizonyult. Mindkét Bolyai zseniális tudós volt, János azonban mélyebbre ásott a geometriában, 

felfedezéseivel felforgatta a meglévő világrendet.

  • Bolyai elmélete, a nemeuklideszi geometria egyfajta nyelv. Elolvasva teljesen megérthető, szavakba önteni mégsem lehet teljesen. Ebben az elmondhatatlanságában hasonlít a zene által nyújtott élményre, a matematikában mégis szükség van az alapfogalmak és kifejezések ismeretére. 
  • A nemeuklideszi geometriát sokan megpróbálták ráolvasni a könyv szerkezetére. Ennek megvan a valóságalapja: a szerző maga is sokáig gondolkodott, lehet-e úgy Bolyairól írni, hogy az a regény nem nemeuklideszi.
  • A szerző nem önálló regényként, hanem a jelenben élő elbeszélő útján keresztül mutatja be Bolyai életét. Eredetileg még a Bolyai-fejezetek nélkül képzelte el a művet: a matematikus jegyzeteit, leveleit olvasó elbeszélő történetét akarta megírni és azt, hogyan hatottak rá ezek az ismeretek, tapasztalatok. A fejezetcímek prímszámok, amellyel nemcsak a könyv nem lineáris voltára utal, hanem érzékelteti azt is, egyik történet sem teljes, mindkettőből maradtak ki részletek.
  • A másik szálon tehát, az íróval nem azonos, hozzá mégis számtalan tekintetben közelálló jelenkori elbeszélő Bolyai történetét igyekszik felderíteni, miközben saját életének eseményeit, családját, találkozásait is megismerhetjük. Felidéződnek a magyar kortárs irodalom nagy alakjai is, mint Krasznahorkai László vagy Esterházy Péter. Ez a történet valójában autofikció: van ugyan egyfajta távolságtartás a műbeli, azonos nevű elbeszélő és az író között, a szerző mégis bevallottan önmagát mutatja meg. 
  • A szerző az elbeszélői szálban a Bolyai-történet megírásának folyamatába avat be minket. Bolyai János feljegyzéseit, leveleit olvasva figyelte meg mi zajlik le benne. Maga a regény ötlete is akkor fogalmazódott meg, mikor a Teleki Tékában először találkozott a feljegyzésekkel: 

Bolyai tintapacái ragadták meg a figyelmét, izgalmassá, emberivé vált az eddig szoborként ismert alak. 

  • Marosvásárhelyen Bolyai személyét most is legendák övezik: egy párbajhős, hegedűvirtuóz, a lovagiasság mintaképe. Kirívó figura volt ebben a kisvárosban, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, újabbnál újabb történetek kaptak szárnyra vele kapcsolatban. Bolyai alakja a szerző számára is csak a feljegyzések, levelek olvasása során vált emberivé: egy szorongó, sokszor humoros és nagyon összetett figurává. Ő ezekből a konkrétumokból indult ki a regény írása során, sokan mégis szemére vetik: ezzel a megközelítéssel tönkreteszi Bolyai szoborszerű, ikonikus alakját. A személyes nézőpont mégsem lerombolja, inkább árnyalja a történetet, a nagy matematikus személyéről kialakított képünket. Bolyai feljegyzéseiből pedig pontosan az ő sajátos, izgalmas világlátását ismerhetjük meg, amelyet akarva akaratlanul is átveszünk: eltolódnak a hangsúlyok, hatása alatt más szemmel látjuk a saját, már jól ismert környezetünket, világunkat is. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bolyai a mindent bevilágító értelemben bízott

...
Kritika

Bolyai akkora zseni volt, mint Einstein, mégis elfeledték

...
Podcast

Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Láng Zsolttal Bolyai című, idén Aegon Irodalmi Díjra jelölt kötetéről, a mű keletkezésének körülményeiről, Bolyai János életéről is beszélgettünk az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]