- Nagyon meglepte, hogy a könyv ennyire sikeres, mintegy önálló életre kelt. Igyekszik követni az eseményeket, de nem szokott hozzá a rengeteg interjúhoz, az állandó beszélgetésekhez, a bemutatókhoz, a szereplésekhez.
- A Bolyai című könyv két szálon fut: a Bolyai János életét bemutató szál klasszikusabb regényként olvastatja magát. Kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg benne apa és fiú ellentmondásos kapcsolata, amelyhez személyes élményei miatt a szerző is erősen kötődik. Ez a kettős viszony nagyon terhelt, mégis rendkívül mély szereteten alapul, amely egyfajta kalitkának is bizonyult. Mindkét Bolyai zseniális tudós volt, János azonban mélyebbre ásott a geometriában,
felfedezéseivel felforgatta a meglévő világrendet.
- Bolyai elmélete, a nemeuklideszi geometria egyfajta nyelv. Elolvasva teljesen megérthető, szavakba önteni mégsem lehet teljesen. Ebben az elmondhatatlanságában hasonlít a zene által nyújtott élményre, a matematikában mégis szükség van az alapfogalmak és kifejezések ismeretére.
- A nemeuklideszi geometriát sokan megpróbálták ráolvasni a könyv szerkezetére. Ennek megvan a valóságalapja: a szerző maga is sokáig gondolkodott, lehet-e úgy Bolyairól írni, hogy az a regény nem nemeuklideszi.
- A szerző nem önálló regényként, hanem a jelenben élő elbeszélő útján keresztül mutatja be Bolyai életét. Eredetileg még a Bolyai-fejezetek nélkül képzelte el a művet: a matematikus jegyzeteit, leveleit olvasó elbeszélő történetét akarta megírni és azt, hogyan hatottak rá ezek az ismeretek, tapasztalatok. A fejezetcímek prímszámok, amellyel nemcsak a könyv nem lineáris voltára utal, hanem érzékelteti azt is, egyik történet sem teljes, mindkettőből maradtak ki részletek.
- A másik szálon tehát, az íróval nem azonos, hozzá mégis számtalan tekintetben közelálló jelenkori elbeszélő Bolyai történetét igyekszik felderíteni, miközben saját életének eseményeit, családját, találkozásait is megismerhetjük. Felidéződnek a magyar kortárs irodalom nagy alakjai is, mint Krasznahorkai László vagy Esterházy Péter. Ez a történet valójában autofikció: van ugyan egyfajta távolságtartás a műbeli, azonos nevű elbeszélő és az író között, a szerző mégis bevallottan önmagát mutatja meg.
- A szerző az elbeszélői szálban a Bolyai-történet megírásának folyamatába avat be minket. Bolyai János feljegyzéseit, leveleit olvasva figyelte meg mi zajlik le benne. Maga a regény ötlete is akkor fogalmazódott meg, mikor a Teleki Tékában először találkozott a feljegyzésekkel:
Bolyai tintapacái ragadták meg a figyelmét, izgalmassá, emberivé vált az eddig szoborként ismert alak.
- Marosvásárhelyen Bolyai személyét most is legendák övezik: egy párbajhős, hegedűvirtuóz, a lovagiasság mintaképe. Kirívó figura volt ebben a kisvárosban, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, újabbnál újabb történetek kaptak szárnyra vele kapcsolatban. Bolyai alakja a szerző számára is csak a feljegyzések, levelek olvasása során vált emberivé: egy szorongó, sokszor humoros és nagyon összetett figurává. Ő ezekből a konkrétumokból indult ki a regény írása során, sokan mégis szemére vetik: ezzel a megközelítéssel tönkreteszi Bolyai szoborszerű, ikonikus alakját. A személyes nézőpont mégsem lerombolja, inkább árnyalja a történetet, a nagy matematikus személyéről kialakított képünket. Bolyai feljegyzéseiből pedig pontosan az ő sajátos, izgalmas világlátását ismerhetjük meg, amelyet akarva akaratlanul is átveszünk: eltolódnak a hangsúlyok, hatása alatt más szemmel látjuk a saját, már jól ismert környezetünket, világunkat is.
