A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót

A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót

Jászberényi Sándor számára legutóbbi kötete, A lélek legszebb éjszakája igazi áttörést hozott, a 2016-os listánkon a 10. helyet szerezte meg, de ami ennél is fontosabb, 2017-ben elnyerte a kötet a Libri irodalmi díjat. A sikert mindig nehéz feldolgozni (az írásról is beszélt a Margón), az olvasók ezért négy évet vártak, hogy A varjúkirály című kötetet a kezükbe vegyék. Jászberényi nemcsak Maros Dániel karakterét építi ügyesen tovább több novellában, hanem kiterjeszti elbeszélői világát, sőt egy nagyon kemény és aktuális kisregénnyel is jelentkezik. A varjúkirály a hét könyve.

Valuska László | 2020. október 26. |
Jászberényi sándor
A varjúkirály - nyugati történetek
Pesti Kalligram, 2020,   320 oldal

Az új kötete több rövidebb és hosszabb, valamint egy nagyon hosszú elbeszélést tartalmaz, összesen 15 szöveget, amelyek mindegyikére jellemző, hogy nagyon itt és most történnek, a karakterek megjelenhetnek New Yorkban, a kurdoknál, Sopronban vagy a szerb-magyar határnál, mindig a leghétköznapibb, és pont ezért a legfontosabb kérdések érdeklik. Hiába a sötétség, a fekete szín, a varjú, az ördög, az erőszak, a halál jelenléte, Jászberényi által felépített világ jellemzői, a szereplők mindig a jót keresik, és a szerző soha nem csinál ezért viccet belőlük. Mert ebben a prózavilágban minden megtört és esendő szereplő motivációja egy pillanatra érthetővé válik.

Ez a fajta, a moralitást a középpontba helyező próza számomra teljesen szokatlan, és talán pont ezért szeretem.

Értem Esterházy iróniáját, Houellebecq cinizmusát, Bret Easton Ellis gátlástalanságát, viszont újra és újra meglepődöm Jászberényin, aki történeteiben a morált keresi, és amikor nem találja, és ilyen sokszor előfordul, szövegei bizony társadalomkritikussá válnak. Történeteinek hiába vázol fel konkrét társadalmi vagy közéleti háttereket, ő az egyénnél messzebb nem megy, mert ott bőven elég megoldandó kérdés akad: minden kérdést az egyénnek kell feltennie, hogy egyáltalán válaszolni tudjon rá.

Maros visszatér

A kötet első novellája megnyugtatja az olvasót: kurdok, konfliktuszóna, Maros Dániel. Egy elszúrt videointerjú után a legmélyén vagyunk annak az egzotikumnak, amivel az első két kötete (plusz a riportkötete) alapján azonosítani lehet Jászberényit. Európa és az Iszlám Állam, az egyéni és a média felelőssége is felmerül. Viszont Jászberényi prózájának soha nem az egzotikum volt a lényege, ahogy például a James Bond-filmeknek, a Mission Impossible- vagy a Bourne-sorozatoknak: ezekben a filmekben a helyszín teszi különlegessé az akciójelenetek köré írt történeteket. 

Az újságíróként konfliktuszónákból tudósító Jászberényinek a Közel-Kelet a saját játéktere, központi figurájának, Marosnak meg nagyon jót tesz, hogy szinte mondatról mondatra omlik le a megkérdőjelezhetetlen nyugati, európai, fehér, heteroszexuális férfi önbizalma. Lehet, hogy Szíriába vagy Egyiptomba kell menni ahhoz, hogy az ember annyira idegen legyen, hogy a saját magába vetett hitét is megkérdőjelezze. A Maros-rajongókat megnyugtatom, hogy nemcsak jópárszor felbukkan a kötetben a karakter, de a korábbiakhoz képest többször háborús zónán kívül, civilként, bár azt hozzá kell tenni, hogy Maros körül mindig forr a levegő. 

Egy családregény novellái

A kötet fókuszában mintha a családi történetek állnának, hangsúlyosak és magával ragadóak: megismerjük egy unoka nézőpontjából a nagyszülők titkát, egy apa-fiú vadászat eseményeit, az anya-fiú és a plüssmackók történetét, egy pár meg nem született gyerekének történetét, az apa-fiú biciklizés és az Isten-kérdés viszonyát, a fiát vesztett, kokaintól égő gyomrú apa New York-i esetét. 

