Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

Fotó: Valuska Gábor/ Posztós János

Forgách Kinga | 2020. október 18. |

  • Ez a könyv valamikor az Aludnod kellene megjelenése után kezdődött Kiss Tibor Noé számára. Inkognitó című könyve után, amelyről úgy érezte, kevesekhez, csak egy szociálisan érzékeny réteghez jutott el, az Aludnod kellene megjelenését nagy sikernek élte meg, mivel már nemcsak a témája, hanem az irodalmi értéke miatt is beszéltek róla.
Kiss Tibor Noé
Beláthatatlan táj
Magvető, 2020, 257 oldal
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
  • Bár felmerült a lehetőség, hogy meghatározhatná magát transz, vagy LMBTQ megmondó emberként (2016-ban ő nyitotta meg a Pride-ot), volt egy pont, amikor úgy érezte, ki kell lépnie ebből a szerepből.
  • Szerinte mindenki, aki könyvet ír, kap bizonyos címkéket, amiket le kell küzdenie. A transz nyilván egy erősebb címke, de hosszú munkával a kiosztott szerepeket lehet tágítani. Ő azt szeretné, hogy a róla szóló cikkekben ne írják oda azt, hogy transznemű író, hanem csak azt, hogy író (és hogy ezt ne neki kelljen kierőszakolnia).

  • Műhelymunka szempontjából ez a könyv hasonló, de kicsit nehezebb volt, mint a korábbiak. Volt egy kétéves előkészítési folyamat, amíg csak gyűlt és gyűlt az anyag, aztán egy ponton leült vázlatot írni, ezt dolgozta aztán át. Itt négy különböző szereplő van, aki csak mondja a magáét, az egyik ráadásul kómában fekszik, nekik kellett hangot adni.
  • A regény ötlete úgy született, hogy egyszer, amikor ment az M5-ön, az egyik felüljárón látott egy embert, aki letámasztotta a biciklijét, nekidőlt a korlátnak és cigarettázott. A barátainak mesélte, hogy ez milyen jó kép, Bartók Imre ekkor ajánlotta a Gummo című filmet, amely úgy indul, hogy a fiú fölmegy egy felüljáróra és levizel az autópályára, és abban is kallódó, huszonéves szereplők vannak.
  • Különböző szereplők pozícióiba belehelyezkedni horribilis munka. Ahogy mélyebben és mélyebben belemész a személyiségükbe, egyre jobban megismered őket. Közben viszont fokozatosan rájössz, hogy mindegyik te vagy.
  • A 28 éves lány, Dorka nézőpontját volt a legnehezebb megtalálni, aki kómába kerül a könyvben. Kiss Tibor Noé szétesett, széttartó nyelvet szeretett volna megteremteni az állapotához, ugyanakkor azt is szerette volna, ha valami ezt összetartja. Sokat segített neki, hogy beszélt egy kórház ideggyógyászati szakemberével, aki kómásokkal foglalkozik. Ebben a tudatállapotban összefolyik a valóság, az emlékezés, és az, ami az ember körül van. Adta magát, hogy egy költői nyelven beszélje ezt el.
  • Fontos szempont volt, hogy szét lehessen választani, mikor melyik szereplő beszél. Ehhez azt kellett kitalálni, hogyan válik szét a nyelvhasználatuk.
  • A könyvben hangsúlyosan megjelennek a zenék, zajok, fényképek, filmek. Kiss Tibor Noé elmondta, a folyamatos pittyegés miatt állandó zajban élünk, ami tönkreteszi mindannyiunk életét. Ebbe a könyvbe sok minden belekerült, ami körülöttünk van most.

  • Konzultált fiatalokkal is azzal kapcsolatban, hogy miket néznek a közösségi oldalakon. A képeknek most nagy jelentősége van, a fiatalok folyamatosan a képekkel vannak elfoglalva, állandóan fényképezik magukat.
  • Amiben élünk, az erősen benne van a könyvben. Szerinte folyamatos idegi kifeszültségben van mindenki, az emberek 90%-a tragikus állapotban van, beleértve őt is. A tragikus állapotot úgy érti, hogy folyamatos űzöttségben van az emberek nagy része. Ezért is volt fontos számára, hogy többször volt lehetősége elmenni külföldre, hogy nyugalomban dolgozhasson a könyvön. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

...

A Meseország mindenkié azoknak ad hangot, akik ritkán jutnak szóhoz

Az elmúlt hetekben óriási indulatokat váltott ki a Meseország mindenkié című kötet, amelyben marginalizált helyzetű mesehősök jelentek meg. Szombaton a Margón a mesékről és az elfogadásról beszélgettek ötletgazdák, szerkesztők és meseírók.

...

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük. 

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Jól helyben hagyott a szeretetével” – kiállítás nyílt Esterházy Péter emlékére

A hét könyve
Kritika
Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum
Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Megérkezett a mozikba a Csongor és Tünde mesefilm: Dargay Attila özvegyével, Geszti Péterrel, Eke Angélával és Pálfi Zsolt rendezővel beszélgettünk. 

Olvass!
...

Mit tesz a rák a barátsággal? Olvass bele Helen Garner regényébe!

Meddig és hogyan érdemes küzdeni a rák ellen? Mutatunk egy részletet Helen Garner regényéből.

...

Ez történik, ha hívatlan vendég érkezik egy esküvőre – Olvass bele az abszurd humorral teli regénybe! 

Részlet az Indulhat a nászmenet című regényből.

...

A biciklizés szabadság – Olvass bele Marc Augé antropológus könyvébe!

Gondolkoztál már azon, hogy a bicikli nemcsak egy tárgy, hanem egy eszköz a szabadsághoz?