Szabó T. Anna: A Szabadulógyakorlat a túlélés könyve

Szabó T. Anna: A Szabadulógyakorlat a túlélés könyve

Szabó T. Anna harmadik novelláskötete, a Szabadulógyakorlat történetei a szorongásról és beszorítottságról mesélnek, ugyanakkor a túlélésről és a felülemelkedésről is. A könyvet tegnap este mutatták be a Líra Könyv Facebook-oldalán, ahol a szerzővel Orvos-Tóth Noémi szakpszichológus, az Örökölt sors szerzője beszélgetett.

Nyitókép: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2020. november 20. |

A bemutató elején Orvos-Tóth Noémi arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul Szabó T. Anna ahhoz, hogy ez a harmadik novelláskötete, mit érez a hármassággal kapcsolatban, mit jelképez ez számára. Az író bevallotta, hogy elsőre azt vágta volna rá, hogy fiatalság-középkor-öregség, ugyanakkor nem szereti a hármas számot, a saját életét is inkább négyes osztatúnak érzi, így lehetséges, hogy lesz még folytatás. A három novelláskötete 2016 és 2020 között jelent meg, a könyvek központi kérdése szerinte egyértelműen változott. A Törésteszt a harag könyve volt, a visszafojtott indulatok kimondásának terepe. Abban azzal vetett számot, hogyan használják az emberek eszköznek a másikat. A Határban azt vizsgálta, mi az, ami elválaszt térben és időben minket egymástól, az a szakadék érdekelte, ami az emberek közt van, és hogy miként lehetne ezt áthidalni. A Szabadulógyakorlat fölé emelkedik mindennek. 

„Bár nagyon sok fájdalom, sötétség, gyász, szerelem, vágy van benne, ez a különbéke kísérlete.”

Szabó T. Anna
Szabadulógyakorlat
Magvető, 2020, 273 oldal

Szabó T. Anna szerint a Szabadulógyakorlat egyrészt arról szól, hogyan hajlítjuk a valóságot, hogyan teremtünk valóságot, anélkül, hogy elszakadnánk tőle, másrészt a túlélés könyve. A szorongásról és a beszorítottságról mesélnek a novellák, és a belső erő megtalálásáról, amely néha akaratlagos, néha kegyelem. Szerinte ennek a szemléletnek köze van az öregséghez is, ahhoz a felismeréshez, hogy a világon nem tud változtatni, de önmagán igen. Orvos-Tóth Noémi szerint ez inkább bölcsességre utal.

A szerző elmondta, alapvetően könnyen elszomorodó, öngyötrő embernek tartja magát, ezért is fontos számára a tudat, hogy a legnagyobb sötétségből is ki lehet jönni. Orvos-Tóth Noémi kérdésére azt is elárulta, milyen technikái vannak erre. Az önvigasztalás például nagyon fontos szerinte, mert nem mindig van ott egy másik, aki segít. A szorongásból őt általában a mantrák, az imamondogatás vezetik ki. Szerinte ezek a női varázstechnikák mindig is jellemzőek voltak rá. Hogy ez miből fakadhat, azzal kapcsolatban Nagy Olga Asszonyok könyvét, illetve a transzgenerációt említette. Úgy vélte, mivel a nőknek sokáig nem volt világi hatalma, ezért nem volt más lehetőségük mint  valóságmódosítással, ráolvasásokkal, imákkal próbálkozni.

Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni - Könyves magazin

„Kisannaságról", a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Szabó T. Anna február 10-én a Szatyor Bárban, ahol a Sorsok között vendége volt. A Könyves Magazin és a Hadik új beszélgetéssorozatán Orvos-Tóth Noémi pszichológus, az Örökölt sors szerzője az irodalmon keresztül, de új nézőpontból igyekszik bemutatni az írókat, feltárva a személyes és családi történeteiket, hozott vagy átörökített sebeiket is.

Szabó T. Anna arról is sokat beszélt, hogy a kötet létrejöttében nagyon fontos szerepe volt a zenének. Ezzel egy kamaszkori segítőeszközéhez nyúlt vissza, ami hihetetlen erőt adott neki. „A zene öröme és a zene fájdalma ebben a könyvben nagyon sokat segített.” A novellákat szerinte átjárja az örömkészség vágya.  A legfőbb szabadulógyakorlat nem is igazán a mágia, hanem a zene varázsa, a ritmus tündöklése. „Énekelni kell, és akkor jó lesz.”

Az is kiderült, hogy a kötet borítóján Szilágyi Lenke fotója van. Az író elmondta, általában nem szokott beleszólni a borítóba, de úgy érezte, fontos, hogy ugyanolyan legyen a rezgése a képnek, mint a szövegeknek. Amikor kiválasztotta ezt a fotót, még nem tudta, hogy Kiss Erzsi énekes szerepel rajta. Szerinte ez csoda, egy felemelő véletlen, ugyanis a kötet első és az utolsó novellája egy énekesről szól. A borítón szereplő képet Szent Teréz eksztázisához hasonlította. 

Amit látunk, az egy női misztika felé hajló pillanat, de a természet békéje és a világgal való eggyé olvadás is benne van.

Orvos-Tóth Noémi elmondása szerint a kötet már rögtön az elején szíven üt, utána pedig olyan, mint egy gyorsuló körhintában ülni. Közben a Zsoltárszimfóniától Jim Morrisonig jutunk el. Az első történet rögtön nagyon kemény, egy fiatal lánnyal találkozunk, aki beleszeret a kórusának karmesterébe és csak évtizedek távlatából jön rá, mi is történt akkor pontosan. Szabó T. Anna elmondta, nem is olyan régen írta ezt a novellát. Valójában tíz olyan szöveg is volt, amit ehhez a könyvhöz írt, számára is meglepő intenzitással, egy évek során felgyűlt anyag jött most ki belőle. A kezdő történetben az volt az érdekes, hogy a szöveg többet tudott őnála is. Csak a korrektúra során jött rá, miről is szól valójában, mi történt ezzel a nővel. Orvos-Tóth Noémi ki is mondta, hogy ez egy abúzustörténet, az író pedig azt, hogy 

a Szabadulógyakorlat a rajongás könyve is, a rajongás gyönyörűsége és csapdája egyaránt megjelenik benne.

Szabó T. Anna: A fejem a függetlenséget mondja, a testem teljesen mást beszél - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Amikor először elolvastam a novelláidat, az jutott eszembe, hogy a kötet alcíme akár az is lehetne: Mennyit bír egy nő. Neked mit jelent a Törésteszt? Párkapcsolatnak hazudott válságok, kerített térben mozgó nők és a tér határait kijelölő férfiak a főszereplői Szabó T. Anna első novelláskötetének.

Mint kiderült, a rajongás mellett a vágy a másik kulcsszó a kötetben. Nagyon sok olyan pár van, akik egymásra, a közösen megélt szenvedélyre vágynak, de a hétköznapok rabságában ez a vágy nem tud beteljesedni. „Nem különbözik a férjére vágyakozó nő sóvárgási szintje egy kamaszlányétól” – fejtette ki Szabó T. Anna. Orvos-Tóth Noémi ehhez hozzátette, hogy a vágy, a sóvárgás, ami kielégítetlen marad, egy látlelet, ez ma tömegek megélése. Fölmerült, hogy régen hogyan élhették ezt meg, de arra jutottak, hogy régebben a nőknek nem volt joguk a boldogságra, a paraszti társadalomban ez a kérdés nem merült fel, illetve a boldogság fel volt rendelve a mennyországba. Szabó T. Anna szerint mindenesetre a Szabadulógyakorlat elsősorban nem boldogságkereső könyv, inkább az öröm, a felszabadulás lehetőségeit keresi. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szabó T. Anna mindig költőnek készült, mármint tényleg mindig

A Petőfi Irodalmi Múzeum videosorozatot készít a József Attila-díjasokról, a friss részben Szabó T. Annát mutatják be, aki pici kora óta költőnek készült. 

...
Podcast

Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni

„Kisannaságról”, a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Orvos-Tóth Noémi Sorsok között című sorozatán.

...
Nagy

Szabó T. Anna: A fejem a függetlenséget mondja, a testem teljesen mást beszél

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia.