2021 legizgalmasabb interjúi (2. rész)

Az idei évben is rengeteg jó könyvet olvashattunk (top50-es listánkat itt találod) és sok izgalmas beszélgetésben volt részünk. Most, hogy az év végéhez értünk, összegyűjtöttük 2021 legemlékezetesebb interjúit. Az első részben magyar szerzőkkel, most pedig külföldi írókkal készített interjúkat olvashattok. 

fk | 2022. január 01. |

Jón Kalman Stefánsson, Sigrídur Hagalín Björnsdóttir: Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem

-

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, akik nagyon eltérő közegből érkeztek (egyikük eredetileg költő, másikuk televíziós újságíróként dolgozik jelenleg is), és bár markánsan egyedi prózát írnak mindketten, írásművészetükben mégis találni közös pontokat. Jón Kalman Stefánsson az Ásta című regényét hozta el legutóbb a magyar olvasóknak, amelyben a címszereplő lány élete lényegében egy balesetet szenvedett ember visszaemlékezéseiből bomlik ki, Sigrídur Hagalín Björnsdóttir Szent szó című regényében (olvass bele ITT) pedig egy fiatal anya, Edda eltűnése borzolja a kedélyeket. Az utána való nyomozás ugyanakkor sokkal messzebbre vezet, az olvasás és írás titokzatos világába, hiszen – ahogy a könyv is leszögezi – az „írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot”, és a tűz megszelídítése óta ez az emberiség legnagyobb hatású eszköze. A két szerzővel még az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettünk, és az írás mellett szóba kerültek a versek és a hiányzó apafigurák, közben kiderül, hogy miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és megpróbálunk választ keresni arra is, miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”
„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, akik nagyon eltérő közegből érkeztek (egyikük eredetileg költő, másikuk televíziós újságíróként dolgozik jelenleg is), és bár markánsan egyedi prózát írnak mindketten, írásművészetükben mégis találni közös pontokat. Jón Kalman Stefánsson az Ásta című regényét hozta el legutóbb a magyar olvasóknak, amelyben a címszereplő lány élete lényegében egy balesetet szenvedett ember visszaemlékezéseiből bomlik ki, Sigrídur Hagalín Björnsdóttir Szent szó című regényében (olvass bele ITT) pedig egy fiatal anya, Edda eltűnése borzolja a kedélyeket. Az utána való nyomozás ugyanakkor sokkal messzebbre vezet, az olvasás és írás titokzatos világába, hiszen – ahogy a könyv is leszögezi – az „írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot”, és a tűz megszelídítése óta ez az emberiség legnagyobb hatású eszköze. A két szerzővel még az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettünk, és az írás mellett szóba kerültek a versek és a hiányzó apafigurák, közben kiderül, hogy miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és megpróbálunk választ keresni arra is, miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

Tovább olvasok

Irene Solá: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

-

A katalán költő és író, Irene Solà 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért, amelyben egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg. (A regény nálunk a hét könyve volt és itt bele is olvashatsz.) A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. A szerző idén a Margó vendége volt, mi pedig az év legjobb könyvének választottuk regényét. Sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról kérdeztük.

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik
Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

A katalán költő és író, Irene Solà 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért, amelyben egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg. (A regény nálunk a hét könyve volt és itt bele is olvashatsz.) A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. A szerző hamarosan a Margó vendége lesz, előtte viszont írásban is kérdeztük a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is.

Tovább olvasok

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt és működött

-

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye 1,1 millió eladott példánnyal Marguerite Duras A szeretője után. A regény egy olyan repülőgép története, amely kétszer száll le ugyanazokkal az utasokkal és személyzettel 106 napon belül úgy, hogy ezt egyszer már megtette. Le Tellier az amerikai bestsellerek kézikönyvéből dolgozott a francia szépirodalom legkifinomultabb írói technikáit használva, és úgy tűnik, receptje bevált, regénye világsiker lett. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött
Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye 1,1 millió eladott példánnyal Marguerite Duras A szeretője után. A regény egy olyan repülőgép története, amely kétszer száll le ugyanazokkal az utasokkal és személyzettel 106 napon belül úgy, hogy ezt egyszer már megtette. Le Tellier az amerikai bestsellerek kézikönyvéből dolgozott a francia szépirodalom legkifinomultabb írói technikáit használva, és úgy tűnik, receptje bevált, regénye világsiker lett. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

Tovább olvasok

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával, anélkül, hogy tudtak volna róla

-

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. Milyen lehet egy pszichopatával együtt élni? Hol van az a végső pont, amikor egy anyának úgy kell döntenie, hogy a gyereknek talán jobb valahol tőle távol? A bűnös nővér egy testvérpár története, akik a társadalomból kiszakadva édeni állapotok közepette nőnek föl, ám ez korántsem garancia semmire, és az emlékeket gyakran megszínezik a gyermekkori traumák. Rachel a testvérével közös múltjukba vesző igazság nyomába ered, hogy megtudja, ki a bűnös szüleik korai halálában. A regény szerzőjét inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla
Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. Milyen lehet egy pszichopatával együtt élni? Hol van az a végső pont, amikor egy anyának úgy kell döntenie, hogy a gyereknek talán jobb valahol tőle távol? A bűnös nővér egy testvérpár története, akik a társadalomból kiszakadva édeni állapotok közepette nőnek föl, ám ez korántsem garancia semmire, és az emlékeket gyakran megszínezik a gyermekkori traumák. Rachel a testvérével közös múltjukba vesző igazság nyomába ered, hogy megtudja, ki a bűnös szüleik korai halálában. A regény szerzőjét inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük - Dionne ráadásul még exkluzív fotókkal is meglepett minket.

Tovább olvasok

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

-

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nem csak Auschwitz borzalmairól szóló memoár, meseszerű bonyhádi gyerekkorától követhetjük történetét a haláltáborig, majd az újrakezdésig előbb Tel-Avivban, később Londonban. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk a holokauszt okozta generációkon átívelő traumákról és a szavak erejéről.

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival
Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nem csak Auschwitz borzalmairól szóló memoár, meseszerű bonyhádi gyerekkorától követhetjük történetét a haláltáborig, majd az újrakezdésig előbb Tel-Avivban, később Londonban. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk a holokauszt okozta generációkon átívelő traumákról és a szavak erejéről.

Tovább olvasok

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

-

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ahol addig látogatta, míg egy német család örökbe nem fogadta. Monika Göth soha nem mondta el sem a lányának, sem az örökbefogadó családnak, hogy ki az apja. Jennifer Teege a felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjúnkban beszélgettünk egyéni és társadalmi felelősségvállalásról, és arról is, hogy talált-e kapcsolatot a nagyapjával, vagy mit gondol most a nagymamájáról, aki haláláig rajongott Amon Göthért. 

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén
Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ahol addig látogatta, míg egy német család örökbe nem fogadta. Monika Göth soha nem mondta el sem a lányának, sem az örökbefogadó családnak, hogy ki az apja. Jennifer Teege a felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjúnkban beszélgettünk egyéni és társadalmi felelősségvállalásról, és arról is, hogy talált-e kapcsolatot a nagyapjával, vagy mit gondol most a nagymamájáról, aki haláláig rajongott Amon Göthért. 

Tovább olvasok

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

-

Az Athenaeum Kiadónál jelent meg Alex Schulman A túlélők című családregénye, amely újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét, ráadásul egy év alatt. Interjú.

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz
Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Az Athenaeum Kiadónál jelent meg Alex Schulman A túlélők című családregénye, amely újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét, ráadásul egy év alatt. Interjú.

Fotó: Viktor Fremling

Tovább olvasok

Sally Rooney: A műveimet elsősorban a romantikus kapcsolat mozgatja

-

Az idei ősz egyik legjobban várt könyve kétségtelenül Sally Rooney új regénye volt, a Hová lettél, szép világ.  A Normális emberek és a Baráti beszélgetések bestsellerek szerzőjének új könyve ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. A Hová lettél, szép világ szereplői közül az egyik az írósággal együttjáró népszerűségbe beleroppant alkotó, míg a másik egy irodalmi lapnál szerkesztő. Interjúnkban Rooney mesélt többek közt arról, hogy miért ezt a címet választotta a könyvnek, hogy a műszaki és kulturális változások szerinte miként formálják az Y generáció szerelemmel és anyasággal kapcsolatos érzéseit, és hogy íróként miért lehet mindig érdekes dolgokat találni a romantikus nézőpontban.

Sally Rooney: A műveimet elsősorban a romantikus kapcsolat mozgatja
Sally Rooney: A műveimet elsősorban a romantikus kapcsolat mozgatja

Az idei ősz egyik legjobban várt könyve kétségtelenül Sally Rooney új regénye, a Hová lettél, szép világ, amely ma jelenik meg Nagy-Britanniában és Magyarországon is. Bár maga Rooney nem viszi túlzásba a regény reklámozását, hiszen csak egyetlen könyvbemutatón vesz részt, angol kiadója, a Faber óriási kampánnyal készült. A Normális emberek és a Baráti beszélgetések bestsellerek szerzőjének új könyve ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. A Hová lettél, szép világ szereplői közül az egyik az írósággal együttjáró népszerűségbe beleroppant alkotó, míg a másik egy irodalmi lapnál szerkesztő. Most egy exkluzív interjút olvashattok Sally Rooney-val, amelyben mesél többek közt arról, hogy miért ezt a címet választotta a könyvnek, hogy a műszaki és kulturális változások szerinte miként formálják az Y generáció szerelemmel és anyasággal kapcsolatos érzéseit, és hogy íróként miért lehet mindig érdekes dolgokat találni a romantikus nézőpontban.

Tovább olvasok

Lydia Davis: A valóság és a fikció közti szürkezóna érdekel

-

Az amerikai Lydia Davist a rövidpróza mesterének tartják, íróként nehéz beskatulyázni, nem is nagyon lehet – amikor például 2013-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, munkásságát a zsűri a költészet és a filozófia közé sorolta. Nemcsak ír, hanem tanít és fordít is – néhány éve ő fordította újból angolra a Bovarynét. Flaubert nyilvánvalóan nagyban hatott magyarul nemrég megjelent novelláskötetére is. „Történetei időnként leltárszerű felsorolásokban, álomképekben, máskor abszurd levelekben, nyelvi játékokban bomlanak ki. Jellemző rájuk a perspektívaváltás, a távolságtartás, miközben a maguk hétköznapi módján ismerősen szürreálisak is” – írtuk kritikánkban. Lydia Davis írásban válaszolt kérdéseinkre: Flaubert és az álmok mellett szóba került egy magyar vonatkozású gyerekkori kedvenc, és kiderült az is, miket tanácsolna a kezdő íróknak.

Lydia Davis: A valóság és a fikció közötti szürkezóna érdekel
Lydia Davis: A valóság és a fikció közötti szürkezóna érdekel

Az amerikai Lydia Davist a rövidpróza mesterének tartják, íróként nehéz beskatulyázni, nem is nagyon lehet – amikor például 2013-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, munkásságát a zsűri a költészet és a filozófia közé sorolta. Nemcsak ír, hanem tanít és fordít is – néhány éve ő fordította újból angolra a Bovarynét. Flaubert nyilvánvalóan nagyban hatott magyarul nemrég megjelent novelláskötetére is. „Történetei időnként leltárszerű felsorolásokban, álomképekben, máskor abszurd levelekben, nyelvi játékokban bomlanak ki. Jellemző rájuk a perspektívaváltás, a távolságtartás, miközben a maguk hétköznapi módján ismerősen szürreálisak is” – írtuk kritikánkban. Lydia Davis írásban válaszolt kérdéseinkre: Flaubert és az álmok mellett szóba került egy magyar vonatkozású gyerekkori kedvenc, és kiderült az is, miket tanácsolna a kezdő íróknak.

Tovább olvasok

Richard Osman - Világhírű lett az író, aki azt gondolta, hogy egy bűntényhez a nyugdíjas otthon eszményi terep

-

Ritka az olyan könyves siker, mint Richard Osmané. A Nagy-Britanniában televíziós műsorvezetőként ismert Osman régi vágya volt, hogy regényt írjon, a tévés munkái miatt viszont egyre csak halogatta a dolgot. A szikra akkor pattant ki a fejéből, amikor egy angliai nyugdíjas otthonban meglátogatta az anyját: így született meg A csütörtöki nyomozóklub ötlete (kritikánk róla ITT), amelyben négy hetven fölötti nyugdíjas ered egy bűntény nyomába és próbálja szétsimítani egy rejtélyes gyilkosság szálait. A könyv óriási siker lett, Nagy-Britanniában már több mint egymillió példányt adtak el belőle, a folytatásért pedig állítólag hétszámjegyű összeget fizetett a Penguin Random House. Richard Osmant zoomon értük el: a jó krimikről, az idős emberek láthatatlanságáról és rendőr nagypapájáról is beszélgettünk vele. Közben kiderült, vérbeli csapatjátékosként hogyan élte meg az írással járó egyedüllétet, vajon unja-e, hogy örökké a filmjogokat megvásárló Steven Spielbergről kérdezik, és persze mesélt egy kicsit a második részről is. Interjú.

Világhírű lett az író, aki azt gondolta, hogy egy bűntényhez a nyugdíjas otthon eszményi terep
Világhírű lett az író, aki azt gondolta, hogy egy bűntényhez a nyugdíjas otthon eszményi terep

Ritka az olyan könyves siker, mint Richard Osmané. A Nagy-Britanniában televíziós műsorvezetőként ismert Osman régi vágya volt, hogy regényt írjon, a tévés munkái miatt viszont egyre csak halogatta a dolgot. A szikra akkor pattant ki a fejéből, amikor egy angliai nyugdíjas otthonban meglátogatta az anyját: így született meg A csütörtöki nyomozóklub ötlete (kritikánk róla ITT), amelyben négy hetven fölötti nyugdíjas ered egy bűntény nyomába és próbálja szétsimítani egy rejtélyes gyilkosság szálait. A könyv óriási siker lett, Nagy-Britanniában már több mint egymillió példányt adtak el belőle, a folytatásért pedig állítólag hétszámjegyű összeget fizetett a Penguin Random House. Richard Osmant zoomon értük el: a jó krimikről, az idős emberek láthatatlanságáról és rendőr nagypapájáról is beszélgettünk vele. Közben kiderült, vérbeli csapatjátékosként hogyan élte meg az írással járó egyedüllétet, vajon unja-e, hogy örökké a filmjogokat megvásárló Steven Spielbergről kérdezik, és persze mesélt egy kicsit a második részről is. Interjú.

Tovább olvasok

Lee és Andrew Child: Jack Reacher a közös családi tulajdonunkká vált

-

A 65 éves Lee Child úgy érezte, ideje visszavonulni a krimiírástól, legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket azonban nem akarta veszni hagyni, így azok folytatását a fivérére, Andrew-ra bízta, aki szintén thrillerekben utazik. A testvérek eleinte még közösen dolgoznak a Jack Reacher-sztorik folytatásán, később pedig Lee Child teljesen átadja majd az írói stafétabotot öccsének. Első közös történetük, Az Őrszem egy álmos kisvárosban játszódik, amelyet váratlanul megbénít egy kibertámadás. A szerzőpárost a közös munkáról és Jack Reacher jövőjéről kérdeztük, ők pedig azt is elárulták, milyennek látták egymást gyerekkorukban.

Lee és Andrew Child: Jack Reacher a közös családi tulajdonunkká vált
Lee és Andrew Child: Jack Reacher a közös családi tulajdonunkká vált

A 65 éves Lee Child úgy érezte, ideje visszavonulni a krimiírástól, legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket azonban nem akarta veszni hagyni, így azok folytatását a fivérére, Andrew-ra bízta, aki szintén thrillerekben utazik. A testvérek eleinte még közösen dolgoznak a Jack Reacher-sztorik folytatásán, később pedig Lee Child teljesen átadja majd az írói stafétabotot öccsének. Első közös történetük, Az Őrszem egy álmos kisvárosban játszódik, amelyet váratlanul megbénít egy kibertámadás. A szerzőpárost a közös munkáról és Jack Reacher jövőjéről kérdeztük, ők pedig azt is elárulták, milyennek látták egymást gyerekkorukban.

Nyitókép: Tasha Alexander

Tovább olvasok

Géraldine Schwarz: Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

-

Géraldine Schwarz díjnyertes esszéregénye, az Emlékezet nélkül egy napjainkig vezetett családtörténettel segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. A német-francia újságíróval a 2020 novemberében magyarul is megjelent könyvéről, az emlékezés és a demokrácia viszonyáról és a politikai öntudatról beszélgettünk.

Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?
Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

Géraldine Schwarz díjnyertes esszéregénye, az Emlékezet nélkül egy napjainkig vezetett családtörténettel segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. A német-francia újságíróval a 2020 novemberében magyarul is megjelent könyvéről, az emlékezés és a demokrácia viszonyáról és a politikai öntudatról beszélgettünk.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2021 legizgalmasabb interjúi (1. rész)

Az idei évben is rengeteg jó könyvet olvashattunk (top50-es listánkat itt találod) és sok izgalmas beszélgetésben volt részünk. Most, hogy az év végéhez értünk, összegyűjtöttük 2021 legemlékezetesebb interjúit. 

...
Nagy

Sally Rooney: A műveimet elsősorban a romantikus kapcsolat mozgatja

Az idei ősz egyik legjobban várt könyve kétségtelenül Sally Rooney új regénye, a Hová lettél, szép világ, amely ma jelenik meg. Most egy exkluzív interjút olvashattok Sally Rooney-val, amelyben mesél többek közt arról, hogy a műszaki és kulturális változások szerinte miként formálják az Y generáció szerelemmel és anyasággal kapcsolatos érzéseit, és hogy íróként miért lehet mindig érdekes dolgokat találni a romantikus nézőpontban.

...
Nagy

Irene Solà: El voltam ragadtatva, hogy a magyar olvasók mennyire szeretik a könyvemet

Az év végi ötvenes listánkon Irene Solà Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye lett az év könyve. A katalán szerzőt a tenger mellett értük utol, villáminterjúnkban budapesti benyomásairól és a fordítóival való kapcsolatáról is mesélt. 

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel