Knausgård 2023 legjobb könyvében újrakeretezte az íráshoz való viszonyát

Knausgård 2023 legjobb könyvében újrakeretezte az íráshoz való viszonyát

Alapvetően nem az élete izgatja, hanem az irodalom – ezt Karl Ove Knausgård mondta, amikor 2019-ben a Könyvfesztivál díszvendége volt, és interjút adott a Könyvesnek. A norvég írót mégis sokszor az élete felől olvassuk, sőt, hajlamosak vagyunk ráolvasni a curriculum vitae ismert elemeit a könyveire, amiben legalább olyan mértékig ludas Knausgård, mint mi, olvasók. Az 55 éves szerző elsősorban a Harcom című autofikciójával lett ismert: első kötete, a Halál eredetileg 2009-ben, magyarul pedig 2016-ban jelent meg. A regényfolyam nagy hírverést és kisebb botrányokat hozott, Knausgård-t pedig olyan írónak könyvelte el az irodalmi közvélekedés, aki mindig a saját életét írja irodalommá, és ezen a képen csak részben módosított a személyes hangütésű Évszakok-tetralógia. Karl Ove Knausgård viszont a Hajnalcsillaggal visszatérni látszik a fikcióhoz, ami még úgyis igaz, hogy könyvében mindazok az elemek markánsan felismerhetők, amiért előszeretettel olvasunk Knausgård-t. A regényben – ahogy kritikánkban is írtuk – kis túlzással netflixes profizmussal mesél kapcsolatokról, halálról és rólunk, könyve egyszerre lebilincselő és szórakoztató. 2023-ban szerintünk ez az év könyve.

Nyitókép: Valuska Gábor

Ruff Orsolya | 2023. december 12. |
Karl Ove Knausgård
Hajnalcsillag
Ford.: Kúnos László, Magvető, 2023, 700 oldal
-

Karl Ove Knausgård (KOK) valamikor a kétezres években úgy döntött, hogy irodalmi léptéket vált. Két regényt írt addig, de új könyvében a halált tette központi elemmé, egészen pontosan az apja halálát, amely a prousti madeleine mintájára beindította az emlékezés folyamatát. „A szív számára az élet egyszerű: ver, ameddig bír” – szól az első mondat, ami csak látszólag neutrális, mert Knausgård ezek után hat köteten át mást sem csinált, mint írásai origójának a legszemélyesebbet tette meg, és írt olyan dolgokról, mint a születés, a halál, a függőségek, a szégyen, a hűtlenség, a kiszolgáltatottság. A Harcom cikluscím a hitleri analógia miatt sokkolta az olvasókat, miközben Knausgård – az okos marketinghúzáson túl – tényleg csak arra akart rámutatni, ami legbelül zajlott: egy középkorú férfi vívódásaira.

A férfiszégyen emlékműve

„A KOK-féle Harcomban semmilyen ideológiát vagy világmegváltónak szánt tervet nem találni, hol terjengős, hol egyenesen unalmas prózája meg sem közelíti egy diktátor retorikáját. Egy második házasságában élő, négygyerekes, középosztálybeli író oszt meg benne mindent a hétköznapjai banalitásától a társas kapcsolatai dinamikáján át a kulturális és társadalmi preferenciáiig, a Munch által megreformált norvég festészettől az erdőben kakálásig. A végeredmény mégis a 21. századi irodalom eddigi legizgalmasabb és legtöbbet elemzett énkeresése, »etikátlan júdásirodalom«, »a férfiszégyen emlékműve«” – írtuk az első kötet megjelenését követően. (A kötet akkor a hét könyve is volt nálunk – kritikánkat ITT olvashatjátok.)

Karl Ove Knausgård 2008-ban kezdte el írni Harcom című hatkötetes sorozatát, amelyből már mind a hatot kiadták magyarul: HalálSzerelemJátékÉletÁlmok, Harcok. (A borítók által kiadott képet is érdemes megnézni.) A hatodik kötethez lejátszási lista is készült, ITT találjátok.

KOK-ból egy csapásra a kortárs norvég irodalom enfant terrible-je lett, a szerző, aki közkincssé tette a személyeset, és jelenségszámba ment minden, amit írt és tett, ráadásul mivel folyamatosan írta a ciklus köteteit, a reakciókat is rendre beleszőtte a könyveibe. A Harcom így lett egy grandiózus irodalmi kísérlet és vállalás, amelyben az író több ezer oldalon keresztül az élethez és az íráshoz való viszonyát is igyekezett definiálni. Knausgård ugyanis a regényeit nem a saját élete prezentációinak, inkább egyfajta regényírói keresésnek tekinti. 2019-es interjúnkban mondta azt, hogy könyvei nagyrészt arról a kapcsolatról szólnak, ami az élet és az életről való írás között feszül, és íróként arra törekedett, hogy, amennyire csak lehet, elmozdítsa az élet és az irodalom közötti szűrőt: „Általában nem veszek észre semmit, nem figyelek fel dolgokra, kicsit magamba vagyok zárkózva, de

ha írni kezdek, megnyílik a világ”.

Folytatásokban bolyongani

A világ pedig nemcsak számára, de előtte is megnyílt: KOK pár év leforgása alatt Norvégia legkapósabb irodalmi exportcikke lett, számos nyelvre lefordították, a neves kritikus, James Wood írta róla a New Yorkerben azt, hogy Knausgård-ban van valami szüntelenül lenyűgöző („még akkor is érdekelt, amikor unatkoztam”). Karl Ove Knausgård a könyveivel elérte, hogy a folytatásokat úgy várják az olvasók, mint egy streaming-platformon a kedvenc sorozatuk újabb részeit, amiben újra és újra alá lehet merülni és el lehet veszni. Ezt a bolyongást szemlátomást maga a szerző is preferálja. Sokatmondó mindenesetre, hogy a Publishers Weekly friss körkérdésére a minap azt válaszolta, hogy az írók közül leginkább Borges inspirálja: különösen lenyűgözi, hogy mennyi ötlet, különböző világnézet, téma jelenik meg az argentin szerző műveiben, ahogy az is, hogy a végén nehéz eldönteni, fikciót olvasott-e az ember, vagy sem – szerinte ez a borgesi életmű lényege.

Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve
Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve

Karl Ove Knausgard először jelentkezik fikcióval a Harcom sorozat óta. Regényében egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, és senki nem tudja, miért van ott. Olvass bele!

Nyitókép: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Megmagyarázhatatlan jelenség, ismerős elemek

Az irodalmi kísérletezés KOK-tól sem áll távol: a Harcom-ciklus befejezése után jött az autofikciós elemekkel továbbra is játszó, és elsősorban a lányának írt Évszakok-sorozat, majd 2020-ben visszatérni látszott a tiszta fikcióhoz. Norvégiában abban az évben jelent meg a Hajnalcsillag, egy több hangon megszólaló regény, ahol a cselekmény szervezőelve egy megmagyarázhatatlan égi jelenség lett. KOK egy interjúban elmesélte, hogy a kötet nagy részét a koronavírus-járvány alatt írta, és csak a befejezése után jutott eszébe, hogy az egész pandémia valamiképpen kihatott a könyvre is, még ha ez nem is tudatosan csapódott le benne. A Hajnalcsillag hiába regény, a megjelenése után

meg kellett küzdenie azzal, hogy a cselekmény egyes részeit ráolvassák a szerzőjére:

az egyik szereplője például részegen ül a volán mögé, amiért az egyik családtagja utóbb felelősségre vonta az írót, holott KOK saját bevallása szerint soha nem vezetett ittasan. Az viszont tény, hogy a kötetben több olyan elem is megjelenik, ami az írói életrajzból vagy életműből ismerős lehet. Rögtön az első jelenetben szereplő Tove megidézheti az exfeleség, Linda Knausgård alakját, akin a Harcom első kötetének megjelenése után uralkodott el a depresszió. De a regény emlékezetes jelenetei közé tartozik a boncolás is (ITT elolvashatod), ami azonnal KOK híres agysebészeti riportját idézi.

2023 legjobbja

„Ha létezik a hétköznapi misztikus thriller műfaja, akkor a Hajnalcsillag az: teljesen hétköznapi történetek, egy az égbolton megjelenő új csillag és a háttérben elkövetett rituális gyilkosság adja az alapokat” – írtuk kritikánkban a regényről, amelyben Karl Ove Knausgård hangokkal és témákkal játszik, hétköznapivá teszi a megmagyarázhatatlant és a misztikusat, miközben a felfoghatatlan különösebb döccenők nélkül, szépen lassan belesimul a mindennapi rutinba. „Akármit is állítunk, a hétköznapjaink hozzák a legtöbb drámát, tragédiát, fájdalmat és örömöt is, és Knausgård ezt a nagy és összetett elbeszélői rendszert energikusan és izgalmasan működteti. Karakterei sokféleségével megidézi a haláltánc középkori műfaját is, amiben felvonultatták a társadalom különböző képviselőit, hogy rámutassanak, lehet, hogy mindannyian mások vagyunk, ám a halál előtt mégis egyenlőek” – írtuk, miután a Hajnalcsillag 2023 legjobb könyve lett.

Viszont mintha ennél is több történt volna. Karl Ove Knausgård-t valószínűleg élete végéig a Harcom szerzőjeként fogjuk emlegetni, a Hajnalcsillaggal viszont visszatérni látszik a klasszikusabb regényírói hagyományhoz, ezáltal pedig

mintha újrakeretezte volna azt is, amit ő maga gondol az írásról, az életről, és arról a szűrőről, ami a kettő között feszül.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2023 legjobb könyvei 10-1.

Végre eljött a nap, amikor felfedjük év végi listánk első tíz helyezettjét, ezzel együtt megmutatjuk azt az egyet, amely szerintünk 2023-ban a legjobb szépirodalmi kötet volt.

...
Hírek

Knausgård új regényében műtőasztalon tér magához egy halott politikus

A nagy sikerű Harcom sorozat óta először jelentkezik fikcióval a norvég író. Ez lesz a Hajnalcsillag.

...
Kritika

Knausgård egy csillag segítségével mutatja meg a halál társadalmát

Kilenc szereplő, két nap, egy csillag, egy eltűnt metálzenekar, diszfunkcionális családok, halál - ez egy nagyon rövid ajánló a norvég Karl Ove Knausgård új regényéről, a Magvetőnél megjelent Hajnalcsillagról, a hét könyvéről.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Polc

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...

A Hideg krematóriumban pucérra vetkőzik a reménytelenség

...

A háborúban a halál minden sarkon ott leselkedik, és csak a véletlenen múlik, kit visz magával

...
A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri