Karen Dionne új regénye a pszichopata feje helyett az anyai szívbe enged bepillantást

Karen Dionne új regénye a pszichopata feje helyett az anyai szívbe enged bepillantást

Milyen egy pszichopatával együtt élni? Nagy odafigyelést igénylő. Hálátlan. És veszélyes. A bűnös nővér a gyermekkori pszichopátia berkeibe vezeti be az olvasót. Karen Dionne legújabb regénye új oldalról közelíti meg a témát, ugyanakkor pszichológiai téren jobban helytáll, mint thrillerként.

Bányász Attila | 2021. szeptember 28. |
Karen Dionne
A bűnös nővér
Ford. Kéri Andrea, Agave, 2021, 238 oldal
-

A pszichothrillerek közkedvelt alakja, papíron és filmen egyaránt, az „őrült” pszichopata, aki kegyetlen brutalitással sújt le áldozataira, miközben meg sem rezdül az érzelmi iránytűje. Manipulatív, nincs indítéka és nem érez semmilyen bűntudatot; ettől válik az írók szemében „eszményi” gyilkossá, a történet szempontjából pedig kényelmes megoldássá. Bár empátiát nélkülöző rémtettei látszólag egyöntetűen jellemzik, kitakarják a lényeget: megközelítése éppoly pontatlan és előítéletes, mint bármely másik sztereotipizálás. A pszichopata nem a gonosz szinonimája. Az antiszociális személyiségzavar egy állapot, nem betegség. A gyerekek egy százaléka érintett benne, vagyis olyan gyakori, mint az autizmus. Milyen egy pszichopatával együtt élni? Nagy odafigyelést igénylő. Hálátlan. És veszélyes. Karen Dionne a legújabb thrillerjében, A bűnös nővérben járja körül a témát.

Karen Dionne új thrillerében a testvéri kapcsolat a legmérgezőbb - Könyves magazin

Tizenöt hosszú éven át el volt zárva a társadalomtól - önkéntes száműzetésben egy elmegyógyintézetben -, büntetésként azért a borzalmas bűnért, amit gyermekként elkövetett. De mi van akkor, ha ez mind hazugság? Olvass bele Karen Dionne hitchcocki hangulatú thrillerébe!

Rachel borzalmas traumát élt át: szemtanúja volt szülei erőszakos halálának. A körülmények a mai napig tisztázatlanok. Rachel tizenöt éve él egy elmegyógyintézetbe zárva, eltelve feldolgozatlan gyásszal és irtózatos bűntudattal. Meggyőződése, hogy ő a felelős a tragédiáért. Megfoghatatlan emlékkép kínozza egy leadott lövésről és a halál iszonyatáról. Minden mást jótékonyan kitörölt az emlékezetéből a sokk, hatalmas lyukakat égetve a memóriájába.

Rachel valószínűleg élete végéig ott gubbasztana a szanatórium mélyén a saját kis személyes poklában, ha egy újságíró fel nem kavarná az életét. Felüti a fejét benne a kétség, és úgy dönt, hazatér, hogy szembenézzen az igazsággal és nővérével, Dianával, aki egész gyerekkorában terrorizálta.

Vadonban töltött évei ihlették Karen Dionne embervadászatos thrillerjét - Könyves magazin

„A természetben erős és nem fél semmitől, ám amikor társas kapcsolatokról van szó, az ismeretei súlyosan hiányosak. Ötlete sincs például, hogy kellene működnie egy normális házasságnak” – mondja A lápkirály lánya című thrillerjének főhőséről Karen Dionne. A szerzőt emailben kérdeztük Andersenről, Robert Frostról és az észak-amerikai vadonról.

Karen Dionne a michigani Felső-félsziget nagy krónikása.

Már előző könyvében, A lápvidék lányában rendkívül érzékletesen megidézte ezt a vidéket, és A bűnös nővérben is oda tér vissza. Életrajzi elemekkel dúsított legújabb regényében két idősíkot, és ezzel együtt két nézőpontot alkalmazva meséli el történetét: Rachel jelene és az elhunyt édesanya, Jenny múltja annál a végzetes napnál ér össze, amely mindannyiuk életét megváltoztatta. A fájdalmas igazságnak pedig páratlan hátteret fest a színes vadvilággal, amely szavai nyomán életre kel az olvasó fantáziájában.

Dionne a ’70-es években éppúgy kivonult a civilizációból a férjével és a hatéves kislányával, akárcsak a főszereplő Cunningham família. Így volt honnan merítenie a komfortzónájából kiszakadó család küzdelmes mindennapjaihoz. Legfeljebb az ok volt kevésbé prózai: 

a regénybeli Jenny a lányát, Dianát igyekszik megvédeni a társadalomtól… vagy pont fordítva? A kislánynál antiszociális személyiségzavart állapítanak meg,

és a környezetükben bekövetkező váratlan haláleset borzalmas gyanúja lépéskényszerbe hozza a kétségbeesett édesanyát. Önkéntes száműzetésük a vadonban azonban korántsem olyan idilli, mint gondolnánk. Főleg, miután kiderül, hogy Jenny újra gyereket vár.

A gyermekbántalmazás a lápvidéken a napi rutin része - Könyves magazin

A szoba és A visszatérő találkozása– tvittelte A lápkirály lányáról Lucy, az olvasó, Karen Dionne-t pedig senki sem nyűgözte le jobban nála. Pedig a michigani Felső-félsziget lápvidékén felnövő Helena csak első ránézésre hasonlít Emma Donoghue könyvének Jackjére, és a megtörtént eseményeket végigszenvelgő Leonardo DiCaprióra. Dionne egy Hans Christian Andersen mesét (A Lápkirály leánya) modernizált, történetében a Lápkirályt egy gyermekbántalmazó, áldozatát, a királykisasszonyt pedig egy tizennégy évesen elrabolt kislány alakítja.

A bűnös nővér inkább szól a vele való együttélésről, mint magáról a gyermekkori pszichopátiáról.

Valljuk be, izgalmasabb olyan valaki szemszögéből tekinteni rá, aki érzelmileg is érdekelt. Dionne regényében rögtön két perspektíva is adott. Ám az édesanyával szemben Rachel nincs tisztában a nővére állapotával; igaz, összehasonlítási alap híján azzal sem, hogy Diana más, mint a többiek. Jenny bizonytalansággal küzd. „Sokáig azt hittem, hogy Diana nehézségei az én hibámból fakadnak, hogy tapasztalatlan voltam, és rossz anya.” Rachel érkezésével azonban minden megváltozik. „Jó tudni, hogy mégsem ez a helyzet.”

A regény hangsúlyos szereplői a nők. Hiába beszélünk családról, ebben a rengetegben a férfiak labdába sem rúghatnak. Az apa karaktere is erősen a háttérbe szorul.  „Anyukám gyakran mondogatta, hogy egy férfinak akkor sem változik valójában a véleménye, ha akarata ellenére meggyőzik valamiről.” 

Dionne regényében meghatározó az ember természethez való viszonya. Különösen a két kislányé. Rachel szüleihez hasonló együttérzéssel és szeretettel fordul az elszeparált kis édenük és lakói felé, el- és befogadóan a természeti környezet iránt, Diana azonban a dolgok mögé akar látni. Míg a kisebbik szót ért az állatokkal, addig a nagyobbik a preparálásukban leli örömét. És 

ki tudja, Diana mikor jut el odáig, hogy behatóbban is tanulmányozni akarja a kistestvérét?

A szerző észrevétlenül vezet be minket az erdei élet rejtelmeibe: mi a teendő, ha medvével futunk össze az erdőben (neeem, nem kell halottnak tettetned magad) vagy hogy mennyire intelligens madár a holló (a felét sem tudod). Úgy tanít, hogy fel sem tűnik, és közben magába szippant bennünket a michigani lápvidék.

A regény a hitchcocki suspense-t megidézve építkezik: Rachel a démonjaival küzdve keresi az igazságot a jelenben, amelyet az anyja elbeszélése fed föl előttünk a múltban. Mire az idősíkok összeérnek, már mindent tudunk, és ettől elillan a feszültség. A befejezés így egy kissé összecsapottnak hat, amelyre csak ráerősít, hogy a múlt felé billen a mérleg nyelve a színeit vesztő jelen rovására. A bűnös nővér éppúgy jár, mint A lápvidék lánya: családregényként inkább megállja a helyét, mint thrillerként.

Dionne új könyvében bemutatja a gyermekkori pszichopátiát, és bejárja velünk a vágyvezérelt gondolkodás tévútjait. A pszichopata fejébe ugyan nem enged bepillantást, de az anyai szívbe igen. Vajon lehet-e egy gyereket szeretni, aki képtelen azt viszonozni, ráadásul veszélyt jelenthet a családtagjaira is?

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Karen Dionne új thrillerében a testvéri kapcsolat a legmérgezőbb

Tizenöt hosszú éven át el volt zárva a társadalomtól - önkéntes száműzetésben egy elmegyógyintézetben -, büntetésként azért a borzalmas bűnért, amit gyermekként elkövetett. De mi van akkor, ha ez mind hazugság? Olvass bele Karen Dionne hitchcocki hangulatú thrillerébe!

...
Nagy

A gyermekbántalmazás a lápvidéken a napi rutin része

...
Nagy

Vadonban töltött évei ihlették Karen Dionne embervadászatos thrillerjét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...
Szórakozás

Wes Anderson új filmjében leborul a New Yorker előtt

A Francia Kiadás egyszerre vizuális tombolda, fergeteges gegparádé, valamint főhajtás a francia film és az amerikai újságírás előtt. Wes Andersont bevallottan nagy kedvence, a New Yorker ihlette meg, a magazin legendás újságírói közül pedig néhányuk karakterét be is építette a filmbe.

...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk.