Mégis minden félbemaradt - Térey János 50

“A szenteste előtti délutánon rendszerint kimentünk a szüleimmel a Köztemetőbe” - így kezdődik Térey János posztumusz kötete, a Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai. Az egy éve június 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt költő, író évek óta dolgozott a memoárján,. Ez az ő korában elég szokatlan, ilyenkor még nem az összegzésen gondolkoznak az alkotók. A nyitó mondat meghitt családtörténetet is ígérhetne, de egy tragikus, traumatikus, elfojtásokkal teli családregénnyé változik, aminek elbeszélője nemcsak saját felnövéstörténetét írja meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is. 

Térey János
Boldogh-ház, Kétmalom utca
Jelenkor Kiadó, 2020, 472 oldal

A Boldogh-ház, Kétmalom utca nem egy kész mű: a Jelenkor Kiadó a Térey számítógépén a halála előtti pát nappal a Kozmosz altábor néven elmentett szövegfájlt tekintette ultima manusnak, vagyis annak a verziónak, amit a szerző legutoljára jóváhagyott. Ez azért fontos, mert az író 2015 végétől küldte a készülő mű részeit szerkesztőségeknek, a legutolsót az Alföldnek, ami idén júliusban jelent meg, viszont folyamatosan javított a szövegen. Nagy Boglárka szerkesztő szerint megvolt a könyv szerkezete, sőt a köszönetnyilvánítás is. Bizonyos részeket, mint például az apjáról és anyjáról szóló fejezetet nem fejezte be. 

Térey lírájában volt személyesebb, a színházban érdekes csoportokat írt meg, nagy elbeszélő költeményeiben és prózájában kifejezetten nagyszabású történeteket mesélt el.

Vágyta a figyelmet és a sikert, de memoárjában se önmagát tartotta a legfontosabb szereplőnek,

hiába ő az elbeszélő és a központi szereplő, akinek nézőpontjából ismerjük meg a Tóth család vagy Debrecen történetét. Általánosságban Térey mentális térképét ismerjük meg, ha ezt a térképet úgy képzeljük el, mint amikor egymásra rakhatunk több, különböző korban készült digitális térképet. Nemcsak kiterjedésében, hanem időbeliségében is látjuk a családjának történetét.

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka - Könyves magazin

Építésznek készült, de költő lett, aki minden művével kockáztatott. A kilencvenes évek közepén rapverseit kötetbe rakta, a nagy német mitológiával ugyanolyan bravúrosan küzdött meg, mint 1956-tal vagy a budai középosztállyal. Konzervatív punk volt, aki soha nem akart megfelelni vagy megalkudni. Különös nyelvi teremtőerővel bírt, új utakat keresett a magyar irodalomban.

Mintha azért kezdett volna bele a gyerek- és fiatalkora megírásába, hogy azon keresztül választ találjon az ő saját felnövéstörténetének kérdéseire: mi a családtagok egyéni története, hogyan határozza meg sorsukat Debrecen, jelent-e még bármit cívisnek lenni. Mintha a negyvenes évei közepére, fiai születése után pár évvel érkezett volna el Térey ahhoz, hogy eljusson azokhoz a kérdésekhez, amiket műveiben azért apránként érintett, és mintha pályáján is fordulóponthoz érkezhetett, a Káli holtakkal a regényírás felé fordult (tavaly megjelent Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című verseskötetét még ő állította össze, de megjelenését már nem élhette meg).

A kötetből kiderül, hogy a Csillagok háborúja és Wagner összekapcsolható, hogy a Depeche Mode-nak melyik a legjobb korszaka, hogy a legfontosabb album a Hobo Blues Band Vadászata, hogy kapusnak nem volt rossz, hogy a Cure-ban miként találta meg Albert Camus-t és Baudelaire-t. A Térey-művekre jellemző kulturális regiszterek keverednek, ahogy az esszé a helytörténettel és a klasszikus önéletírással, és számomra láthatóvá vált a Paulus, a Nibelung-lakópark, a Kazamaták vagy A Legkisebb jégkorszak Téreyje, aki írásban mindig bátor és izgalmas szerző volt, saját világot teremtett, a szereplői téreysen voltak valóságosak. Megismerjük azt a kisgyereket, akit beszippant a második világháború története, aki bolyong a debreceni utcákon, aki ugyanolyan magabiztosan beszél a popzene változásairól, mint az operáról. Saját világot teremtett már gyerekkorában is, amiből kizárhat mindent, hiszen az ő élete saját bevallása szerint elképzelhetetlen lenne az alig öthónapos, Anikó nevű nővére halála nélkül. 

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50] - Könyves magazin

„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol" - írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült.

Egy bizonytalan, figyelemzavaros, sokat tanuló, a szüleinek megfelelni akaró gyerek volt Térey, akiről Spiró György egyszer azt mondta, hogy külsőre félig Hasek, félig Brecht.

“Hatalmas vágy kínoz az elismerés iránt, s az a rögeszme mérgez, hogy mindenért meg kell küzdenem, ami másoknak eleve megadatik.

S hogy mindez a gyermekkori szenvedésből és stresszből ered. Majdnem teljesen ez vagyok én.” Az elismerés vágya, az ebből következő maximalizmusa mindig nehéz teher lehetett Téreynek, akit az apja a műszaki egyetem irányába nyomott, de az író nem rajzolt jól, és hiába fordult meg korábban a fejében még az orvosi is, végül a pesti tanárképzőre jelentkezett és vették fel.

 A Tükör című fejezetben hosszan leírja, milyen volt 18 évesen, a keskeny száját, a hegyes állát és a hosszú orrát, bizonytalan mozdulatait, pocakját, illetve felfedi, mennyiben hasonlít apjára. “Nem én vagyok, ez valaki más, akinek látszom, akit csak játszom magamnak” - írja. Anyja fiatalon meghalt, apja skizofrén volt, többször vitték a zárt osztályra, ahogy Térey írja, és ez a felcserélődő apa-fiú viszony örökké elkíséri. Mintha a memoár valódi tétje az lenne, hogy apját és anyját jobban megértse. 

A Kétmalom utcai házat eladták, de annak feltárása szimbolikus ügy, elsősorban nyilván nem építészeti, hanem családtöténeti mélyfúrás: mik történtek a négy fal között. A téma érzékeny, hiszen Térey nemcsak a városáról, hanem családjáról, sőt saját felnövéséről is mesél: elmesélni a Tóth család történetét úgy, hogy ezt a szerző nem tudja a családtagokkal elfogadtatni vagy pontosítani, nem könnyű. 

Ha Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban Kassa polgárságának gondolkodás- és életmódját mutatja meg, akkor Térey memoárja méltó párja lehet azzal a kiegészítéssel, hogy a saját családja történetében nyomozva kell felfejtenie, mit is jelent cívisnek lenni Debrecenben. A kötet műfaja nagyon vegyes, simán olvashatunk városesszét, építészettörténetet, szigorúan adatolt családtörténetet, a saját emlékezésének önreflexív kibontását, valamint popzenéről, Wagnerről vagy a nyolcvanas évekbeli filmekről szóló betéteket. Idén jelent meg Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi kötete, amelyben a szerző az emlékezet színtereit szinte regényszerűen járja be, amivel ellentétben Térey mozaikosan építkezik, és nem gondolom, hogy ez alapvetően annak köszönhető, hogy nem fejezte be a kötetet. Egy ponton azt a kérdést teszi fel a szerző, hogy hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, mert valójában nem is az a bátor döntés, hanem szembenézni azzal, amit felhozol.

“Mégis minden félbemarad. Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész”

 - olvasható a 382. oldalon, miután arról írt, hogy “A gondolatok ide-oda cikáznak, borzalmas sebességgel követik egymást a fejemben”. Téreyvel egy időben többször találkoztam az Újlipótvárosban, amikor munkába ment, mert rendes munkarendben eljárt írni a munkahelyére. Az írás szabadította fel és nyugtatta meg. A Boldogh-ház, Kétmalom utca igazi tragédiája, hogy félbemaradt, az igazi öröme, hogy amit leírt, nem veszett el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka

...
Hírek

Meghalt Térey János

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Nagy

Vida Kamilla: A politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is

...
Hírek

Amerikában megnőtt az érdeklődés az abortusszal, reproduktív jogokkal kapcsolatos könyvek iránt

...
Beleolvasó

Zalka Csenge Virág meséjében sárkányokat nevel a királylány, a kérője pedig beismeri, ha tévedett

...
Nagy

Versterápia: „szép, szőke lány a Július”

...
Hírek

A „kínai Borges” fabrikált egy középkori Oroszországot a Wikipedián

...
Könyvtavasz

John Updike hősét felkérik, hogy írjon Amerikáról, de ő inkább a nemi életét részletezi

...
Zöld

A háború miatt már több mint 3000 delfin elpusztulhatott a Fekete-tengerben

...
Szórakozás

Hallgasd meg Taylor Swifttől az Ahol a folyami rákok énekelnek betétdalát!

...
Hírek

Ukrán író nyerte a 2022-es német békedíjat

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Polc

A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek

...

Bret Easton Ellis a Twitterről magyaráz és a puha milleniálokat szidja

...

Moskát Anita: A novellák segítettek visszatérni a kiégés után

...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

...
Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.