Vadállatnak születtem

 - ez az első mondata a Nyugati történet című novellának. Erős, váratlan, szélsőséges, de ez Jászberényinél átlagos. Csodák történnek, derül ki a novellából, ami egy születés vagy szülés története. A kettő nyilván elválaszthatatlan egymástól, de ha a három király Betlehem felé eltévedne, ne csodálkozzunk, ha Magyarországon kötnének ki. Amikor a novellabeli anya azt mondja, hogy "az én pinám nem a nagycirkusz", akkor nemcsak dramaturgiailag van jó helyen ez az erős mondat, de a szereplő is életre kel: az anyának nem lehet gyereke, megmondták az orvosok, és akkor annak úgy kell lennie. A rendszer és az egyén találkozása mindig érdekes Jászberényinél, itt most a mindentudó és mindenható orvosok találkoznak egy anyával, aki terhes. A Szerelem egyszerre beszéli el a nagyszülők titkát, és mutat rá a második világháború kegyetlen és értelmezhetetlen tetteire, mindez abból az ártalmatlan jelenetből indul ki, hogy az unoka talál egy fényképet, amin egy férfi eltakar valamit egy lány mellkasán. 

Felkészülés A varjúkirályra

A kötet címadó szövege, A varjúkirály egy százoldalas elbeszélés, ami önálló és fajsúlyos, de nem önmagában álló, valójában néhány motívum már felvezeti. Az egyik ilyen szöveg a Hosszú hétvége: a házaspár Ausztriába megy, a rádióban hallgatják az éppen zajló migránsválság híreit. A férj szexre vágyik, a nő együttlétre, de ahogy az irodalomtól függetlenül már megszoktuk, a háttérben állandóan szól a harcias kormánypropaganda. A feszültséggel teli úton kiderül, hogy nemcsak társadalmi, hanem házastársi szinten is megosztottak vagyunk. A látszólagos ideológiai vitát a nő döntése oldja fel, miután felvesznek egy menekült arab családot. Nem spoilerezem el, de zavarba ejtő szinte minden eleme a novellának: az őrületspirál, amiben élünk, ahogy a félelemmel szemben kijátszhatóvá válik az emberség, és ahogy kiderül, soha senkinek nem lehet igaza, mert egy összetett és bonyolult történetet látunk, amiben egy ponton minden fél motivációja érthetővé válik. 

A varjúkirály felől is lehet olvasni a kötet számomra legerősebb és legmegrázóbb novelláját is: a Pehelysúly című novella a barátság története, amiben szintén felbukkannak a varjak. Maros meglátogatja a kórházban gyerekkori barátját, a rákkal küzdő Bálintot, aki pehelysúlyúra fogyott. Beszívnak, felelevenítenek egy iskolai sztorit abból az időből, amikor még bokszolni jártak, és a pehelysúlyú Bálintnak egy sokkal nagyobb fiúval kellett megverekednie. 

Jászberényi apróságokkal mutatja meg, hogy a karakterei nem a novellákban kapnak történeteket, hanem mindig is rengeteg történetük volt, csak novellányit beszél el belőlük. 

A déli végek láthatatlansága

A fenti két novella felvezeti mindazt, amiről A varjúkirály című kisregény szól. Ott tartunk, hogy Magyarországot már egy-egy kormányhoz köthető óriásplakát mindennél jobban leírja, nem kell vesződni a magyarázatokkal vagy a tájleírásokkal. Varjak, Csontos Tamás és Csabi a főszereplői a kisregénynek, amely a migránsválság első szakaszában játszódik, hiszen a menekültek illegálisan lépik át a szerb-magyar határt, még nem épült meg a kerítés. Cormac McCarthy az amerikai határvidéket írta meg, bemutatva a romantikus westernsztorik díszletében megbúvó erőszakot, magányt és kiszolgáltatottságot.

Jászberényi a déli határnál, a lehetőségek és jövőképektől mentes kietlenségben két, a nevelőintézet óta barátságban lévő srácot hoz össze, akik a köztük lévő mindenféle távolság ellenére is felelősséget éreznek egymás iránt.

Csabi fél a varjúkirálytól, aki elviszi a bűnösöket. A tradicionális hiedelemvilága miatt az ajtajára varjakat szögel. 

Magyarországot a kormány által zombihordának lefestett menekülttömeg naponta támadja, kiszolgáltatva az országot és lakóit az erőszaknak, a terrornak - ismerős lehet ez. A világ végén, a szerb-magyar határnál a férfiak összefognak, hogy megvédjék az országot. Még nácinak sem mondanám őket, pedig gyűlölnek mindenkit, aki kicsit más, de mi mást tehetnének, ha ez marad az egyetlen eszközük az önmeghatározásra? A kiszolgáltatottságukból és tehetetlenségükből következő szorongást és dühöt erőszakkal vezetnék le. Önkéntes határvédőkként éjszaka portyázni kezdenek, beveszik Csontost, valamint cigány származása ellenére barátját, Csabit is. Az éjszakai akciók nemcsak az identitásukat erősítik meg, hanem valamennyi pénzt és értéket is szereznek velük. A kormánypropaganda névtelen és arctalan hőseiként tartóztatják fel a menekülteket, akiket nem vesznek emberszámba. 

Csontos és Csabi úgy élnek a tanyáikon, hogy már ők sem tudják elképzelni, van onnan kiút, azt hiszik, mert ez a tapasztalatuk, hogy mindent a pénz vagy az erőszak működtet. A szerelmet is, amit az út szélén találnak meg. A varjúkirály nem parabola, hanem móriczi értelemben a barbárok története (saját, ismeretlen világ, előítéletek, a civilizáció szélén, ősi ösztönök és megoldások), azoké a barbároké, akik mi magunk vagyunk, és nemcsak Csontos vagy Csabi, hanem akik hagyták, hogy az ország jelentős része a kilátástalanságban múljon ki. A kisregényben megjelenő drogozások és dugások sem sokat segítenek, ahogy az erőszak is csak pillanatokig, mert a nap végén jönnek az álmok, amik a legmagányosabb órákban csapnak le. Jászberényi egy pillanatnyi nyugtot se hagy szereplőinek és olvasóinak, mert az álmok is jönnek és kizsigerelnek. 

A tizenöt nyugtalanító történet borzasztó képet fest világunkról, de az író mindegyikben megadja a lehetőséget, hogy lássunk valami szépet. Jászberényi tovább tudott lépni prózájában, a kétkedőknek megmutatta, hogy Magyarország pont annyira egzotikus hely, mint a Közel-Kelet, és mindegy, mi a díszlet, az embertelenség és kiszolgáltatottság felismerhető, a jó és a rossz szétválasztható. A világ kurva magányos hely, Jászberényi mégis megpróbálja a lehetetlent, elmesélni a cseppet sem szórakoztató, ám a helyzethez képest sokszor felemelő történeteit.  

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jászberényi: Halálfélelem elengedni egy szöveget

A Varjúkirályban Jászberényi Sándort íróként az érdekelte, hogy rekonstruáljon egy végtelenül hiányos történetet. A Margó első napján magánmitológiáról és az írással kapcsolatos félelmeiről is mesélt.

...
Hírek

Jászberényinél a frontvonalak a szereplők lelkében nyílnak

Danis Lídia főszereplésével készült trailer Jászberényi Sándor új regényéhez. A varjúk félelmetesek.

...
Hírek

Jászberényi gimnazista olvasójának írt levelet: Ne félj gondolkodni!

Az író levelében egy magyar gimnazista elemzésvázlatára reagált, aki szerinte értelmi képességeiben túlmutat kritikusai nagy részén.

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Nagy

A világ leghíresebb Drag Queenje milliókat vesz rá, hogy szeressék magukat

A többszörös Emmy-díjas RuPaul megírta GuRu című színes-szagos önfejlesztő könyvét, aminek segítségével képesek lehetünk legyártani önmagunk legjobb verzióját.

...
Hírek

Esterházy Péter semmit nem dobott ki, ezért minden, azaz minden megvan

Esterházy Péter hagyatékáról, levelezésekről, spirálfüzetekről, húszezer darabos könyvtárról mesélt a fia, Esterházy Marcell képzőművész.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.

Hírek
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

...
Hírek

Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

...
Hírek

Megvan az Ahol a folyami rákok énekelnek főszereplője!

...
Hírek

Több mint ezer könyvet gyűjtött össze Szabados Ágnes

...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

...
Hírek

Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

...
Hírek

Quimby, Szécsi Noémi-adaptáció, japán és építészeti filmnapok - PROGRAMAJÁNLÓ

...
Hírek

Film készülhet Szabó Magda Für Elise című regényéből

Olvass!
...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

...
Beleolvasó

A szörnyek mindig rólunk, emberekről mesélnek

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt egy új tanulmánykötet, amely népszerű filmeket és regényeket elemez a szörnyek után kutatva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Sissi bizalmasának naplófeljegyzéseiből sok minden kiderül a királynéról

Festetics Mária grófnő Sisinek hosszú ideig udvarhölgye és bizalmas volt. A grófnő udvari szolgálata alatt naplót vezetett, amely most megjelent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krasznahorkai hőse kétségbeesetten várja Angela Merkelt az állomáson

Krasznahorkai László elbeszélésként kategorizálja új művét, amelyben egy keletnémet férfi a kancellárral találkozna, miközben egyre több megmagyarázatlan esemény történik a szürke mindennapokban. Mutatunk egy részletet!

Polc

A verset nem kell slaggal verni, hogy megértsük

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...

Szabó T. Anna hősei megtörik a nők évszázados hallgatását

...

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

...
...

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

...

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

...

Lackfi János: Kedvencem a groteszk

...

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

A hét könyve
Kritika
Az apokalipszis mi magunk vagyunk
...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.