Mégis minden félbemaradt - Térey János 50

“A szenteste előtti délutánon rendszerint kimentünk a szüleimmel a Köztemetőbe” - így kezdődik Térey János posztumusz kötete, a Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai. Az egy éve június 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt költő, író évek óta dolgozott a memoárján,. Ez az ő korában elég szokatlan, ilyenkor még nem az összegzésen gondolkoznak az alkotók. A nyitó mondat meghitt családtörténetet is ígérhetne, de egy tragikus, traumatikus, elfojtásokkal teli családregénnyé változik, aminek elbeszélője nemcsak saját felnövéstörténetét írja meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is. 

Térey János
Boldogh-ház, Kétmalom utca
Jelenkor Kiadó, 2020, 472 oldal

A Boldogh-ház, Kétmalom utca nem egy kész mű: a Jelenkor Kiadó a Térey számítógépén a halála előtti pát nappal a Kozmosz altábor néven elmentett szövegfájlt tekintette ultima manusnak, vagyis annak a verziónak, amit a szerző legutoljára jóváhagyott. Ez azért fontos, mert az író 2015 végétől küldte a készülő mű részeit szerkesztőségeknek, a legutolsót az Alföldnek, ami idén júliusban jelent meg, viszont folyamatosan javított a szövegen. Nagy Boglárka szerkesztő szerint megvolt a könyv szerkezete, sőt a köszönetnyilvánítás is. Bizonyos részeket, mint például az apjáról és anyjáról szóló fejezetet nem fejezte be. 

Térey lírájában volt személyesebb, a színházban érdekes csoportokat írt meg, nagy elbeszélő költeményeiben és prózájában kifejezetten nagyszabású történeteket mesélt el.

Vágyta a figyelmet és a sikert, de memoárjában se önmagát tartotta a legfontosabb szereplőnek,

hiába ő az elbeszélő és a központi szereplő, akinek nézőpontjából ismerjük meg a Tóth család vagy Debrecen történetét. Általánosságban Térey mentális térképét ismerjük meg, ha ezt a térképet úgy képzeljük el, mint amikor egymásra rakhatunk több, különböző korban készült digitális térképet. Nemcsak kiterjedésében, hanem időbeliségében is látjuk a családjának történetét.

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka - Könyves magazin

Építésznek készült, de költő lett, aki minden művével kockáztatott. A kilencvenes évek közepén rapverseit kötetbe rakta, a nagy német mitológiával ugyanolyan bravúrosan küzdött meg, mint 1956-tal vagy a budai középosztállyal. Konzervatív punk volt, aki soha nem akart megfelelni vagy megalkudni. Különös nyelvi teremtőerővel bírt, új utakat keresett a magyar irodalomban.

Mintha azért kezdett volna bele a gyerek- és fiatalkora megírásába, hogy azon keresztül választ találjon az ő saját felnövéstörténetének kérdéseire: mi a családtagok egyéni története, hogyan határozza meg sorsukat Debrecen, jelent-e még bármit cívisnek lenni. Mintha a negyvenes évei közepére, fiai születése után pár évvel érkezett volna el Térey ahhoz, hogy eljusson azokhoz a kérdésekhez, amiket műveiben azért apránként érintett, és mintha pályáján is fordulóponthoz érkezhetett, a Káli holtakkal a regényírás felé fordult (tavaly megjelent Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című verseskötetét még ő állította össze, de megjelenését már nem élhette meg).

A kötetből kiderül, hogy a Csillagok háborúja és Wagner összekapcsolható, hogy a Depeche Mode-nak melyik a legjobb korszaka, hogy a legfontosabb album a Hobo Blues Band Vadászata, hogy kapusnak nem volt rossz, hogy a Cure-ban miként találta meg Albert Camus-t és Baudelaire-t. A Térey-művekre jellemző kulturális regiszterek keverednek, ahogy az esszé a helytörténettel és a klasszikus önéletírással, és számomra láthatóvá vált a Paulus, a Nibelung-lakópark, a Kazamaták vagy A Legkisebb jégkorszak Téreyje, aki írásban mindig bátor és izgalmas szerző volt, saját világot teremtett, a szereplői téreysen voltak valóságosak. Megismerjük azt a kisgyereket, akit beszippant a második világháború története, aki bolyong a debreceni utcákon, aki ugyanolyan magabiztosan beszél a popzene változásairól, mint az operáról. Saját világot teremtett már gyerekkorában is, amiből kizárhat mindent, hiszen az ő élete saját bevallása szerint elképzelhetetlen lenne az alig öthónapos, Anikó nevű nővére halála nélkül. 

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50] - Könyves magazin

„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol" - írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült.

