Mégis minden félbemaradt - Térey János 50

“A szenteste előtti délutánon rendszerint kimentünk a szüleimmel a Köztemetőbe” - így kezdődik Térey János posztumusz kötete, a Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai. Az egy éve június 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt költő, író évek óta dolgozott a memoárján,. Ez az ő korában elég szokatlan, ilyenkor még nem az összegzésen gondolkoznak az alkotók. A nyitó mondat meghitt családtörténetet is ígérhetne, de egy tragikus, traumatikus, elfojtásokkal teli családregénnyé változik, aminek elbeszélője nemcsak saját felnövéstörténetét írja meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is. 

Térey János
Boldogh-ház, Kétmalom utca
Jelenkor Kiadó, 2020, 472 oldal

A Boldogh-ház, Kétmalom utca nem egy kész mű: a Jelenkor Kiadó a Térey számítógépén a halála előtti pát nappal a Kozmosz altábor néven elmentett szövegfájlt tekintette ultima manusnak, vagyis annak a verziónak, amit a szerző legutoljára jóváhagyott. Ez azért fontos, mert az író 2015 végétől küldte a készülő mű részeit szerkesztőségeknek, a legutolsót az Alföldnek, ami idén júliusban jelent meg, viszont folyamatosan javított a szövegen. Nagy Boglárka szerkesztő szerint megvolt a könyv szerkezete, sőt a köszönetnyilvánítás is. Bizonyos részeket, mint például az apjáról és anyjáról szóló fejezetet nem fejezte be. 

Térey lírájában volt személyesebb, a színházban érdekes csoportokat írt meg, nagy elbeszélő költeményeiben és prózájában kifejezetten nagyszabású történeteket mesélt el.

Vágyta a figyelmet és a sikert, de memoárjában se önmagát tartotta a legfontosabb szereplőnek,

hiába ő az elbeszélő és a központi szereplő, akinek nézőpontjából ismerjük meg a Tóth család vagy Debrecen történetét. Általánosságban Térey mentális térképét ismerjük meg, ha ezt a térképet úgy képzeljük el, mint amikor egymásra rakhatunk több, különböző korban készült digitális térképet. Nemcsak kiterjedésében, hanem időbeliségében is látjuk a családjának történetét.

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka - Könyves magazin

Építésznek készült, de költő lett, aki minden művével kockáztatott. A kilencvenes évek közepén rapverseit kötetbe rakta, a nagy német mitológiával ugyanolyan bravúrosan küzdött meg, mint 1956-tal vagy a budai középosztállyal. Konzervatív punk volt, aki soha nem akart megfelelni vagy megalkudni. Különös nyelvi teremtőerővel bírt, új utakat keresett a magyar irodalomban.

Mintha azért kezdett volna bele a gyerek- és fiatalkora megírásába, hogy azon keresztül választ találjon az ő saját felnövéstörténetének kérdéseire: mi a családtagok egyéni története, hogyan határozza meg sorsukat Debrecen, jelent-e még bármit cívisnek lenni. Mintha a negyvenes évei közepére, fiai születése után pár évvel érkezett volna el Térey ahhoz, hogy eljusson azokhoz a kérdésekhez, amiket műveiben azért apránként érintett, és mintha pályáján is fordulóponthoz érkezhetett, a Káli holtakkal a regényírás felé fordult (tavaly megjelent Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című verseskötetét még ő állította össze, de megjelenését már nem élhette meg).

A kötetből kiderül, hogy a Csillagok háborúja és Wagner összekapcsolható, hogy a Depeche Mode-nak melyik a legjobb korszaka, hogy a legfontosabb album a Hobo Blues Band Vadászata, hogy kapusnak nem volt rossz, hogy a Cure-ban miként találta meg Albert Camus-t és Baudelaire-t. A Térey-művekre jellemző kulturális regiszterek keverednek, ahogy az esszé a helytörténettel és a klasszikus önéletírással, és számomra láthatóvá vált a Paulus, a Nibelung-lakópark, a Kazamaták vagy A Legkisebb jégkorszak Téreyje, aki írásban mindig bátor és izgalmas szerző volt, saját világot teremtett, a szereplői téreysen voltak valóságosak. Megismerjük azt a kisgyereket, akit beszippant a második világháború története, aki bolyong a debreceni utcákon, aki ugyanolyan magabiztosan beszél a popzene változásairól, mint az operáról. Saját világot teremtett már gyerekkorában is, amiből kizárhat mindent, hiszen az ő élete saját bevallása szerint elképzelhetetlen lenne az alig öthónapos, Anikó nevű nővére halála nélkül. 

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50] - Könyves magazin

„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol" - írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült.

Egy bizonytalan, figyelemzavaros, sokat tanuló, a szüleinek megfelelni akaró gyerek volt Térey, akiről Spiró György egyszer azt mondta, hogy külsőre félig Hasek, félig Brecht.

“Hatalmas vágy kínoz az elismerés iránt, s az a rögeszme mérgez, hogy mindenért meg kell küzdenem, ami másoknak eleve megadatik.

S hogy mindez a gyermekkori szenvedésből és stresszből ered. Majdnem teljesen ez vagyok én.” Az elismerés vágya, az ebből következő maximalizmusa mindig nehéz teher lehetett Téreynek, akit az apja a műszaki egyetem irányába nyomott, de az író nem rajzolt jól, és hiába fordult meg korábban a fejében még az orvosi is, végül a pesti tanárképzőre jelentkezett és vették fel.

 A Tükör című fejezetben hosszan leírja, milyen volt 18 évesen, a keskeny száját, a hegyes állát és a hosszú orrát, bizonytalan mozdulatait, pocakját, illetve felfedi, mennyiben hasonlít apjára. “Nem én vagyok, ez valaki más, akinek látszom, akit csak játszom magamnak” - írja. Anyja fiatalon meghalt, apja skizofrén volt, többször vitték a zárt osztályra, ahogy Térey írja, és ez a felcserélődő apa-fiú viszony örökké elkíséri. Mintha a memoár valódi tétje az lenne, hogy apját és anyját jobban megértse. 

A Kétmalom utcai házat eladták, de annak feltárása szimbolikus ügy, elsősorban nyilván nem építészeti, hanem családtöténeti mélyfúrás: mik történtek a négy fal között. A téma érzékeny, hiszen Térey nemcsak a városáról, hanem családjáról, sőt saját felnövéséről is mesél: elmesélni a Tóth család történetét úgy, hogy ezt a szerző nem tudja a családtagokkal elfogadtatni vagy pontosítani, nem könnyű. 

Ha Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban Kassa polgárságának gondolkodás- és életmódját mutatja meg, akkor Térey memoárja méltó párja lehet azzal a kiegészítéssel, hogy a saját családja történetében nyomozva kell felfejtenie, mit is jelent cívisnek lenni Debrecenben. A kötet műfaja nagyon vegyes, simán olvashatunk városesszét, építészettörténetet, szigorúan adatolt családtörténetet, a saját emlékezésének önreflexív kibontását, valamint popzenéről, Wagnerről vagy a nyolcvanas évekbeli filmekről szóló betéteket. Idén jelent meg Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi kötete, amelyben a szerző az emlékezet színtereit szinte regényszerűen járja be, amivel ellentétben Térey mozaikosan építkezik, és nem gondolom, hogy ez alapvetően annak köszönhető, hogy nem fejezte be a kötetet. Egy ponton azt a kérdést teszi fel a szerző, hogy hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, mert valójában nem is az a bátor döntés, hanem szembenézni azzal, amit felhozol.

“Mégis minden félbemarad. Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész”

 - olvasható a 382. oldalon, miután arról írt, hogy “A gondolatok ide-oda cikáznak, borzalmas sebességgel követik egymást a fejemben”. Téreyvel egy időben többször találkoztam az Újlipótvárosban, amikor munkába ment, mert rendes munkarendben eljárt írni a munkahelyére. Az írás szabadította fel és nyugtatta meg. A Boldogh-ház, Kétmalom utca igazi tragédiája, hogy félbemaradt, az igazi öröme, hogy amit leírt, nem veszett el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka

...
Hírek

Meghalt Térey János

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

Hírek
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

...
Hírek

Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

...
Hírek

Megvan az Ahol a folyami rákok énekelnek főszereplője!

...
Hírek

Több mint ezer könyvet gyűjtött össze Szabados Ágnes

...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

...
Hírek

Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

...
Hírek

Quimby, Szécsi Noémi-adaptáció, japán és építészeti filmnapok - PROGRAMAJÁNLÓ

...
Hírek

Film készülhet Szabó Magda Für Elise című regényéből

A hét könyve
Kritika
Az apokalipszis mi magunk vagyunk
...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.

Polc

A verset nem kell slaggal verni, hogy megértsük

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...

Szabó T. Anna hősei megtörik a nők évszázados hallgatását

...

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

...
Beleolvasó

A szörnyek mindig rólunk, emberekről mesélnek

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt egy új tanulmánykötet, amely népszerű filmeket és regényeket elemez a szörnyek után kutatva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Sissi bizalmasának naplófeljegyzéseiből sok minden kiderül a királynéról

Festetics Mária grófnő Sisinek hosszú ideig udvarhölgye és bizalmas volt. A grófnő udvari szolgálata alatt naplót vezetett, amely most megjelent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krasznahorkai hőse kétségbeesetten várja Angela Merkelt az állomáson

Krasznahorkai László elbeszélésként kategorizálja új művét, amelyben egy keletnémet férfi a kancellárral találkozna, miközben egyre több megmagyarázatlan esemény történik a szürke mindennapokban. Mutatunk egy részletet!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Nagy

A világ leghíresebb Drag Queenje milliókat vesz rá, hogy szeressék magukat

A többszörös Emmy-díjas RuPaul megírta GuRu című színes-szagos önfejlesztő könyvét, aminek segítségével képesek lehetünk legyártani önmagunk legjobb verzióját.

...
Hírek

Esterházy Péter semmit nem dobott ki, ezért minden, azaz minden megvan

Esterházy Péter hagyatékáról, levelezésekről, spirálfüzetekről, húszezer darabos könyvtárról mesélt a fia, Esterházy Marcell képzőművész.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.