Jón Kalman Stefánsson, Sigrídur Hagalín Björnsdóttir: Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem
Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, akik nagyon eltérő közegből érkeztek (egyikük eredetileg költő, másikuk televíziós újságíróként dolgozik jelenleg is), és bár markánsan egyedi prózát írnak mindketten, írásművészetükben mégis találni közös pontokat. Jón Kalman Stefánsson az Ásta című regényét hozta el legutóbb a magyar olvasóknak, amelyben a címszereplő lány élete lényegében egy balesetet szenvedett ember visszaemlékezéseiből bomlik ki, Sigrídur Hagalín Björnsdóttir Szent szó című regényében (olvass bele ITT) pedig egy fiatal anya, Edda eltűnése borzolja a kedélyeket. Az utána való nyomozás ugyanakkor sokkal messzebbre vezet, az olvasás és írás titokzatos világába, hiszen – ahogy a könyv is leszögezi – az „írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot”, és a tűz megszelídítése óta ez az emberiség legnagyobb hatású eszköze. A két szerzővel még az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettünk, és az írás mellett szóba kerültek a versek és a hiányzó apafigurák, közben kiderül, hogy miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és megpróbálunk választ keresni arra is, miért igazi történetmesélő nép az izlandi.
Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.
Irene Solá: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik
A katalán költő és író, Irene Solà 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért, amelyben egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg. (A regény nálunk a hét könyve volt és itt bele is olvashatsz.) A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. A szerző idén a Margó vendége volt, mi pedig az év legjobb könyvének választottuk regényét. Sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról kérdeztük.
Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.
Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt és működött
Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye 1,1 millió eladott példánnyal Marguerite Duras A szeretője után. A regény egy olyan repülőgép története, amely kétszer száll le ugyanazokkal az utasokkal és személyzettel 106 napon belül úgy, hogy ezt egyszer már megtette. Le Tellier az amerikai bestsellerek kézikönyvéből dolgozott a francia szépirodalom legkifinomultabb írói technikáit használva, és úgy tűnik, receptje bevált, regénye világsiker lett. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.
Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.
Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával, anélkül, hogy tudtak volna róla
A lápkirály leányának írója, Karen Dionne új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. Milyen lehet egy pszichopatával együtt élni? Hol van az a végső pont, amikor egy anyának úgy kell döntenie, hogy a gyereknek talán jobb valahol tőle távol? A bűnös nővér egy testvérpár története, akik a társadalomból kiszakadva édeni állapotok közepette nőnek föl, ám ez korántsem garancia semmire, és az emlékeket gyakran megszínezik a gyermekkori traumák. Rachel a testvérével közös múltjukba vesző igazság nyomába ered, hogy megtudja, ki a bűnös szüleik korai halálában. A regény szerzőjét inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.
A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.
Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival
A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nem csak Auschwitz borzalmairól szóló memoár, meseszerű bonyhádi gyerekkorától követhetjük történetét a haláltáborig, majd az újrakezdésig előbb Tel-Avivban, később Londonban. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk a holokauszt okozta generációkon átívelő traumákról és a szavak erejéről.
A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk.
Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén
Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ahol addig látogatta, míg egy német család örökbe nem fogadta. Monika Göth soha nem mondta el sem a lányának, sem az örökbefogadó családnak, hogy ki az apja. Jennifer Teege a felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjúnkban beszélgettünk egyéni és társadalmi felelősségvállalásról, és arról is, hogy talált-e kapcsolatot a nagyapjával, vagy mit gondol most a nagymamájáról, aki haláláig rajongott Amon Göthért.
Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.
Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz
Az Athenaeum Kiadónál jelent meg Alex Schulman A túlélők című családregénye, amely újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét, ráadásul egy év alatt. Interjú.
Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.
Sally Rooney: A műveimet elsősorban a romantikus kapcsolat mozgatja
Az idei ősz egyik legjobban várt könyve kétségtelenül Sally Rooney új regénye volt, a Hová lettél, szép világ. A Normális emberek és a Baráti beszélgetések bestsellerek szerzőjének új könyve ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. A Hová lettél, szép világ szereplői közül az egyik az írósággal együttjáró népszerűségbe beleroppant alkotó, míg a másik egy irodalmi lapnál szerkesztő. Interjúnkban Rooney mesélt többek közt arról, hogy miért ezt a címet választotta a könyvnek, hogy a műszaki és kulturális változások szerinte miként formálják az Y generáció szerelemmel és anyasággal kapcsolatos érzéseit, és hogy íróként miért lehet mindig érdekes dolgokat találni a romantikus nézőpontban.
Az idei ősz egyik legjobban várt könyve kétségtelenül Sally Rooney új regénye, a Hová lettél, szép világ, amely ma jelenik meg. Most egy exkluzív interjút olvashattok Sally Rooney-val, amelyben mesél többek közt arról, hogy a műszaki és kulturális változások szerinte miként formálják az Y generáció szerelemmel és anyasággal kapcsolatos érzéseit, és hogy íróként miért lehet mindig érdekes dolgokat találni a romantikus nézőpontban.
Lydia Davis: A valóság és a fikció közti szürkezóna érdekel
Az amerikai Lydia Davist a rövidpróza mesterének tartják, íróként nehéz beskatulyázni, nem is nagyon lehet – amikor például 2013-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, munkásságát a zsűri a költészet és a filozófia közé sorolta. Nemcsak ír, hanem tanít és fordít is – néhány éve ő fordította újból angolra a Bovarynét. Flaubert nyilvánvalóan nagyban hatott magyarul nemrég megjelent novelláskötetére is. „Történetei időnként leltárszerű felsorolásokban, álomképekben, máskor abszurd levelekben, nyelvi játékokban bomlanak ki. Jellemző rájuk a perspektívaváltás, a távolságtartás, miközben a maguk hétköznapi módján ismerősen szürreálisak is” – írtuk kritikánkban. Lydia Davis írásban válaszolt kérdéseinkre: Flaubert és az álmok mellett szóba került egy magyar vonatkozású gyerekkori kedvenc, és kiderült az is, miket tanácsolna a kezdő íróknak.
Az amerikai Lydia Davist a rövidpróza mesterének tartják, aki 2013-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. Interjúnkban Flaubert és az álmok mellett szóba került egy magyar vonatkozású gyerekkori kedvenc, és kiderült az is, miket tanácsolna a kezdő íróknak.
Richard Osman - Világhírű lett az író, aki azt gondolta, hogy egy bűntényhez a nyugdíjas otthon eszményi terep
Ritka az olyan könyves siker, mint Richard Osmané. A Nagy-Britanniában televíziós műsorvezetőként ismert Osman régi vágya volt, hogy regényt írjon, a tévés munkái miatt viszont egyre csak halogatta a dolgot. A szikra akkor pattant ki a fejéből, amikor egy angliai nyugdíjas otthonban meglátogatta az anyját: így született meg A csütörtöki nyomozóklub ötlete (kritikánk róla ITT), amelyben négy hetven fölötti nyugdíjas ered egy bűntény nyomába és próbálja szétsimítani egy rejtélyes gyilkosság szálait. A könyv óriási siker lett, Nagy-Britanniában már több mint egymillió példányt adtak el belőle, a folytatásért pedig állítólag hétszámjegyű összeget fizetett a Penguin Random House. Richard Osmant zoomon értük el: a jó krimikről, az idős emberek láthatatlanságáról és rendőr nagypapájáról is beszélgettünk vele. Közben kiderült, vérbeli csapatjátékosként hogyan élte meg az írással járó egyedüllétet, vajon unja-e, hogy örökké a filmjogokat megvásárló Steven Spielbergről kérdezik, és persze mesélt egy kicsit a második részről is. Interjú.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb könyves bestsellere fűződik Richard Osman nevéhez: a tévés műsorvezetőnek egy nyugdíjas otthonban járva jutott eszébe, milyen remek helyszín lehetne egy krimihez. A csütörtöki nyomozóklubból csak Nagy-Britanniában elkelt egymillió példány, a filmjogokra pedig már lecsapott Steven Spielberg. A szerzővel interjúztunk.
Lee és Andrew Child: Jack Reacher a közös családi tulajdonunkká vált
A 65 éves Lee Child úgy érezte, ideje visszavonulni a krimiírástól, legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket azonban nem akarta veszni hagyni, így azok folytatását a fivérére, Andrew-ra bízta, aki szintén thrillerekben utazik. A testvérek eleinte még közösen dolgoznak a Jack Reacher-sztorik folytatásán, később pedig Lee Child teljesen átadja majd az írói stafétabotot öccsének. Első közös történetük, Az Őrszem egy álmos kisvárosban játszódik, amelyet váratlanul megbénít egy kibertámadás. A szerzőpárost a közös munkáról és Jack Reacher jövőjéről kérdeztük, ők pedig azt is elárulták, milyennek látták egymást gyerekkorukban.
Lee Child már a visszavonulást tervezgeti, ezért legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket öccsére bízta. A történet folytatását, Az Őrszemet most még együtt írták meg. Interjúnkban a közös munkáról és Jack Reacher jövőjéről is meséltek. 
Géraldine Schwarz: Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?
Géraldine Schwarz díjnyertes esszéregénye, az Emlékezet nélkül egy napjainkig vezetett családtörténettel segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. A német-francia újságíróval a 2020 novemberében magyarul is megjelent könyvéről, az emlékezés és a demokrácia viszonyáról és a politikai öntudatról beszélgettünk.
Géraldine Schwarz az Emlékezet nélkül című esszéregénye segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. Interjú.