Egy bizonytalan, figyelemzavaros, sokat tanuló, a szüleinek megfelelni akaró gyerek volt Térey, akiről Spiró György egyszer azt mondta, hogy külsőre félig Hasek, félig Brecht.

“Hatalmas vágy kínoz az elismerés iránt, s az a rögeszme mérgez, hogy mindenért meg kell küzdenem, ami másoknak eleve megadatik.

S hogy mindez a gyermekkori szenvedésből és stresszből ered. Majdnem teljesen ez vagyok én.” Az elismerés vágya, az ebből következő maximalizmusa mindig nehéz teher lehetett Téreynek, akit az apja a műszaki egyetem irányába nyomott, de az író nem rajzolt jól, és hiába fordult meg korábban a fejében még az orvosi is, végül a pesti tanárképzőre jelentkezett és vették fel.

 A Tükör című fejezetben hosszan leírja, milyen volt 18 évesen, a keskeny száját, a hegyes állát és a hosszú orrát, bizonytalan mozdulatait, pocakját, illetve felfedi, mennyiben hasonlít apjára. “Nem én vagyok, ez valaki más, akinek látszom, akit csak játszom magamnak” - írja. Anyja fiatalon meghalt, apja skizofrén volt, többször vitték a zárt osztályra, ahogy Térey írja, és ez a felcserélődő apa-fiú viszony örökké elkíséri. Mintha a memoár valódi tétje az lenne, hogy apját és anyját jobban megértse. 

A Kétmalom utcai házat eladták, de annak feltárása szimbolikus ügy, elsősorban nyilván nem építészeti, hanem családtöténeti mélyfúrás: mik történtek a négy fal között. A téma érzékeny, hiszen Térey nemcsak a városáról, hanem családjáról, sőt saját felnövéséről is mesél: elmesélni a Tóth család történetét úgy, hogy ezt a szerző nem tudja a családtagokkal elfogadtatni vagy pontosítani, nem könnyű. 

Ha Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban Kassa polgárságának gondolkodás- és életmódját mutatja meg, akkor Térey memoárja méltó párja lehet azzal a kiegészítéssel, hogy a saját családja történetében nyomozva kell felfejtenie, mit is jelent cívisnek lenni Debrecenben. A kötet műfaja nagyon vegyes, simán olvashatunk városesszét, építészettörténetet, szigorúan adatolt családtörténetet, a saját emlékezésének önreflexív kibontását, valamint popzenéről, Wagnerről vagy a nyolcvanas évekbeli filmekről szóló betéteket. Idén jelent meg Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi kötete, amelyben a szerző az emlékezet színtereit szinte regényszerűen járja be, amivel ellentétben Térey mozaikosan építkezik, és nem gondolom, hogy ez alapvetően annak köszönhető, hogy nem fejezte be a kötetet. Egy ponton azt a kérdést teszi fel a szerző, hogy hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, mert valójában nem is az a bátor döntés, hanem szembenézni azzal, amit felhozol.

“Mégis minden félbemarad. Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész”

 - olvasható a 382. oldalon, miután arról írt, hogy “A gondolatok ide-oda cikáznak, borzalmas sebességgel követik egymást a fejemben”. Téreyvel egy időben többször találkoztam az Újlipótvárosban, amikor munkába ment, mert rendes munkarendben eljárt írni a munkahelyére. Az írás szabadította fel és nyugtatta meg. A Boldogh-ház, Kétmalom utca igazi tragédiája, hogy félbemaradt, az igazi öröme, hogy amit leírt, nem veszett el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Térey a.k.a. Godfather Termann hagyatéka

...
Hírek

Meghalt Térey János

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

...
Hírek

A Harry Potter korrektúrapéldánya csaknem 5 millió forintot ért egy aukción

...
Podcast

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...
Nagy

Fullasztó füstszag, távoli sikolyok – Hegedűs Zsófia és Plangár Zsanett befejezése a Völgyhídhoz

...
Hírek

Margaret Atwood 35 szerzőtárssal írt közös karanténregényt

...
Zöld

A Meta dezinformáció elleni csapatot állít fel az EU-s választás idejére

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

...
Hírek

Soros-szótár és Badacsony-album is van a 2023-as Magyar Könyvtervezés díj shortlistjén

...
Hírek

Új Bukowski-novelláskötet jelenik meg magyarul

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

Polc

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...

A Hideg krematóriumban pucérra vetkőzik a reménytelenség

...

A háborúban a halál minden sarkon ott leselkedik, és csak a véletlenen múlik, kit visz magával

...
Olvass!
...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hodorkovszkij: Navalnijnak az volt a bűne, hogy rámutatott a putyini korrupcióra

Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.