Mégis minden félbemaradt - Térey János 50

“A szenteste előtti délutánon rendszerint kimentünk a szüleimmel a Köztemetőbe” - így kezdődik Térey János posztumusz kötete, a Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai. Az egy éve június 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt költő, író évek óta dolgozott a memoárján,. Ez az ő korában elég szokatlan, ilyenkor még nem az összegzésen gondolkoznak az alkotók. A nyitó mondat meghitt családtörténetet is ígérhetne, de egy tragikus, traumatikus, elfojtásokkal teli családregénnyé változik, aminek elbeszélője nemcsak saját felnövéstörténetét írja meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is. 

Térey János
Boldogh-ház, Kétmalom utca
Jelenkor Kiadó, 2020, 472 oldal

A Boldogh-ház, Kétmalom utca nem egy kész mű: a Jelenkor Kiadó a Térey számítógépén a halála előtti pát nappal a Kozmosz altábor néven elmentett szövegfájlt tekintette ultima manusnak, vagyis annak a verziónak, amit a szerző legutoljára jóváhagyott. Ez azért fontos, mert az író 2015 végétől küldte a készülő mű részeit szerkesztőségeknek, a legutolsót az Alföldnek, ami idén júliusban jelent meg, viszont folyamatosan javított a szövegen. Nagy Boglárka szerkesztő szerint megvolt a könyv szerkezete, sőt a köszönetnyilvánítás is. Bizonyos részeket, mint például az apjáról és anyjáról szóló fejezetet nem fejezte be. 

Térey lírájában volt személyesebb, a színházban érdekes csoportokat írt meg, nagy elbeszélő költeményeiben és prózájában kifejezetten nagyszabású történeteket mesélt el.

Vágyta a figyelmet és a sikert, de memoárjában se önmagát tartotta a legfontosabb szereplőnek,

hiába ő az elbeszélő és a központi szereplő, akinek nézőpontjából ismerjük meg a Tóth család vagy Debrecen történetét. Általánosságban Térey mentális térképét ismerjük meg, ha ezt a térképet úgy képzeljük el, mint amikor egymásra rakhatunk több, különböző korban készült digitális térképet. Nemcsak kiterjedésében, hanem időbeliségében is látjuk a családjának történetét.

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka - Könyves magazin

Építésznek készült, de költő lett, aki minden művével kockáztatott. A kilencvenes évek közepén rapverseit kötetbe rakta, a nagy német mitológiával ugyanolyan bravúrosan küzdött meg, mint 1956-tal vagy a budai középosztállyal. Konzervatív punk volt, aki soha nem akart megfelelni vagy megalkudni. Különös nyelvi teremtőerővel bírt, új utakat keresett a magyar irodalomban.

Mintha azért kezdett volna bele a gyerek- és fiatalkora megírásába, hogy azon keresztül választ találjon az ő saját felnövéstörténetének kérdéseire: mi a családtagok egyéni története, hogyan határozza meg sorsukat Debrecen, jelent-e még bármit cívisnek lenni. Mintha a negyvenes évei közepére, fiai születése után pár évvel érkezett volna el Térey ahhoz, hogy eljusson azokhoz a kérdésekhez, amiket műveiben azért apránként érintett, és mintha pályáján is fordulóponthoz érkezhetett, a Káli holtakkal a regényírás felé fordult (tavaly megjelent Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című verseskötetét még ő állította össze, de megjelenését már nem élhette meg).

