Szabó T. Anna: A Szabadulógyakorlat a túlélés könyve

Szabó T. Anna: A Szabadulógyakorlat a túlélés könyve

Szabó T. Anna harmadik novelláskötete, a Szabadulógyakorlat történetei a szorongásról és beszorítottságról mesélnek, ugyanakkor a túlélésről és a felülemelkedésről is. A könyvet tegnap este mutatták be a Líra Könyv Facebook-oldalán, ahol a szerzővel Orvos-Tóth Noémi szakpszichológus, az Örökölt sors szerzője beszélgetett.

Nyitókép: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2020. november 20. |

A bemutató elején Orvos-Tóth Noémi arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul Szabó T. Anna ahhoz, hogy ez a harmadik novelláskötete, mit érez a hármassággal kapcsolatban, mit jelképez ez számára. Az író bevallotta, hogy elsőre azt vágta volna rá, hogy fiatalság-középkor-öregség, ugyanakkor nem szereti a hármas számot, a saját életét is inkább négyes osztatúnak érzi, így lehetséges, hogy lesz még folytatás. A három novelláskötete 2016 és 2020 között jelent meg, a könyvek központi kérdése szerinte egyértelműen változott. A Törésteszt a harag könyve volt, a visszafojtott indulatok kimondásának terepe. Abban azzal vetett számot, hogyan használják az emberek eszköznek a másikat. A Határban azt vizsgálta, mi az, ami elválaszt térben és időben minket egymástól, az a szakadék érdekelte, ami az emberek közt van, és hogy miként lehetne ezt áthidalni. A Szabadulógyakorlat fölé emelkedik mindennek. 

„Bár nagyon sok fájdalom, sötétség, gyász, szerelem, vágy van benne, ez a különbéke kísérlete.”

Szabó T. Anna
Szabadulógyakorlat
Magvető, 2020, 273 oldal

Szabó T. Anna szerint a Szabadulógyakorlat egyrészt arról szól, hogyan hajlítjuk a valóságot, hogyan teremtünk valóságot, anélkül, hogy elszakadnánk tőle, másrészt a túlélés könyve. A szorongásról és a beszorítottságról mesélnek a novellák, és a belső erő megtalálásáról, amely néha akaratlagos, néha kegyelem. Szerinte ennek a szemléletnek köze van az öregséghez is, ahhoz a felismeréshez, hogy a világon nem tud változtatni, de önmagán igen. Orvos-Tóth Noémi szerint ez inkább bölcsességre utal.

A szerző elmondta, alapvetően könnyen elszomorodó, öngyötrő embernek tartja magát, ezért is fontos számára a tudat, hogy a legnagyobb sötétségből is ki lehet jönni. Orvos-Tóth Noémi kérdésére azt is elárulta, milyen technikái vannak erre. Az önvigasztalás például nagyon fontos szerinte, mert nem mindig van ott egy másik, aki segít. A szorongásból őt általában a mantrák, az imamondogatás vezetik ki. Szerinte ezek a női varázstechnikák mindig is jellemzőek voltak rá. Hogy ez miből fakadhat, azzal kapcsolatban Nagy Olga Asszonyok könyvét, illetve a transzgenerációt említette. Úgy vélte, mivel a nőknek sokáig nem volt világi hatalma, ezért nem volt más lehetőségük mint  valóságmódosítással, ráolvasásokkal, imákkal próbálkozni.

Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni - Könyves magazin

„Kisannaságról", a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Szabó T. Anna február 10-én a Szatyor Bárban, ahol a Sorsok között vendége volt. A Könyves Magazin és a Hadik új beszélgetéssorozatán Orvos-Tóth Noémi pszichológus, az Örökölt sors szerzője az irodalmon keresztül, de új nézőpontból igyekszik bemutatni az írókat, feltárva a személyes és családi történeteiket, hozott vagy átörökített sebeiket is.

Szabó T. Anna arról is sokat beszélt, hogy a kötet létrejöttében nagyon fontos szerepe volt a zenének. Ezzel egy kamaszkori segítőeszközéhez nyúlt vissza, ami hihetetlen erőt adott neki. „A zene öröme és a zene fájdalma ebben a könyvben nagyon sokat segített.” A novellákat szerinte átjárja az örömkészség vágya.  A legfőbb szabadulógyakorlat nem is igazán a mágia, hanem a zene varázsa, a ritmus tündöklése. „Énekelni kell, és akkor jó lesz.”

Az is kiderült, hogy a kötet borítóján Szilágyi Lenke fotója van. Az író elmondta, általában nem szokott beleszólni a borítóba, de úgy érezte, fontos, hogy ugyanolyan legyen a rezgése a képnek, mint a szövegeknek. Amikor kiválasztotta ezt a fotót, még nem tudta, hogy Kiss Erzsi énekes szerepel rajta. Szerinte ez csoda, egy felemelő véletlen, ugyanis a kötet első és az utolsó novellája egy énekesről szól. A borítón szereplő képet Szent Teréz eksztázisához hasonlította. 

Amit látunk, az egy női misztika felé hajló pillanat, de a természet békéje és a világgal való eggyé olvadás is benne van.

Orvos-Tóth Noémi elmondása szerint a kötet már rögtön az elején szíven üt, utána pedig olyan, mint egy gyorsuló körhintában ülni. Közben a Zsoltárszimfóniától Jim Morrisonig jutunk el. Az első történet rögtön nagyon kemény, egy fiatal lánnyal találkozunk, aki beleszeret a kórusának karmesterébe és csak évtizedek távlatából jön rá, mi is történt akkor pontosan. Szabó T. Anna elmondta, nem is olyan régen írta ezt a novellát. Valójában tíz olyan szöveg is volt, amit ehhez a könyvhöz írt, számára is meglepő intenzitással, egy évek során felgyűlt anyag jött most ki belőle. A kezdő történetben az volt az érdekes, hogy a szöveg többet tudott őnála is. Csak a korrektúra során jött rá, miről is szól valójában, mi történt ezzel a nővel. Orvos-Tóth Noémi ki is mondta, hogy ez egy abúzustörténet, az író pedig azt, hogy 

a Szabadulógyakorlat a rajongás könyve is, a rajongás gyönyörűsége és csapdája egyaránt megjelenik benne.

Szabó T. Anna: A fejem a függetlenséget mondja, a testem teljesen mást beszél - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Amikor először elolvastam a novelláidat, az jutott eszembe, hogy a kötet alcíme akár az is lehetne: Mennyit bír egy nő. Neked mit jelent a Törésteszt? Párkapcsolatnak hazudott válságok, kerített térben mozgó nők és a tér határait kijelölő férfiak a főszereplői Szabó T. Anna első novelláskötetének.

Mint kiderült, a rajongás mellett a vágy a másik kulcsszó a kötetben. Nagyon sok olyan pár van, akik egymásra, a közösen megélt szenvedélyre vágynak, de a hétköznapok rabságában ez a vágy nem tud beteljesedni. „Nem különbözik a férjére vágyakozó nő sóvárgási szintje egy kamaszlányétól” – fejtette ki Szabó T. Anna. Orvos-Tóth Noémi ehhez hozzátette, hogy a vágy, a sóvárgás, ami kielégítetlen marad, egy látlelet, ez ma tömegek megélése. Fölmerült, hogy régen hogyan élhették ezt meg, de arra jutottak, hogy régebben a nőknek nem volt joguk a boldogságra, a paraszti társadalomban ez a kérdés nem merült fel, illetve a boldogság fel volt rendelve a mennyországba. Szabó T. Anna szerint mindenesetre a Szabadulógyakorlat elsősorban nem boldogságkereső könyv, inkább az öröm, a felszabadulás lehetőségeit keresi. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szabó T. Anna mindig költőnek készült, mármint tényleg mindig

A Petőfi Irodalmi Múzeum videosorozatot készít a József Attila-díjasokról, a friss részben Szabó T. Annát mutatják be, aki pici kora óta költőnek készült. 

...
Podcast

Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni

„Kisannaságról”, a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Orvos-Tóth Noémi Sorsok között című sorozatán.

...
Nagy

Szabó T. Anna: A fejem a függetlenséget mondja, a testem teljesen mást beszél

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast.