Huszonnégy számológép a pokol kapujában

Huszonnégy számológép a pokol kapujában

Éric Vuillard Goncourt-díjas regénye igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat meséli el. Az ÉV KÖNYVE listánk 19. helyén szereplő kötet minden sorát drámai feszültség hatja át, feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot. Korábban már írtunk róla, most egy részletet is mutatunk belőle – olvass bele!

Könyves Magazin | 2020. december 11. |

A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.

Éric Vuillard
Napirend
Ford.: Tótfalusi Ágnes, 21. Század Kiadó, 2020, 110 oldal
-

Éric Vuillard: Napirend (részlet)

A MASZKOK

De odaléphetnénk a palotába belépő huszonnégy úriember bármelyikéhez, ugyanígy súrolhatnánk a helyet, ahol a gallérjuk kiöblösödik, egy időre elidőzhetnénk bajuszukat morzsolgató kezüknél, elábrándozhatnánk zakójuk tigriscsíkjai között, elmerülhetnénk szomorú tekintetükben, és ott, a sárga és csípős árnikavirág mélyén ugyanarra a kicsi ajtóra bukkannánk, meghúznánk a csengőzsinórt, és visszajutnánk azokba az időkbe, ahol újra meg újra ugyanazoknak a mesterkedéseknek,

előnyös házasságoknak, kétes üzleti manővereknek a tanúi lehetnénk – hallgathatnánk kiváló cselekedeteik egyhangú történetét.

Ezen a február 20-án Wilhelm von Opel, Adam fia, egyszer és mindenkorra kikefélte körme alól a makacs kocsikenőcsöt, a velocipédet beállította a sufniba, elfeledkezett a varrógépről, és nemesi előnevet visel, ami magában foglalja a család egész hőstörténetét. Hatvankét éve magasából elköhenti magát, órájára pillant. Összeszorítja az ajkát, körbenéz. Hjalmar Schacht jól ügyeskedett: hamarosan kinevezik a Reichsbank igazgatójává és gazdasági miniszterré. Az asztal körül ott ülnek még: Gustav Krupp, Albert Vögler, Günther Quandt, Friedrich Flick, Ernst Tengelmann, Fritz Springorum, August Rosterg, Ernst Brandi, Karl Büren, Günther Heubel, Georg von Schnitzler, ifj. Hugo Stinnes, Eduard Schulte, Ludwig von Winterfeld, Wolf-Dietrich von Witzleben, Wolfgang Reuter, August Diehn, Erich Flicker, Hans von Loewenstein zu Loewenstein, Ludwig Grauert, Kurt Schmitt, August von Finck és dr. Stein. Az ipar és a pénzügyek nirvánájába kerültünk. Pillanatnyilag jól nevelten hallgatnak, némileg unják már a lassan húszperces várakozást; vastag szivarjuk füstje csípi a szemüket.
Néha egy-egy árnyalak tűnődve megáll egy tükör előtt, és megigazgatja a nyakkendőjét; kezdik otthonosan érezni magukat a kis szalonban. Palladio az építészetről szóló négy könyvének valamelyikében a szalont némileg pontatlanul fogadóhelyiségként határozza meg, színpadként, ahol az életünk bohózatai zajlanak. És a Palladio tervezte első épületben, a híres Godi Malinverni-villában az Olimpia-teremből indulva, ahol meztelen istenek viaskodnak egymással a műromok között, a Vénusz-termen át, ahol egy gyermek és egy apród készül éppen kisurranni egy festett álajtón, a központi szalonba jutunk, ahol az ajtó fölötti burokrámán egy imádság utolsó szavait olvashatjuk: „De szabadíts meg minket a gonosztól”. De a birodalmi gyűlés elnökének palotájában, ahol a mi kis fogadásunk zajlik, hiába is keresnénk efféle feliratokat; az ilyesmi nincs napirenden.

Lassan telnek a percek a magas plafon alatt.

A férfiak néha egymásra mosolyognak. Bőr aktatáskájukban keresgélnek. Schacht időnként feltolja vékony keretes szemüvegét, és megdörgöli az orrát, kissé kidugva a nyelvét. A vendégek szép nyugodtan üldögélnek, az ajtóra szegezve parányi rákszemecskéiket. El-eltüsszentik magukat, közben sustorognak egymás között. Egy zsebkendőt széthajtogatnak, egy vaskos orr beletrombitál, majd aki tüsszentett, rendbe hozza magát, és türelmesen várja, hogy elkezdődjék a gyűlés. Hozzá vannak már szokva az efféle összejövetelekhez, számtalan igazgatótanácsban vagy felügyelőbizottságban ültek már, és mind tagjai néhány munkáltatói szövetségnek is. És akkor még nem is említettük e komor és unalmas pátriárkák családi tanácsait.
Az első sorban Gustav Krupp legyezgeti a kesztyűjével kivörösödött ábrázatát, vallásos áhítattal a zsebkendőjébe turházik, ugyanis meg van fázva. A kor előrehaladtával finom ajkai csúnyán lefelé görbülnek, mint egy kifordított holdsarló. Szomorúnak és nyugtalannak tűnik; gépiesen forgatja az ujján szép aranygyűrűjét, a reményei és a számítgatásai ködén át – és könnyen lehet, hogy számára e két szónak egyazon jelentése van, mintha valami mágneses erő húzná őket csendesen egymás felé.

Hirtelen megcsikordul egy ajtó, megreccsen a padló; valaki beszélget az előcsarnokban. A huszonnégy gyík a hátsó lábára áll, és meredten figyel. Hjalmar Schacht visszanyeli a nyálát, Gustav újra felteszi a monokliját. A kétszárnyú ajtó mögül fojtott beszélgetést, majd egy füttyentést hallani. És végül a Reichstag elnöke lép be mosolyogva a terembe: Hermann Göring. És ezen korántsem lepődünk meg, lényegében elég átlagos esemény, a mindennapok része. Az üzleti életben a pártharcok ritkának számítanak.

Politikusok és nagyiparosok elég gyakran találkoznak egymással.

Göring körbejárta az asztalt, mindenkihez szólt egy szót, mindenkinek nyájasan megszorította a kezét. De a Reichstag elnöke nem csak azért jött, hogy fogadja őket, néhány sebtében elmormolt üdvözlő szó után rögtön rátér a közelgő, március 5-i választásokra. A huszonnégy szfinx figyelmesen hallgatja. A küszöbönálló választási kampány sorsdöntő fontosságú, jelenti ki a Reichstag elnöke, véget kell vetni a rendszer bizonytalanságának, a gazdaságnak nyugalomra és biztos kézre van szüksége. A huszonnégy úriember vallásos áhítattal bólogat. A csillár villanygyertyái hunyorognak, a plafont díszítő festett nap még fényesebben ragyog, mint azelőtt. És ha a náci párté lesz a parlamenti többség, teszi hozzá Göring, ez a választás lesz az utolsó a következő tíz évben; és – teszi hozzá nevetve – talán a következő száz évben is.
Helyeslő moraj futott át a szobán. Ugyanebben a pillanatban megint nyikordult az ajtó, és végre az új kancellár is belépett a szalonba. Akik még soha nem találkoztak vele, kíváncsiak voltak rá. Hitler mosolygós volt, fesztelen, egyáltalán nem olyan, amilyennek elképzelték, szívélyes, igen, sőt szeretetre méltó, sokkal szeretetre méltóbb, mint hitték volna. Mindenkihez volt egy hálás szava, mindenkinek jutott egy energikus kézszorítás. Miután lezajlott a bemutatkozás, mind visszaültek kényelmes karosszékükbe. Krupp megint elöl ült, idegesen pödörgette rövidke bajuszát. Pontosan mögötte az IG Farben két igazgatója foglalt helyet, de ott volt Von Finck, Quandt és néhány másik is; fontoskodva keresztbe vetették a lábukat. Öblös köhögés hallatszott, valaki halk kattanással visszatette egy töltőtoll kupakját. Majd csend támadt.
Figyelmesen hallgattak. A beszéd lényegét így lehetne összefoglalni:

fel kell számolni a gyönge rezsimet, elhárítani a kommunista fenyegetést, eltörölni a szakszervezeteket, és lehetővé tenni minden gyárigazgató számára, hogy Führer legyen a saját vállalata élén.

A beszéd fél óráig tartott. Amikor Hitler befejezte, Gustav felállt, előrelépett, és az összes jelenlévő nevében megköszönte Hitlernek, hogy végre megvilágította számukra a politikai helyzetet. A kancellár azután még gyorsan körbejárta a színpadot, majd távozott. Mindenki gratulált neki, mindenki udvariasan viselkedett. Az öreg gyárosok láthatólag megkönnyebbültek. Miután Hitler visszavonult, Göring vette át a szót, energikusan átfogalmazott néhány gondolatot, majd ismét megemlítette a március 5-i választásokat. Ez egyedülálló alkalomnak ígérkezik, hogy az ország végleg kijusson a jelenlegi zsákutcából. De egy kampányhoz pénzre van szükség. Márpedig a náci pártnak már egy huncut vasa sincs, és a választási kampány egyre közeledik. A beszédnek ezen a pontján Hjalmar Schacht felállt, a többiekre mosolygott, és kijelentette: „És most a kasszához, uraim!”
E némileg hetyke felszólítás semmi újdonságot nem tartogatott ezeknek a férfiaknak; rég hozzászoktak már az ilyen-olyan sápokhoz és kenőpénzekhez. A korrupció kitörölhetetlen tétel a nagyvállalatok költségvetésében, több néven ismerik: lobbizás, ajándék, pártfinanszírozás. Tehát a meghívottak többsége azonnal felajánlott néhány százezer márkát, Gustav Krupp egymilliót adományozott, Georg von Schnitzler négyszázezret: szép kerek summa jött össze. Ez az 1933. február 20-i gyűlés, amit mi hajlamosak lennénk kivételes pillanatnak tekinteni a párttámogatás történetében, a nácikkal való elképesztő kompromisszumként felfogni, a Kruppok, Opelek és Siemensek szemében alig több az üzleti élet unalmas epizódjánál, közönséges adománygyűjtésnél.

Mind túl fogják élni a náci rendszert, és teljesítőképességük arányában még jó sok pártot fognak finanszírozni.

De sokkal jobban megértjük, hogy mi is volt valójában ez a február 20-i találkozó, és mi az, ami örökkévaló egy efféle gyűlésben, ha végre nevükön nevezzük ezeket a férfiakat. Nem Günther Quandt, Wilhelm von Opel, Gustav Krupp, August von Finck ült a szalonban 1933. február 20. késő délutánján, a Reichstag elnökének palotájában; helyettük más neveket kell mondanunk. Mert a Günther Quandt egy fedőnév, egészen más dolgot takar, mint a kövér jóembert, aki az imént ragacsozta össze nyálával a bajuszát, és most békésen üldögél a helyén, a díszasztal mellett. Mögötte, pontosan mögötte egy másképpen lenyűgöző alak rajzolódik ki, egy oltalmazó sziluett, hideg és kifürkészhetetlen, mint egy kőszobor. Igen, minden hatalmával, könyörtelenül, névtelenül Quandt alakja fölé magasodik, egy maszk merevségét kölcsönözve neki, de egy olyan maszkét, ami jobban az arcára simul, mint a saját bőre – e Quandt fölött tornyosuló alakban az Accumulatoren-Fabrik AG-re, a későbbi Vartára ismerhetünk, ami cseppet sem idegen a számunkra, mivel a jogi személyeknek is megvannak a maguk avatarjai, ahogy a régi istenek is több alakot ölthettek, és az idők folyamán más istenekké olvadtak össze.
Ez tehát a Quandtok igazi neve, a démiurgoszi neve, mert ő, Günther csak egy parányi hús- és csontkupac – akár maguk vagy én –, és utána a fiai, majd azok fiai foglalják el a trónt. A trón viszont fennmarad, amikor ez a kis hús- és csontkupac már a földben savanyodik. És ezt a huszonnégy férfit nem Schnitzlernek hívják, és nem is Witzlebennek vagy Schmittnek vagy Fincknek vagy Rostergnek, nem is Heubelnek, ahogy az anyakönyvük alapján hihetnénk. Hanem BASF-nek, Bayernek, Agfának, Opelnek, IG Farbennek, Siemensnek, Allianznak, Telefunkennek. Ezek alatt a nevek alatt ismerjük őket. Itt vannak, mellettünk, közöttünk. Ők az autóink, a mosógépeink, a tisztítószereink, a házunk biztosításai, az óráinkban az elem.

A hétköznapjaink az ő hétköznapjaik.

Ők viselik gondunkat, ők öltöztetnek minket, ők világítanak nekünk, ők szállítanak minket a világ autóútjain, ők ringatnak el. És a huszonnégy jóember, aki február 20-án a Reichstag elnökének palotájában megjelent, pusztán az ő meghatalmazottjuk, a nagyipar főpapjai; ők Ptah isten papjai. És kifürkészhetetlenül, közömbösen állnak előttünk: huszonnégy számológép a pokol kapujában.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk." [zsebró]

A szemfényvesztés, terelés, blöffölés évszázadok óta fontos és szerves része hétköznapjainknak. Éric Vuillard Napirend  című fekete komédiája a politikai ámítás egyik iskolapéldáját meséli el:  hogyan sodorta az 1930-as években egy maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére a világot. 

...
Beleolvasó

Az Enigma feltörésének igaz története

Dermot Turing könyve a kémtörténetek kulisszái mögé vezetve a kódfejtés művészetébe is bepillantást enged. Olvass bele!

...
Hírek

Alekszijevics szerint hibrid polgárháború zajlik Fehéroroszországban

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics jelenleg németországi gyógykezelésen tartózkodik, a Der Spiegel című hetilap pedig interjút készített vele a fehéroroszországi tiltakozásokról, Lukasenko erőszakos fellépéséről és a saját szerepéről is.

Polc

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...
Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika