2020 legjobb könyvei 20-11.

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! 2020-ban is ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, amelyeket - ahogy eddig is - idén is listába rendeztünk. Sokszor elmondtuk már, és most is hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy átfogó lista, ellenben szuperszubjektív: így olvasunk mi. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan könyvek kerültek fel a listára, amiket olvastunk, ezért nyilván vannak nagy hiányok is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve.

Itt a teljes lista: az 50-41., 40-31., a 30-21., 20-11., 10-1.

Könyves Magazin | 2020. december 10. |

20. Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj

KISS TIBOR NOÉ
Beláthatatlan táj
Magvető, 2020, 257 oldal
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj

A íróink szeretnek autóbalesetekből kiindulni: Totth Benedek (Holtverseny), Krusovszky Dénes (Akik már nem leszünk sosem) után Kiss Tibor Noé is innen indult el. Az autóbalesetek mellett abban is hasonlítanak a könyvek, hogy nagyon izgalmasan beszélik el a történetet és izgalmas olvasmányok is. A 28 éves Dorka balesete után kómába esik, eköré épül a regény, amely négy elbeszélő monológjából áll össze (plusz a lap alján végigfutó egymondatok). Kevés könyv hozza ennyire játékba az érzékelési tapasztalatokat, mint a Beláthatatlan táj: fények, árnyékok, zajok, diszkóritmus, képek, neonok és színek emelik igazán magas szintű élménnyé ezt a kötetet. Ezért a regényért meg kell küzdenünk olvasóként: a szöveg visz magával, de úgy működik, mint egy krimi, amiben először csak a bizonyítékokat ismerjük meg, hogy a végére derüljön fény mindenre. Kiss Tibor Noé az Inkognitó és az Aludnod kellene után megmutatja, miért drámai, ha nem belátható a táj: kicsik vagyunk és sebezhetők.

A könyvbe bele lehet olvasni ITT, a margós bemutatót ITT foglaltuk össze. 

19. Éric Vuillard: Napirend

Éric Vuillard
Napirend
Ford.: Tótfalusi Ágnes, 21. Század, 2020, 109 oldal
Éric Vuillard: Napirend

Nagyhatalmi epizódok sorozatát villantja fel Éric Vuillard kisregénye: ezek jellemzője, hogy egytől egyig zárt ajtók mögött történtek, viszonylag kis létszámú, de annál nagyobb hatalmú ember vett részt rajtuk, és a találkozók kimenetele visszafordíthatatlan hatást gyakorolt a világtörténelem alakulására. A cselekmény idején Hitler már Németország kancellárja, de ahhoz, hogy hatalmát bebetonozza és terveit végrehajtsa, pénz kell. Nagyon sok pénz. A kötet a német gyáriparosok találkozójával indít, nevük egytől egyig jól cseng (a mai napig ismertek, termékeik a mindennapjaink részei), akik tudják, mi a feladatuk. Velük ellentétben a Berghofba rendelt osztrák kancellárban még él a remény, hogy valamiféle alkut csikarhat ki Hitlerrel szemben – a történelemkönyvekből tudjuk, hogy hiába. Katonai blöffök, palira vett brit államférfiak, a megfélemlítés és a taktika ügyes vegyítése – Vuillard jó tempójú, feszes történetekben enged betekintést a nagyhatalmi és tragikus következményekkel járó döntések boszorkánykonyhájába. Korábban ezt írtuk róla: „A könyv alig 100 oldalban nemcsak az 1930-as évek egyik legnagyobb átverését meséli el, hanem azt is, hogyan lehetett Hitlerből Führer, egyszerre államfő és kormányfő, de egyben a Harmadik Birodalom legfőbb bírója, a hadsereg főparancsnoka, a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje. Egyszóval ő lett maga a HATALOM, akit aztán sem megkérdőjelezni, sem megkerülni nem lehetett.”

A könyvbe ITT lehet belelolvasni.

18. Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

LJUDMILA ULICKAJA
Csak egy pestis
Ford.: Morcsányi Géza, Magvető, 2020, 96 oldal
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Jó negyven évvel ezelőtt Ljudmila Ulickaja valószínűleg a legrosszabb rémálmában sem sejtette, hogy története majd egyszer ennyire aktuális lesz. 2020-ban sajátos szűrőn keresztül olvasunk mindent, és ez még akkor is igaz lenne, ha ennek a kisregénynek nem egy járványos betegség lenne a témája. A Csak egy pestis eredetileg forgatókönyvnek íródott egy olyan kurzusra, amelyre csak azért nem vették fel az írót, mert már nem volt neki mit tanítani. A cselekménynek valóságos alapja van, és tulajdonképpen egy laboratóriumi malőrrel indít, amely végzetes következményekkel jár: egy orvos pestises lesz, de ez már csak akkor derül ki, amikor többeket megfertőz, és az államgépezet akcióba lendül. Nem tudhatjuk, hogyan olvastuk volna ezt a könyvet egy Covid-mentes időszakban, Ulickaja lakonikus sorai, pergő párbeszédei viszont 2020-ban olyan különös, feszült atmoszférát teremtenek, amelynek hatása alól nehéz függetleníteni magunkat.

Ljudmila Ulickaja ITT egy videóban mesél arról, hogyan született a Csak egy pestis forgatókönyve, ITT pedig bele is olvashattok a kötetbe.

17. Jászberényi Sándor: A varjúkirály

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
A varjúkirály
Kalligram, 2020, 320 oldal

Tizenöt új szöveggel jelentkezett Jászberényi Sándor ősszel, amelyek közül a kötet címadó szövege, A varjúkirály egy igazi, szinte kisregény terjedelmű elbeszélés. Maros Dániel újra itt van velünk, ismerősek a konfliktuszónák, a morális kérdések, de a kötet egésze mégis új hangot üt meg: a családokról, a lélek konfliktuszónájáról mesél. Jászberényi család-fogalma kicsit összetettebb, mint a kormányé, miszerint az apa férfi, az anya nő, mert akármennyire is szétesett a család, az mindennél fontosabb kapocs. Kritikánkban azt emeltük ki, hogy "Jászberényi apróságokkal mutatja meg, hogy a karakterei nem a novellákban kapnak történeteket, hanem mindig is rengeteg történetük volt, csak novellányit beszél el belőlük". Nemcsak a jelenben, hanem történetiségében is értve. A varjúkirály című önálló elbeszélésben a gyűlöletet tápláló szegénység, kilátástalanság és reménytelenség ijesztő: migránsvadász történet akcióval és szerelemmel. 

Kritikánk a könyről ITT olvasható, a kötet margós bemutatója ITT hallgatható vissza. 

16. Anna Burns: Tejes

Anna Burns
Tejes
Ford.: Greskovits Endre, Scolar, 2020, 400 oldal
Anna Burns: Tejes

Anna Burns regénye tavalyelőtt nyerte el a Man Booker-díjat, és az elismerésnek hála a bestsellerek közé emelkedett és sok nyelvre le is fordították. A Tejes egy nagyon különleges, egyedi nyelvezettel és szerkesztési elvvel megírt regény, amelynek a szexuális zaklatás nehezen tetten érhető és bizonyítható volta a fő témája. A könyv emellett nagyon erősen szól a mindennapivá váló erőszakról, a nők helyzetéről és a pletykák okozta károkról is. A Tejes egy teljesen újszerű könyv, amely egészen speciális és meglepő irodalmi eszközöket alkalmaz. Egy névtelen, szimbolikus városban játszódik a 70-es évek környékén (ez a város talán Belfasthoz hasonlít leginkább). A történet elbeszélője egy fiatal, 18 éves lány, az ő szemszögéből ismerjük meg, hogy milyen traumákkal járt abban az időben felnőni Észak-Írországban, amikor a konfliktusok miatt állandósultak az utcai harcok és a merényletek. A lány életét azonban nemcsak ez nehezíti meg, hanem egy bizarr zaklató is, akit a környéken mindenki csak a Tejesnek hív. A 41 éves férfi titokban követi és figyeli őt, amikor pedig egyedül van az utcán, váratlanul fel-felbukkan. Fenyegető, láthatatlan jelenléte a lányt egy idő után mindenhova elkíséri, azonban amikor próbál segítséget kérni, senki nem hisz neki, a városban ugyanis szárnyra kel a pletyka, hogy viszonya van a Tejessel. Anna Burns könyve egy álomszerű utazás egy robbanásveszélyes társadalomba, amelyben az áldozatot tekintik felelősnek az őt ért erőszak miatt, és amely a női létben rejlő állandósult fenyegetettségről és kiszolgáltatottságról szól. A regényre lehet úgyis tekinteni, mint a #metoo egyik első jelentős irodalmi lenyomatára, ugyanakkor sokkal több annál.

15. Lucia Berlin: Este a paradicsomban

Lucia Berlin
Este a paradicsomban
Ford.: Lukács Laura, Jelenkor, 2020, 556 oldal
Lucia Berlin: Este a paradicsomban

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerhetik (amelyet a Lithub az évtized tíz legjobb novelláskötete közé választott), idén pedig egy újabb novellaválogatás jelent meg tőle, az Este a paradicsomban, amelyben a rövidprózák mellett az író memoárját is olvashatjuk. A kötet történetei rendkívül sokfélék, rengeteg helyszínt, hangot, emberi kapcsolatot ismerhetünk meg bennük, de az közös mindegyik novellában, hogy rögtön beszippant, bevon, magával ránt, legyen szó akár gyerekkori emlékekről, anyaságról, elvonókúráról vagy felkavaró kamaszkori élményekről. Lucia Berlin szövegeiben a helyszínek élnek, lüktetnek, a szereplőket, a tárgyakat, a hangulatokat úgy képes leírni, hogy olvasás közben szinte látjuk magunk előtt őket. Az önéletrajzból pedig az is kiderül, mennyire változatos, nehéz, terhelt mégis csodálatos életút áll a színes-szagos, vibráló novellák mögött. 

Olvass bele ITT

14. Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Bereményi Géza
Magyar Copperfield
Magvető, 2020, 635 oldal
Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Az év elején jelent meg Bereményi Géza régóta várt, nagyszabású önéletrajzi regénye, a Magyar Copperfield, amelyben legelső emlékeitől egészen a katonai behívójának megérkezéséig követhetjük végig gyerek- és fiatalkorát, miközben közelebbről láthatjuk azt a világot is, amit az Eldorádóból, vagy a Cseh Tamásnak írt dalaiból ismerhettünk. Az íróról és rendezőről sokan mondták már, hogy valójában minden művében az önéletrajzát írja, most viszont tényleg a saját élettörténetét tárta fel, kronologikusan és átfogóan. A Magyar Copperfield tanulási regény, amelyben egy olyan gyerek felnövésének történetét kísérhetjük végig, aki mindent megfigyelt maga körül és éppen ezért mindent tudott a körülötte élő felnőttekről. A könyvet a szerző névváltozásai, illetve a helyszínek váltakozása tagolja. Láthatjuk, hogyan lesz a boldog és önfeledt Lulikából a felnőttek titkait leső Vetró Géza, majd a nevelőapjával küzdő Rozner Géza. 

Bereményi Géza interjúnkban ezt mondta a Magyar Copperfieldről:

„Egyet tudtam, amikor elkezdtem a címen gondolkozni; amikor fölfedeztem azt, hogy mennyire a korszak mintapéldánya minden szereplő, akkor biztos voltam benne, hogy a magyar szó benne lesz a címben mint jelző, mert speciális történet ez. Csak azt nem tudtam, hogy mi legyen a főnév mellette. Egy fél évig írtam, amikor ahhoz a részhez értem, hogy a Copperfield Dávidot olvastam. Akkor jöttem rá, hogy Magyar Copperfield lesz a cím. Illik is hozzám, mert Magyarországon éltem, de nem itt, hanem a magam zárt világában, ami hasonlít egy 19. század eleji angol kisfiúéra is.”

A könyvbe ITT tudtok beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit pedig ITT és ITT tudjátok megnézni. 

13. Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

SZABÓ T. ANNA
Szabadulógyakorlat
Magvető, 2020, 273 oldal
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Nagyon erős és szenvedélyes, mégis finom és bölcs Szabó T. Anna harmadik novelláskötete, amelynek középpontjában a női vágy árnyalatai, a szerelem, a sóvárgás és a rajongás témája áll. A Szabadulógyakorlat történeteiben az ösztönök kerülnek előtérbe, illetve a kérdés, hogy a vágyak hogyan illeszkednek, vagy épp nem illeszkednek a lélek igényeihez, valamint a sors által megadott lehetőségekhez. A kötet hősei a kitörési pontokat keresik az életükben, bár a szorongásból, a beszorítottságból való kiszabadulás sokszor nem a külső körülményeken, hanem a belső erőn, a felülemelkedés képességén múlik. A novellákban fontos szerep jut a zenének, valamint a zene által az öröm, a béke és a felszabadulás keresésének. Szabó T. Anna a kötet bemutatóján úgy fogalmazott: „Bár nagyon sok fájdalom, sötétség, gyász, szerelem, vágy van benne, ez a kötet a különbéke kísérlete.”

Olvassatok bele ITT. 

12. Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca 

TÉREY JÁNOS
Boldogh-ház, Kétmalom utca
Jelenkor, 2020, 472 oldal
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca

Térey János hosszú ideje dolgozott Boldogh-ház, Kétmalom utca című regényén, ami halála után másfél évvel jelent meg, és a befejezetlenségével együtt lett kerek, hiszen ahogy írta, az "Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész". Természetesen, hiszen Téreynél mindenféle műfaji szabály és elvárás könnyed természetességgel lett a játék része, szóval: a memoárja is ugyanolyan kísérleti terep volt, mint a költészettől a színházon át a prózáig bármi. Tragikus és szép családregény, ami bátran beszél a cívisekről, Wagnerről vagy a Depeche Mode-ról, amelynek műfaji függetlenségébe az is belefér, hogy építészet- vagy várostörténetről írjon. Önmarcangolás, felnövéstörténet, az apa és az anya megértése - sok fontos kérdése van a könyvnek, amely az idei év kiemelkedő megjelenése volt. 

Bővebben a könyvről ITT írtunk. Olvass bele a könyvbe ITT. 

11. Margaret Atwood: Macskaszem 

MARGARET ATWOOD
Macskaszem
Ford.: Csonka Ágnes, Jelenkor, 2020, 663 oldal
-

Két fontos darabbal bővült idén Margaret Atwood életművének magyar kiadása: tavasszal megjelent első regénye, Az ehető nő, amelyben már akkor nagy hangsúlyt kapott a nemi szerepek boncolgatása és a fogyasztói társadalom kritikája (ne feledjük, hogy a hatvanas évek végén íródott a regény), ősszel pedig már a Macskaszemet is olvashattuk, amely eredetileg három évvel A Szolgálólány meséje után jelent meg. A Macskaszem hőse egy retrospektív kiállításra készülő kanadai festőnő, aki a képei révén szembesül a múlttal. Elaine egy olyan családban nőtt fel, amely sok szempontból kilógott a kertvárosiak közül: a szüleivel és bátyjával hónapokat töltöttek a vadonban rovarok után kutatva, a hétvégéken a lány egyetemi laborokban időzött, érdeklődése pedig finoman szólva sem vágott egybe a korabeli lányokéval. Ha közéjük akart tartozni, akkor Elaine-nek meg kellett tanulnia a gesztusaikat, az utalásaikat, a játékaikat, a felszínességeiket. De vajon meddig hajlandó elmenni azért, hogy ne veszítse el a barátnőit? Atwood toxikus barátságokról és a felejtés erejéről mesél, közben pedig bemutatja azt is, hogy bizonyos tapasztalatok hogyan törnek felszínre egy-egy műalkotásban. Atwood szövege hiába harmincéves, semmit sem öregedett, friss és magával ragadó, megállapításai pedig koppannak, mint üveggolyó a befagyott patak jeges felszínén.

Kritikánkat ITT olvashatjátok.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!