Az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon bemutatták Mécs Anna Rutin című kötetét, amely a teherbeesés nehézségeiről, az ezzel járó kapcsolati dinamikák alakulásáról és a gyerekvállalás kezdeti kihívásairól szól. A kötetről Réz Anna filozófus kérdezte a szerzőt, olyan témák merültek fel, mint az önéletrajziság, a gonosz anyák természete, a kevésbé reprezentált női tapasztalatok ábrázolása és a mágikus gondolkodás.
Mécs Anna számára kiemelt jelentőségű a Margó, ugyanis 2018-ban a Gyerekzár című kötetéért elnyerte a Margó-díjat, amivel igazán beindult a karrierje. Viszont azóta most először lehetett „élőben” látni őt a Margón, hiszen a legutóbbi, Kapcsolati hiba című kötetének megjelenése épp a covid időszakára esett. Ennek megfelelően egy igen felszabadult és szórakoztató beszélgetésnek lehettünk tanúi.
A bemutató érdekessége volt, hogy a kötetből nem egy színész olvasott fel, hanem a regény létrejöttében részt vállaló három nő: Halász Rita, Gurubi Ágnes írók és Tóth-Czifra Júlia, a kötet szerkesztője.
Önéletrajzi kötet vagy fikció?
Réz Anna már a beszélgetés elején felvetette, hogy a kötet mennyire önéletrajzi és mennyire fikciós, hiszen a szerző is hasonló dolgokat élt át, mint amiről a kötetben ír. Természetesen sok személyes tapasztalatból merített ihletet, mesélte Mécs, viszont sok olyan dolgot is beleírt, amit személyesen nem gy ígondolna. Célja volt, hogy egyfajta távolságot teremtsen: néha csak egy-egy személyes tapasztalatból indult ki, amit aztán továbbgondolt.
Azt éreztem, hogy másról nem tudok írni”
– fejtette ki a szerző.
De az írásban az is segített neki, hogy egy íróműhelyben megtanulta Halász Ritától, hogyan lehet gyerekek mellett hatékonyan alkotni. Így pedig az élethelyzet, az anyaság, a szülés előtti korszak emlékei és a környezet hozta létre benne a történetet, amit aztán itt-ott jobban kibontott a könyvében.
A cím hasonlóan alakult, az írás, az anyaság és a teherbeesés rutinja is bele van kódolva. Mécs elmondása alapján nehezen találta meg a megfelelő címet, de Kállay Eszter Esti rutin című versében rátalált a megfelelőre. De ahogy Réz kiemelte, a rutin nem mindig jó, terhelő is lehet.
A kétségbeesés is lehet rutin”
– értett egyet a szerző.
Mennyire lehet gonosz egy anya?
Mécs többek között azt is elmesélte, hogy meg akarta mutatni a teherbeesés és az anyaság kezdeti időszakának árnyoldalait is. Hiszen van, hogy az anya antipatikus, gonosz vagy nehéz természetű. Meglátása szerint ezekről általában kevés szó esik, pedig nagyon meghatározóak az anyaságban.
Ezért is döntött úgy, hogy a szülést kihagyja a kötetből, mivel arról sokat és sokszor beszélünk. Egy olyan elbeszélőre törekedett, aki nem írható le az anyaság egyszerű konnotációival, mint a jó, törődő, sajnálnivaló, terhelt stb. Ehelyett egy árnyalt összkép volt a fókuszban:
Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek.”
Réz meglátásában a kötet sokszor olyan nyelvi elemeket használ, amelyekről elsőre nem is az anyák jutnak az eszünkbe, ilyen például az orvosi nyelv, a kötődési zavarokkal vagy a cipővásárlással kapcsolatos kifejezések. Mécs szerint az anyai hang ezekből a nyelvi regiszterekből épül fel, ami sokszor a nyomást reprezentálja:
Van, hogy a káromkodás az autentikus anyai hang.”
A mágikusan gondolkodás
Az anyaságról az is elhangzott, hogy Mécs szerint a közösségi média mindig fikciós anyaképeket mutat nekünk, amikben nehéz őszintén hinni, és számára inkább a személyes, más anyákkal közös kiscsoportos találkozók segítenek megküzdeni az anyaság kihívásaival.
De például az is szóba került a kötetből felolvasott részlet alapján, hogy olykor milyen bonyolult teherbe esni és ezt sokszor nagyon nehéz feldolgozni. Mécs szerint ilyen helyzetekben az emberek inkább megengedőbbek az irracionális gondolkodással szemben, és olyan magyarázatokat találnak ki, amelyek teljesen illogikusnak tűnnek. De ez abból is fakad, hogy a statisztika és a tudomány nem tud mindenre választ adni:
Egy ponton elakad a tudomány, ez tárháza lesz a megfoghatatlan dolgoknak”
– mondta Mécs.
Fotó: Kováts Zsófi
