Mán-Várhegyi Réka: Ha valami nagyon foglalkoztat, az megtalálja az utat a szövegbe

.konyvesblog. | 2019. május 12. |

Fotó: Libri

„A regény a magába zárt, disztópikus Békásmegyer körül bonyolódik, aminek saját törvényei, identitása, hiedelmei, sőt szuperhőse is van” – írtuk korábban a Mágneshegyről (a borítójáról ITT olvashattok), amely eredetileg egy novellából nőtte ki magát. Mán-Várhegyi Réka mesélt a történet műfaji vándorlásáról, a lakótelepek egzotikumáról és arról is, hogy mi volt, ami legutóbb önvizsgálatra sarkallta. 

Tízek. 2019-ban negyedszerre adják át a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A Könyvesblogon rendszeresen bemutatjuk a jelölteket, a velük készült mini-interjúkban a díjra jelölt műveikről faggatjuk őket. A Libri irodalmi díjról egy öttagú zsűri dönt (Bálint András, Beck Zoltán, Fullajtár Andrea, Károlyi Csaba, Szilágyi Zsófia), a Libri irodalmi közönségdíjról pedig az olvasók szavazhatnak, mégpedig május 12-ig. A Libri-díjak nyerteseit május 15-én hirdetik ki.

Mikor volt az a pont, amikor rájöttél, hogy a Boldogtalanság az Auróra-telepen című novellád hőseiben több van, és ez a többlet nem egy újabb novellát eredményez, hanem egy regénnyé növi ki magát?

Az a bizonyos novella egy zátonyra futott regényből lett kivágva, aminek ugyanúgy Mágneshegy volt a munkacíme, mint a végül megjelent regénynek, de nem sokban hasonlított rá. Az akkori regény nem állt össze, ezt a szövegrészt viszont szerettem, úgyhogy novellásítottam. Már nem emlékszem, hogy a regényt ezzel elengedtem-e vagy csak átmenetileg nem foglalkoztam vele. Novellákat írtam, ifjúsági regényt írtam, és ezzel eltelt vagy három év. Majd újra előkerült a Mágneshegy, és bár eltöprengtem rajta, hogy a korábbi regénykezdeményt is folytathatnám, végül újrakezdtem az egészet. A korábbi szöveganyagból felhasználtam néhány oldalnyit, de ezt a novellát végül nem használtam újra fel, és a szereplők története is más lett a regényben.

Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy

Magvető, 2018, 384 oldal, 3499 HUF

 

A helyszín általában neked menyire meghatározó a cselekmény szempontjából? Fontos volt, hogy a Mágneshegy mindenképp Békásmegyeren játszódjék, még akkor is, ha valóságos és fiktív elemek keverednek benne, vagy játszódhatna tulajdonképpen bármelyik magyarországi lakótelepen?

A regénybeli Békásmegyer nem sokban hasonlít a valódi Békásmegyerre, ennyiben bármi másnak is nevezhetnénk. Valójában az sem túl lényeges, hogy lakótelep. Elhanyagolt állapotú, viszonylag szegények lakta városrész, vagy inkább városon kívüli rész, némileg disztópikus, szürreális helyszín. Utóbbinak két oka van, egyrészt mert a regénybeli kutatók szemében ez egy egzotikus, ezoterikus világ; másrészt a regénybeli Réka számára Békásmegyer az irracionális, nem leírható, nem megfejthető, ha úgy tetszik álomszerű massza, amiből jön, és ami őt nem ereszti.

A tíz könyv. Barabási Albert-László: A képlet; Dragomán György: Rendszerújra; Kemény István: Nílus; Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem; Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy; Pintér Béla: Újabb drámák; Simon Márton: Rókák esküvője; Szilasi László: Luther kutyái; Szvoren Edina: Verseim; Takács Zsuzsa: A Vak Remény

„Egy ponton rájöttem, hogy nyomorúságaim egy része - azon túl persze, hogy társadalmi természetű - generációkon átívelő örökség, és ez új lendületet adott az önvizsgálatnak” – mondtad egy korábbi interjúnkban. Hol tart jelenleg ez az önvizsgálat, és azokat a következtetéseket, melyeket ilyenkor levonsz mennyire tudod, illetve akarod beépíteni a műveidbe?

Az ilyen természetű önvizsgálatnak mindig új lendületet ad valami, legutóbb például az, hogy szülő lettem, a szüleim pedig a gyerekem nagyszülei lettek. De azt túlzás lenne állítani, hogy levonok következtetéseket. Vagy ha levonok is bármit, később elfelejtem, hogy aztán újra levonjam. Jobb esetben egy régi jegyzetfüzetemben bukkanok rá, és örömmel vegyes szomorúsággal konstatálom, hogy erre már akkor is rájöttem, leírtam és aztán gondosan elfelejtettem.

Ami az írást illeti, nem szándékom semmilyen következtetést vagy gondolatmenetet beépíteni, de ha valami nagyon foglalkoztat, az valamilyen formában megtalálja az utat a szövegbe. De amikor írni kezdek, inkább az érdekel, hogyha összegyúrok bizonyos helyzeteket, hangokat, szereplőket, akkor mi sül ki belőle.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!