A kötetből kiderül, hogy a Csillagok háborúja és Wagner összekapcsolható, hogy a Depeche Mode-nak melyik a legjobb korszaka, hogy a legfontosabb album a Hobo Blues Band Vadászata, hogy kapusnak nem volt rossz, hogy a Cure-ban miként találta meg Albert Camus-t és Baudelaire-t. A Térey-művekre jellemző kulturális regiszterek keverednek, ahogy az esszé a helytörténettel és a klasszikus önéletírással, és számomra láthatóvá vált a Paulus, a Nibelung-lakópark, a Kazamaták vagy A Legkisebb jégkorszak Téreyje, aki írásban mindig bátor és izgalmas szerző volt, saját világot teremtett, a szereplői téreysen voltak valóságosak. Megismerjük azt a kisgyereket, akit beszippant a második világháború története, aki bolyong a debreceni utcákon, aki ugyanolyan magabiztosan beszél a popzene változásairól, mint az operáról. Saját világot teremtett már gyerekkorában is, amiből kizárhat mindent, hiszen az ő élete saját bevallása szerint elképzelhetetlen lenne az alig öthónapos, Anikó nevű nővére halála nélkül. 

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50] - Könyves magazin

„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol" - írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült.

Egy bizonytalan, figyelemzavaros, sokat tanuló, a szüleinek megfelelni akaró gyerek volt Térey, akiről Spiró György egyszer azt mondta, hogy külsőre félig Hasek, félig Brecht.

“Hatalmas vágy kínoz az elismerés iránt, s az a rögeszme mérgez, hogy mindenért meg kell küzdenem, ami másoknak eleve megadatik.

S hogy mindez a gyermekkori szenvedésből és stresszből ered. Majdnem teljesen ez vagyok én.” Az elismerés vágya, az ebből következő maximalizmusa mindig nehéz teher lehetett Téreynek, akit az apja a műszaki egyetem irányába nyomott, de az író nem rajzolt jól, és hiába fordult meg korábban a fejében még az orvosi is, végül a pesti tanárképzőre jelentkezett és vették fel.

 A Tükör című fejezetben hosszan leírja, milyen volt 18 évesen, a keskeny száját, a hegyes állát és a hosszú orrát, bizonytalan mozdulatait, pocakját, illetve felfedi, mennyiben hasonlít apjára. “Nem én vagyok, ez valaki más, akinek látszom, akit csak játszom magamnak” - írja. Anyja fiatalon meghalt, apja skizofrén volt, többször vitték a zárt osztályra, ahogy Térey írja, és ez a felcserélődő apa-fiú viszony örökké elkíséri. Mintha a memoár valódi tétje az lenne, hogy apját és anyját jobban megértse. 

A Kétmalom utcai házat eladták, de annak feltárása szimbolikus ügy, elsősorban nyilván nem építészeti, hanem családtöténeti mélyfúrás: mik történtek a négy fal között. A téma érzékeny, hiszen Térey nemcsak a városáról, hanem családjáról, sőt saját felnövéséről is mesél: elmesélni a Tóth család történetét úgy, hogy ezt a szerző nem tudja a családtagokkal elfogadtatni vagy pontosítani, nem könnyű. 

Ha Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban Kassa polgárságának gondolkodás- és életmódját mutatja meg, akkor Térey memoárja méltó párja lehet azzal a kiegészítéssel, hogy a saját családja történetében nyomozva kell felfejtenie, mit is jelent cívisnek lenni Debrecenben. A kötet műfaja nagyon vegyes, simán olvashatunk városesszét, építészettörténetet, szigorúan adatolt családtörténetet, a saját emlékezésének önreflexív kibontását, valamint popzenéről, Wagnerről vagy a nyolcvanas évekbeli filmekről szóló betéteket. Idén jelent meg Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi kötete, amelyben a szerző az emlékezet színtereit szinte regényszerűen járja be, amivel ellentétben Térey mozaikosan építkezik, és nem gondolom, hogy ez alapvetően annak köszönhető, hogy nem fejezte be a kötetet. Egy ponton azt a kérdést teszi fel a szerző, hogy hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, mert valójában nem is az a bátor döntés, hanem szembenézni azzal, amit felhozol.

“Mégis minden félbemarad. Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész”

 - olvasható a 382. oldalon, miután arról írt, hogy “A gondolatok ide-oda cikáznak, borzalmas sebességgel követik egymást a fejemben”. Téreyvel egy időben többször találkoztam az Újlipótvárosban, amikor munkába ment, mert rendes munkarendben eljárt írni a munkahelyére. Az írás szabadította fel és nyugtatta meg. A Boldogh-ház, Kétmalom utca igazi tragédiája, hogy félbemaradt, az igazi öröme, hogy amit leírt, nem veszett el.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka

...
Hírek

Meghalt Térey János

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

Vajon nem veszítünk el valami létfontosságút azáltal, hogy az életünkben rejtve hagyjuk a halált? Hayley Campbell olyan emberekkel készített éleslátó és őszinte interjúkat, akiknek az elmúlás a mestersége. Olvass bele!

...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

Hírek
...
Beleolvasó

Európa bűnrészes számos menekült halálában – Olvass bele Timothy Garton Ash új könyvébe!

...
Hírek

Pedro Almodóvar: A fikció kell az élethez, hogy elviselhető maradjon

...
Szórakozás

A tökéletes pár írója úgy érzi, fantasztikus sorozat készült a könyvéből

...
Nagy

Agatha Christie vagy Tüdős Klára ‒ 4 könyv példaadó női sorsokról

...
Hírek

Gillian Anderson 174 nő szexuális vágyairól írt könyvet

...
Nagy

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

A hét könyve
Kritika
És az megvan, amikor három techmilliárdos megtudja, hogy itt a világvége?
...
Hírek

Mérgezett könyveket nem csak a középkori szerzetesi könyvtárak őriztek

Umberto Eco A rózsa neve című könyvében egy titokzatos könyvhöz kapcsolódó különös haláleset után folytatnak nyomozást, de a Viktoriánus-korból származó könyvek egy része is mérgezett lehet.

Polc

Knausgard az öröklét farkasaival ered a halhatatlanság nyomába

...

A székely időutazó, a megbicskázott regényszerkezet meg a rütyü

...

Egy mai fotelfilozófus sem ér többet egy középkori hóhérnál

...

"A tested története vádirat a politikatörténet ellen" - 5 idézet a hét könyvéből: Akik megölték az apámat

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Hazatalálsz a gyökereidhez Tokióban, ha a nagyszüleiddel már nincs közös nyelvetek?

Dusapin regénye identitásról, nyelvről és családi bűntudatról mesél egy vibráló, csupa neon Tokió inszomniás nyarán. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oscar nem gondolta volna, hogy a lányokkal vigyáznia kell. Aztán jött a cancel culture - Olvass bele!

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás, a cancel culture és a francia társadalom viszonyát boncolgatja.

...
Beleolvasó

Hintázó tyúk és bájos malacok derítik fel a rideg lengyel napokat - Olvass bele Martyna Bunda regényébe!

Martyna Bunda Észak-Lengyelországban játszódó regényében rövidebb anekdotikus fejezetek füzérén keresztül vezet minket a negyvenes évektől a hetvenes évek közepéig egy jellegzetes kelet-közép-európai történeten. Olvass bele!

Kiemeltek
...
Nagy

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

Knausgard a halálról beszél, miközben fordulatos cselekményt alakít, kiváló karaktereket épít és hatalmas műveltséganyagot is játékba hoz. A Hajnalcsillag-sorozat második része, Az öröklét farkasai lett a hét könyve, melyből most öt izgalmas idézetet mutatunk. 

...
Nagy

Bánhidi Lilla: Most jó

„Hol a képernyőt nézték, hol a telefon kijelzőjén egymást. Másfél óra helyett majdnem két órán át tartott a film.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

...
Nagy

A kötelező olvasmányokat utálni szokás, pedig vannak köztük ma is hatásos kötetek

Van olyan kötelező olvasmány, aminek nem kedvez az idő múlása és a világ változása, de vannak olyanok is, melyek a mai napig izgalmas és felforgató olvasmányok tudtak maradni. Mutatjuk, hogy szerintünk melyek ezek.