A bemutató elején Orvos-Tóth Noémi arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul Szabó T. Anna ahhoz, hogy ez a harmadik novelláskötete, mit érez a hármassággal kapcsolatban, mit jelképez ez számára. Az író bevallotta, hogy elsőre azt vágta volna rá, hogy fiatalság-középkor-öregség, ugyanakkor nem szereti a hármas számot, a saját életét is inkább négyes osztatúnak érzi, így lehetséges, hogy lesz még folytatás. A három novelláskötete 2016 és 2020 között jelent meg, a könyvek központi kérdése szerinte egyértelműen változott. A Törésteszt a harag könyve volt, a visszafojtott indulatok kimondásának terepe. Abban azzal vetett számot, hogyan használják az emberek eszköznek a másikat. A Határban azt vizsgálta, mi az, ami elválaszt térben és időben minket egymástól, az a szakadék érdekelte, ami az emberek közt van, és hogy miként lehetne ezt áthidalni. A Szabadulógyakorlat fölé emelkedik mindennek.
„Bár nagyon sok fájdalom, sötétség, gyász, szerelem, vágy van benne, ez a különbéke kísérlete.”
Szabó T. Anna szerint a Szabadulógyakorlat egyrészt arról szól, hogyan hajlítjuk a valóságot, hogyan teremtünk valóságot, anélkül, hogy elszakadnánk tőle, másrészt a túlélés könyve. A szorongásról és a beszorítottságról mesélnek a novellák, és a belső erő megtalálásáról, amely néha akaratlagos, néha kegyelem. Szerinte ennek a szemléletnek köze van az öregséghez is, ahhoz a felismeréshez, hogy a világon nem tud változtatni, de önmagán igen. Orvos-Tóth Noémi szerint ez inkább bölcsességre utal.
A szerző elmondta, alapvetően könnyen elszomorodó, öngyötrő embernek tartja magát, ezért is fontos számára a tudat, hogy a legnagyobb sötétségből is ki lehet jönni. Orvos-Tóth Noémi kérdésére azt is elárulta, milyen technikái vannak erre. Az önvigasztalás például nagyon fontos szerinte, mert nem mindig van ott egy másik, aki segít. A szorongásból őt általában a mantrák, az imamondogatás vezetik ki. Szerinte ezek a női varázstechnikák mindig is jellemzőek voltak rá. Hogy ez miből fakadhat, azzal kapcsolatban Nagy Olga Asszonyok könyvét, illetve a transzgenerációt említette. Úgy vélte, mivel a nőknek sokáig nem volt világi hatalma, ezért nem volt más lehetőségük mint valóságmódosítással, ráolvasásokkal, imákkal próbálkozni.
Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni - Könyves magazin
„Kisannaságról", a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Szabó T. Anna február 10-én a Szatyor Bárban, ahol a Sorsok között vendége volt. A Könyves Magazin és a Hadik új beszélgetéssorozatán Orvos-Tóth Noémi pszichológus, az Örökölt sors szerzője az irodalmon keresztül, de új nézőpontból igyekszik bemutatni az írókat, feltárva a személyes és családi történeteiket, hozott vagy átörökített sebeiket is.
Szabó T. Anna arról is sokat beszélt, hogy a kötet létrejöttében nagyon fontos szerepe volt a zenének. Ezzel egy kamaszkori segítőeszközéhez nyúlt vissza, ami hihetetlen erőt adott neki. „A zene öröme és a zene fájdalma ebben a könyvben nagyon sokat segített.” A novellákat szerinte átjárja az örömkészség vágya. A legfőbb szabadulógyakorlat nem is igazán a mágia, hanem a zene varázsa, a ritmus tündöklése. „Énekelni kell, és akkor jó lesz.”
Az is kiderült, hogy a kötet borítóján Szilágyi Lenke fotója van. Az író elmondta, általában nem szokott beleszólni a borítóba, de úgy érezte, fontos, hogy ugyanolyan legyen a rezgése a képnek, mint a szövegeknek. Amikor kiválasztotta ezt a fotót, még nem tudta, hogy Kiss Erzsi énekes szerepel rajta. Szerinte ez csoda, egy felemelő véletlen, ugyanis a kötet első és az utolsó novellája egy énekesről szól. A borítón szereplő képet Szent Teréz eksztázisához hasonlította.
Amit látunk, az egy női misztika felé hajló pillanat, de a természet békéje és a világgal való eggyé olvadás is benne van.
Orvos-Tóth Noémi elmondása szerint a kötet már rögtön az elején szíven üt, utána pedig olyan, mint egy gyorsuló körhintában ülni. Közben a Zsoltárszimfóniától Jim Morrisonig jutunk el. Az első történet rögtön nagyon kemény, egy fiatal lánnyal találkozunk, aki beleszeret a kórusának karmesterébe és csak évtizedek távlatából jön rá, mi is történt akkor pontosan. Szabó T. Anna elmondta, nem is olyan régen írta ezt a novellát. Valójában tíz olyan szöveg is volt, amit ehhez a könyvhöz írt, számára is meglepő intenzitással, egy évek során felgyűlt anyag jött most ki belőle. A kezdő történetben az volt az érdekes, hogy a szöveg többet tudott őnála is. Csak a korrektúra során jött rá, miről is szól valójában, mi történt ezzel a nővel. Orvos-Tóth Noémi ki is mondta, hogy ez egy abúzustörténet, az író pedig azt, hogy
a Szabadulógyakorlat a rajongás könyve is, a rajongás gyönyörűsége és csapdája egyaránt megjelenik benne.
Szabó T. Anna: A fejem a függetlenséget mondja, a testem teljesen mást beszél - Könyves magazin
Fotó: Valuska Gábor Amikor először elolvastam a novelláidat, az jutott eszembe, hogy a kötet alcíme akár az is lehetne: Mennyit bír egy nő. Neked mit jelent a Törésteszt? Párkapcsolatnak hazudott válságok, kerített térben mozgó nők és a tér határait kijelölő férfiak a főszereplői Szabó T. Anna első novelláskötetének.
Mint kiderült, a rajongás mellett a vágy a másik kulcsszó a kötetben. Nagyon sok olyan pár van, akik egymásra, a közösen megélt szenvedélyre vágynak, de a hétköznapok rabságában ez a vágy nem tud beteljesedni. „Nem különbözik a férjére vágyakozó nő sóvárgási szintje egy kamaszlányétól” – fejtette ki Szabó T. Anna. Orvos-Tóth Noémi ehhez hozzátette, hogy a vágy, a sóvárgás, ami kielégítetlen marad, egy látlelet, ez ma tömegek megélése. Fölmerült, hogy régen hogyan élhették ezt meg, de arra jutottak, hogy régebben a nőknek nem volt joguk a boldogságra, a paraszti társadalomban ez a kérdés nem merült fel, illetve a boldogság fel volt rendelve a mennyországba. Szabó T. Anna szerint mindenesetre a Szabadulógyakorlat elsősorban nem boldogságkereső könyv, inkább az öröm, a felszabadulás lehetőségeit keresi.
