Hírek goncourt-díj eladás franciaország könyvpiac

Hasít a tavalyi Goncourt-győztes könyve

Az irodalmi díjaknak – a szakmai elismerés mellett – általában komoly, szabad szemmel is kimutatható kereskedelmi eredménye is van. Nincs ez másként a franciák legrangosabb irodalmi elismerésével, a Goncourt-ral sem: a tavalyi győztes regénye például a díj történetének második legkelendőbb könyve lett.

A Goncourt-díjjal nem jár pénzeső, legalábbis maga a díjösszeg jelképes, mindössze 10 euró – annál nagyobb viszont az elismeréssel járó hírverés, odaítélése ugyanis elképesztő eladásokat szokott gerjeszteni, ami elérheti a több százezres példányszámot is.

Anomália című regényével tavaly decemberben a matematikus végzettségű Hervé Le Tellier nyerte el a Goncourt-díjat, a Livres Hebdo pedig most arról tudósított, hogy az elismerés történetében ez lett a második legkelendőbb könyv, és az augusztusi megjelenése óta 633 ezer példányt adtak el belőle, lekörözve ezzel az eddigi ezüstérmest, 2006 győztesét, Jonathan Littellt (Jóakaratúak), aki 618 ezres példányszámot tudott maga mögött.

Minden idők legnagyobb példányszámot produkáló szerzőjének első helyét ugyanakkor egyikük sem veszélyezteti: az 1984-es győztesnek, Marguerite Duras-nak a francia Indokínában játszódó A szerető című regénye ugyanis 1,63 millió példányban kelt el.

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Matematikus végzettségű író nyerte a Goncourt-díjat

Anomália című regényével a 63 éves Hervé Le Tellier nyerte el a franciák legrangosabb irodalmi díját, a Goncourt-t.

Hírek

Egy marokkói-francia írónő regénye kapta a Goncourt-díjat

Hírek

A Kelet és Nyugat találkozásáról szóló regény kapta a Goncourt-díjat

Olvass!

Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

A hét könyve

Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

Még több olvasnivaló

Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik.

Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen.

Hírek