40. Ungváry Krisztián: Horthy Miklós
Kevés olyan történelmi személyiség van ma Magyarországon, akit olyan sokszor és olyan eltérő, egymással gyakran ellentétes vagy egymással vitázó kontextusban emlegetnek, mint Horthy Miklós. Ezért is fontos Ungváry Krisztián könyve, meg persze azért is, mert még mindig nem tudunk eleget erről a korszakról és a korszak nevét adó politikusról. Ebben a kötetben a történész a kormányzó felelősségét pedzegeti, és új szempontrendszer alapján összegzi a Horthy-kutatás jelenlegi állását. A nyári online Margó egyik legizgalmasabb beszélgetése volt, amikor Nagy József Ungváryt faggatta, aki közölte, hogy közpénzből egyetlen szobrot sem állítana Magyarországon a kormányzónak, emellett eljátszott a "mi lett volna, ha" kérdés megválaszolásával is. A teljes beszélgetést ITT tudjátok végighallgatni!
39. Richard Powers: Égig érő történet
Az idei év nagy, epikus családtörténete egy gesztenyefa köré szerveződik, amely ökotudatos, sőt bizonyos szempontból egy olyan világot ábrázol, amit a klímaválság elsöpört, vagyis közös emlék. Egy norvég hajógyári munkás a gesztenyeszüret éjszakáján megkéri egy ír lány kezét, és mire kivirágoznak a gesztenyefák, már házasokként élnek Amerikában Richard Powers regényében. Hat gesztenyefából egy éli túl az időjárást és a betegségeket, a Hotel Gesztenyefa a környék szimbóluma lesz. A családtörténet és az elbeszélés pont olyan, mint egy fa: ezerfele indázik, a gyökerei mélyen beágyazodnak más, nagyobb történetekbe. A családalapító fia ezt a fát minden év ugyanazon napján lefotózza, ugyanabból a nézőpontból: ahogy Nádas Péter a Saját halálban is tette. A fotózást, ahogy a fát is, egymára hagyják örökül az utódok több generáción át, amíg elérkezik Noelhez és Nickhez. Az Égig érő történet igazi nagyszabás, nyelvezetét meghatározzák a fák, a természet, és ez lehet, hogy valakit nem varázsol el, mert sok, de érdemes megpróbálni, mert szép. Itt írtunk róla hosszabban.
38. Kiss Noémi: Balaton
A nyár közepén jelent meg a Balaton című novelláskötet, aminek történetei szorosan kapcsolódnak a Balatonhoz. Ez utóbbit azért fontos kiemelni, mert az ún. magyar tengert itt nem lehet lecserélni a Fertő-tóra vagy bármelyik más vízre. Kiss Noémi a Balatont úgy szerepelteti, mint egy valódi karaktert, aminek saját akarata, története van, amihez az összes többi szereplő valamilyen formában kapcsolódik, és akiknek az életeit befolyásolja. Az elbeszélések kelet-németekről, szexualitásról és családi titkokról is mesélnek, miközben megrajzol egy nagyon fontos korszakváltást is, sőt emléket állít annak a Balatonnak, amire már talán mi magunk sem emlékszünk. A novelláskötet németül is megjelenik. Itt beleolvashatsz, itt megnézhetsz egy videót a Balatonról.
37. Zadie Smith: Sugallatok
Bár a tavaszi karanténidőszak az emberek többségének nem volt túl termékeny, Zadie Smith nem állt meg, inkább írt egy egész esszékötetet, ami aztán 2020 egyik legaktuálisabb könyve lett. A Sugallatok – amelyet az Oprah Magazine az év legjobb könyvei közé választott – az idei eseményekre reflektál, egészen pontosan arra, hogy milyen érzéseket, gondolatokat hozott magával a járvány, a lezárás, illetve a szenvedés, amelyet így vagy úgy, de a legtöbben megtapasztaltak ebben az évben. Zadie Smith irodalmi igényességgel, de a gondolatait, a sugallatait szabadjára engedve ragadta meg a 2020-as életérzést. A rövid írások benyomásokat, kételyeket, kérdéseket rögzítenek, olyan témákat pedzegetnek, amelyeket a járvány, a karantén, az elszigeteltség, a félelem hozott magával. Bár a kiindulópont a legtöbb szövegben a pandémia valamely hatása, Zadie Smith sokszor elkanyarodik más irányokba is, például előkerül a nők helyzete, a politika, a rasszizmus témája, és számos esztétikai, művészetelméleti kérdés, ahogy sok személyes tapasztalat is.
36. Ocean Vuong: Röpke pillanat csak a földi ragyogásunk
"Az első negyedév legérzékenyebb, legköltőibb, legkülönösebb regényét egy vietnámi származású amerikai szerző, Ocean Vuong szállította, akinek Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című könyve egyszerre meséli el egy migránscsalád történetét, beszél a szerelemről, az anya hiányáról és mutatja meg költőien saját másságát" - írtuk a Röpke pillanat csak a földi ragyogásunkról, ami egy fiatal, költőként induló író első regénye. A Kiskutya nevű főszereplő levelet ír édesanyjához, akivel a háború a közös nyelve, ha már az anya angolul nem beszél. Az amerikai katona nagyapa beleszeret egy szexmunkából élő nőbe, három gyerekük lesz, majd szétszakad a család, amikor a férfi visszatér hazájába. Vuong saját eredet- és felnövéstörténetét meséli el a nyelvek és kultúrák közé szorulva. Származásról, szerelemről, kulturális örökségről, szexualitásról, identitásról beszél ez a csodás, költői regény Varga Zsuzsanna fordításában. Szórakoztató playlistet készített a szerző a regényéhez.
35. Max Porter: A bánat egy tollas állat
Az év legkülönösebb és a maga sötétségével együtt az egyik legszebb könyve A bánat egy tollas állat, amit Totth Benedek fordított magyarra. Egy nagyregényi történet és több életnyi fájdalom sűrűsödik a 130 oldalas kisregénybe, ami egy család gyászáról, az anya elvesztéséről és a feldolgozásról szól. Három nézőpontból látunk rá a történetre: a két gyerek és a megtört apa között egy varjú a kommunikációs csatorna. A varjú tényleg fontos szereplő, nemcsak meglepő pofátlanságával, hanem felszabadító jelenléte miatt: ő maga a kapcsolat a gyerekek és az apa között. "A gyásznak megvannak a jól körülhatárolható szakaszai, ebben a rövid, de sűrű 130 oldalas írásban fontos a műfaji sokszínűség: a szabadvers, a mese, az esszé, a szójáték és a próza, mintha a szerző nem csak a gyász folyamatát szeretné megmutatni, hanem mindegyik stációhoz megkeresné a műfajt, amiben a legérzékletesebben tudja elmesélni azt" - írta Ott Anna olvasónaplójában.
34. Mécs Anna: Kapcsolati hiba
Gyerekzár című novelláskötetével Mécs Anna nyerte el a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2018-ban. Ezt követően indította el a Könyves Magazin oldalán Kapcsolati hiba címen havonta jelentkező tárcasorozatát, amelynek írásai újabb novellákkal kiegészülve idén egy kötetbe rendeződtek. A novellák azt a kérdést járják körbe, hogyan szabja át az énhatárainkat a technika. Mi történne például, ha az okos jegygyűrűnk minden lépésünkről tájékoztatná a párunkat? Vagy ha egy robotpap arcpirítóan sokat tudna rólunk? Vagy ha zavarbaejtő helyzetekkel bosszulnák meg az applikációk, ha az ingyenes verziójukat használnánk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a Kapcsolati hiba történeteiből. A kötet margós bemutatóját ITT lehet visszanézni.
33. Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
Megosztó, határfeszegető, provokatív, meghökkentő - csak néhány jelző azok közül, melyekkel Carmen Maria Machado könyvét szokták illetni. Holott az amerikai szerző nem tett mást, mint hogy merészen, a különböző zsánerjegyeket vegyítve mesélt a női testről, tapasztalatokról és szexualitásról, írásaiban így aztán a speciálisan női élmények kerülnek terítékre sokszor naturalista, hátborzongató, vagy végtelenül szürreális módon. Ahogy kritikánkban írtuk: "A kötetben található nyolc írás meglehetősen sajátos atmoszférával rendelkező történeteket mesél el. Machado, ha esetleg a hagyományos fantasztikus zsánerekre építkezik, vagy éppen nagyon is ismerős panelekhez nyúl, egyedi hangvételével mégis képes akkorát csavarni a szövegein, hogy azok könyörtelenül ütősek és emlékezetesek maradjanak."
A szerzővel készült interjúnkat ITT olvashatjátok.
32. Ben Lerner: Az iskola Topekában
A címbeli kansasi iskola nem más, mint egy pszichoterápiás intézet, ahol a regény három kulcsszereplője közül ketten dolgoznak. Ők Jonathan és Jane, akik New Yorkot maguk mögött hagyva költöztek sok-sok éve Topekába, a harmadik fókuszpont pedig a fiuk, a vitaversenyek sztárja, a középiskolás Adam. Mindannyiuknak a nyelv az eszközük, amellyel élnek és adott esetben visszaélnek. A Lerner által felvázolt kilencvenes évekbeli közeg kívülről irigylésre méltó, szereplői mégis válságban vannak, a maszkulin kultúra ugyanis egy idő után mindenkinek benyújtja a számlát. Van itt még férfias düh és sebezhetőség, meghasonlás, dominanciaharcok és freestyle rap, ami „a legszégyenletesebb pózolás, a legtisztább manifesztációja a fehér férfiasságban és annak reprezentációs formáiban eluralkodó válságnak”. Az önéletrajzi elemekben bővelkedő és váltott nézőpontú regényben Lerner saját korlátainkkal és dühünkkel is szembesít.
31. Grecsó Krisztián: Magamról többet
Grecsó Krisztián idén teljesen új irányokba indult el: próza helyett 2020-ban két verseskötetet kaptunk tőle, amiből az egyik, a Belefér egy pici szívbe ráadásul gyerekverseket tartalmaz. De a Magamról többet is az év egyik meglepetése volt, az író több mint húsz év után tért vissza a lírához, és egy nagyon személyes, az életének elmúlt időszakát a legnagyobb mélységekig bemutató verseskötettel jelentkezett, amelyben szó van betegségről, gyógyulásról, apaságról, és a „celluxos ifjúság” elmúlásáról is. A versekben megidéződik a rákkal való küzdelem költői hagyománya, például Kosztolányi és Babits versei, de az imádságok, a liturgia nyelvezete is beszüremkedik a szövegekbe. Grecsó Krisztián interjúnkban ezt mondta a versek személyességéről: „A versek kíméletlenül őszinte alanyisága is az elmúlt két év hozadéka. Nem volt értelme mellébeszélni. Olyan szélsőséges élethelyzeteket éltem meg, melyekben az álságosságnak már nem volt tétje, ez hozta ezt a radikális alanyi megszólalást.”
Grecsó tavasszal az Összekötve adásában is mesélt a kötetről. Akkor arról beszélt, hogy egyedül a költészeten keresztül tudta a betegség traumáját kibeszélni, feldolgozni. Ebben az időszakban talált rá Babitsra, akit, sokakhoz hasonlóan, korábban ő sem tudott teljesen megérteni, értékelni. A közös tapasztalattal, a betegség és a némaság megélésével átértelmeződött számára a nagy költő munkássága, és a rá jellemző, alázatos, könyörgő hang.
