Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Az Athenaeum Kiadónál jelent meg Alex Schulman A túlélők című családregénye, amely újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét, ráadásul egy év alatt. Interjú.

Fotó: Viktor Fremling

Könyves Magazin | 2021. október 08. |
Alex Schulman
A túlélők
Ford.: Papolczy Péter, Athenaeum, 2021, 255 oldal
Alex Schulman: A túlélők

Mit szólsz, hogy A túlélők című könyved igazi világsiker lett, több mint harminc országban jelent meg?

Még most is felfoghatatlan érzés. Eddig vagy öt-hat könyvet írtam, mindegyik valamelyik családtagomról, régebbi emlékemről szólt, olyan dolgokról, amikről úgy gondoltam, valószínűleg nem érdekli a nemzetközi olvasóközösséget. Ez az első fiktív regényem, amihez bár felhasználtam a saját élményeimet, többnyire kitalált történet. Svédországban is nagy siker lett, jól fogy, hatalmas örömöm, hogy Magyarországon is kapható.

Különbséget teszel a fiktív és a valós eseményeken alapuló könyveid között? Melyik írása okozza a nagyobb kihívást?

A kettő teljesen más, a fikciónál sokkal kevesebb a kockázat.

A korábbi könyveimnél mindig volt olyan rokonom, aki ellenezte a munkám, azt akarta, bele se kezdjek, utána pedig nem akart szóba állni velem. Nagy árat fizettem azért, hogy azok a könyvek elkészülhessenek. A túlélőknél nem forgott kockán, hogy megbántok valakit, sokkal szabadabban dolgozhattam, ami óriási megkönnyebbülést okozott. A szüleimről, családtagjaimról szóló könyvekben mindent úgy írtam le, ahogy a valóságban is megtörtént, a dramaturgia miatt sem változtattam semmin. Most nem volt korlátozó tényező.

Margó
Alex Schulman könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be. Mikor? Október 16-án 19:45-kor. Hol? Várkert Bazár, Világirodalmi színpad. Facebook-esemény ITT. 

Azt mondtad, felhasználtad a saját élményeidet is A túlélők írásakor. Mire gondoltál pontosan?

Amikor anyám meghalt, egy nappal a temetése előtt a két fiútestvéremmel elmentünk a lakásába, hogy megnézzük, van-e valami, amit emlékként elvihetünk onnan.

Találtunk egy borítékot, benne egy nekünk címzett levéllel.

Az ágyán ülve olvastuk el, nagyon furcsa érzés volt, lényegében egy túlvilágról érkező üzentet tartottam a kezemben. Még egy évvel később is gyakran eszembe jutott az a pillanat, gondoltam, jó kerete lehetne a következő regényemnek.

A túlélőkben is három fiútestvér történetét ismerhetjük meg, ti is hárman vagytok testvérek. A fivéreid is inspiráltak?

Egyszer, amikor együtt ebédeltünk, megkérdeztem az idősebb bátyám, hogy vannak a barátnőjével. Azt válaszolta, hogy szakítottak. Mondtam neki, hogy nagyon sajnálom, mire közölte, hogy ne törődjek vele, már fél éve nincsenek együtt. Meglepődtem, mennyire eltávolodunk egymástól, pedig gyerekkorunkban nagyon szoros kapcsolatban álltunk. 

Hogy lehet, hogy ennyire keveset tudunk a másikról?

Mi történt velünk? Fájdalmat éreztem, ezt a fájdalmat használtam fel az íráshoz is.

Szerinted mi az oka annak, hogy egyre több családban megfigyelhető a családtagok elhidegülése?

Csak arról tudok beszélni, hogy a mi családunkban mi vezetett ehhez. Anya alkoholista volt, apa pedig nagyon idős, ötvennyolc éves volt, amikor megszülettem. Öreg és gyenge férfiként emlékszem rá.

Sok őrültség történt a családunkban.

A testvéreimmel egyfajta páncélt öltöttünk fel, hogy megvédjük magunkat tőlük, hogy túléljük a gyerekkorunkat. Amikor felnőttünk, a szüleink meghaltak, már nem volt szükségünk a páncélra, de annyira megszoktuk, hogy viseljük, hogy egyszerűen képtelenek voltunk levenni. Megtanultunk így élni, félelmetes volt belegondolni, mi történne, ha levennénk és sebezhetőkké válnánk.

A könyv írása hogyan hatott a testvéreiddel való kapcsolatodra?

A túlélők írásakor  dühös lettem a bátyámra. Egy nagy testvértől azt várjuk el, hogy vigyáz a kistestvérére, megvédi, de az én bátyám nem viselkedett így. Sosem beszéltem neki ezekről az érzéseimről. Miután elolvasta a könyvet, felhívott, és mindketten sírni kezdtünk. Nagyon nehéz volt neki az érzéseimről beszélni, a könyv tette meg helyettem. Elmondta, ő hogyan élte meg a gyerekkorunkat, megismerhettem az ő verzióját is. Még most sem vagyunk olyan közel egymáshoz, mint szeretném, ez egy folyamatos és hosszú munka. De az biztos, hogy a könyv megjelenése után az első lépéseket már megtettük, és ez a fontos.

A túlélők szerkezete különleges. A két szálon futó cselekmény egyik ága időben előre, a másik időben hátrafelé halad. Ez okozta a legnagyobb kihívást a könyv megírásában?

Nem, hanem az, hogy érzelmileg újra átéljem azt, amit gyerekkoromban éreztem. Rengeteg jegyzetet készítettem, kitűztem őket magam köré, úgy nézhettem ki, mint egy őrült tudós, máshonnan nézve azonban még romantikus is lehetett az az átszellemülés, amivel dolgoztam.

A regény struktúrája csak lassan engedi láttatni, mi is történt a múltban valójában.

Az első részben három testvérről van szó, akik sírnak és véresek. Mi történt velük? Csak ezután derül ki, hogy azelőtt összeverekedtek. Na jó, de miért? Tovább kell olvasni, hogy arra is választ kapj. A túlélők kicsit olyan, mint egy talány, egy rejtély, az olvasónak meg kell fejtenie, fel kell tárnia egy régi, sötét titkot.

Ki volt az első, aki elolvasta a regényed?

Az első mindig a feleségem, utána pedig Fredrik Backman, ő a legjobb barátom, egyben nagyszerű író, sokat segítünk egymásnak.

Jól viseled a kritikát?

Amikor az első könyvem megírtam, csodálkoztam, hogy bárkinek is van bátorsága kritizálni. Őket barmoknak, magamat pedig zseninek tartottam. Aztán a korral rájöttem, hogy nem vagyok zseni. Ma már nincs bajom a kritikákkal, el tudom fogadni őket. De azért jó, ha először arról beszélsz, miért szereted a könyvem, mi a jó benne, és utána térsz rá a hibáira. Úgy azért sokkal könnyebben megemésztem a negatív észrevételeket.

Volt valami üzenet, amit át szerettél volna adni az olvasóidnak, vagy inkább rájuk bízod, hogyan fogadják be a történetet?

Sok mindent akartam mondani a könyvemmel, de

a legfontosabb az, hogy elmondjam az olvasóimnak, ne hibáztassák magukat ok nélkül.

A svédek nem igazán vallásosak, de még mindig bennünk van az a lutheránusokra jellemző szokás, hogy ostorozzuk magunkat a (sokszor képzelt vagy eltúlzott) hibáinkért. Amikor anya inni kezdett, és megütött, biztosra vettem, hogy ez azért történik, mert rosszul csináltam, vagy én rontottam el valamit. Szükségem lett volna valakire, aki azt mondja: ez nem a te hibád. Anyukád beteg, de nagyon szeret.

Mióta befejezted a könyvet, két dolog is történt. Pillanatokon belül nemzetközi siker lett a regényed és kitört egy világjárvány. Hogyan befolyásolta az alkotói munkádat a koronavírus?

Tavaly márciusban, néhány nappal azután, hogy befejeztem a könyvem, darabjaira hullott a világ. Nem tudtam dolgozni, még tavaly télen sem volt ötletem, semmilyen elképzelésem, hogy miről írhatnék. Közben a mobilom folyamatosan pittyegett a korábban beállított emlékeztetők miatt. Tegnap például eredetileg Portugáliába kellett volna utaznom, de természetesen nem vagyok ott.

Véget ért már az írói rövidzárlat?

Igen, szerencsére már tudom, miről fog szólni a következő regényem, amiről még nem árulnék el semmit, csak annyit, hogy nagyon izgatott és boldog vagyok miatta. Ahogy amiatt is nagyon lelkes vagyok, hogy remélhetőleg lassan lecseng a világjárvány és hamarosan a budapesti Margó Fesztiválon is bemutatom a könyvem.

Fiatal koromban több egymást követő évben stoppolással bebarangoltuk Európát, háromszor is voltam Budapesten.

A barátaimmal kávéházakba jártunk és cigarettáztam, amit nagyon utáltam, de mit tehettem, ha egyszer így képzeltem el egy intellektuelt, én pedig nagyon az akartam lenni. (nevet) Nagyon tetszett Budapest, kipróbáltam néhány magyar ételt is, sőt, a lakásomtól körülbelül tizenöt méterre van egy bolt, ahol lehet Magyarországról exportált kolbászt venni. Heti rendszerességgel szoktam oda járni, hogy kolbászt egyek krumplisalátával. Remélem, hamarosan autentikus környezetben is megkóstolhatom.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Kritika

Hányféle arca volt Polcz Alaine-nek?

Közel 140 fotóval mesél Polcz Alaine életéről Szávai Géza új képaláírás-kötete. Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban egy sajátos fényképalbum, amelyben a szerző szó szerint és átvitt értelemben is a saját lencséjén keresztül mutatja be az író és pszichológus személyét és egy különleges barátság történetét.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

Az Ez senki nem mondta! a gyerekvállalás és az alkotás kapcsolatáról szól. A podcast legújabb epizódjában Ott Anna Szabó T. Annával és Dragomán Györggyel beszélgetett.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...
Nagy

Bánhidi Lilla: Még másfél nap

„Bemegy a próbafülkébe. Levetkőzik, belebújik a farmerruhába. Tetszik magának” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a második rész.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

Elindult a Netflixen az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb sci-fi-jének feldolgozása. Liu Ce-hszin A háromtest-probléma című regénye, illetve a folytatásaival együtt trilógiája valódi tudományos-fantasztikus nyúlüreg, amire nem árt felkészülni.

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

...

Orvos-Tóth Noémi 16 országban kezdi nulláról, de hogyan?