A diktatúra nem emlék, hanem a sötétség mélyén lopakodó szörny

A diktatúra nem emlék, hanem a sötétség mélyén lopakodó szörny

Régen vártam ennyire, hogy véget érjen egy könyv. Nem azért, mert olyan rossz lett volna – éppen ellenkezőleg. Mariana Enríquez második, magyarul is olvasható novelláskötete ismét az argentin jelen árnyékos oldalára vezet, hogy a horrort a társadalomkritikával keverve meséljen a diktatúra átható örökségéről és az erőszak sokféle, mindennapos arcáról. A tűz martaléka megterhelő, emlékezetes darab, aminek képei, hangulata, fordulatai napokkal az olvasást követően is felvillannak, és ami kellemetlenebb, bekúsz(hat)nak az álmokba is. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2024. január 22. |
Mariana Enríquez
A tűz martaléka
Ford. Pávai Patak Márta, Open Books, 2023, 272 oldal
-

A Buenos Airesben élő Enríquez 2022-ben mutatkozott be magyarul, Az ágyban dohányozni veszélyes meglepő és megrázó, gyakran pimasz kötet volt: a hét könyve lett nálunk, az év végi listánkon pedig a 31. helyen végzett. Akkor azt írtuk róla, (a) határokat feszegeti a kötet, hiszen éppen azt a határsértést helyezi a középpontba, ahol a normális elválik az abnormálistól, a betegestől, de mégsem kizárólag ezért érdekes. Aki csak a horrorisztikus, sokszor visszataszító, félelmetes eseményeket látja, az nem látja az egész kötetet. Ezek mögött az elfajzások, megmagyarázhatatlan megőrülések, hallucinációk, beteges vágyak mögött mégiscsak ott áll az ember, aki a maga törékenységében talán fontosabb dimenziója a könyvnek, mint a horrorisztikus vagy gyomorforgató elemek.”

Enríquez A tűz martalékában ismét tizenkét novellában (a fordító szintén Pávai Patak Márta) vezet az argentin valóság látható és láthatatlan bugyraiba, és azonnal felismerhetőek a szerző markáns írói jegyei, mint például, hogy mennyire szenvtelenül számol be sokkoló, gyakran a természetfelettibe átúszó eseményekről. Enríqueznél a helyi hiedelmekből vagy a horrorhagyomány motívumaiból táplálkozó csoda

belépése a hétköznapiba továbbra sem pozitív előjelű, hanem mindig borzalmas, kéz a kézben jár a torzzal, az abszurddal.

Történetei nyugtalanító hangulatát a témaválasztás és a fordulatok mellett azzal is fokozza, hogy szövegei gyakran keltik a befejezetlenség hatását. A novellák nyitottsága nála egyszerre fosztja meg az olvasót a megismerhetőség jelentette megnyugvástól, de rámutat arra is, hogy ezek azért sem válhatnak lezárt történetekké, mert az oldalakon nevesített problémák szervesen és aggasztóan átszövik az argentin jelent.

Enríquez fókusza egyértelműen szűkült az első kötet óta: leginkább az országot fizikailag és mentálisan megnyomorító diktatúra közvetlen következményeiről beszél, az emberekkel élő, elhallgatott és temetetlen múlt pedig nemcsak átvitt, hanem kézzelfogható formában is megmutatkozik. A Semmi hús nem lesz rajtunk narrátora például hazaviszi az utcán talált koponyát, felöltözteti és barátságszerű kapcsolatot építget vele. Az Adela házában a címszereplő lány nyomtalanul eltűnik, amiben felfedezhető a diktatúra alatti tömeges eltűnések és az abba való beleőrülés emléke (erről az argentin-spanyol Andrés Neuman is mesélt nekünk, amikor interjúztunk vele). A Fogadóban szereplő épület falai között az évtizedekkel korábbi hatósági atrocitások visszhangja kísért és úgy megrémít egy kamaszlányt, hogy összepisili magát a félelemtől. Az évtizedek szennyezésétől mérgezett, holtan hömpölygő folyó pedig misztikus módon kilöki magából egy fiú tetemét, akit korábban rendőrök gyilkoltak meg szórakozásból (A fekete víz mélyén).

Mariana Enriquez történeteiben láthatóvá válnak a világ nem uralható részei, a titokzatos, a megmagyarázhatatlan
Mariana Enriquez történeteiben láthatóvá válnak a világ nem uralható részei, a titokzatos, a megmagyarázhatatlan

Földből kiásott hullákról, kannibalizmuson tetten ért tinédzserekről, a beteg szívek szerelmeseiről, boszorkányságról, átkokról, babonákról és hallucinációkról, nem létező lények kalandjairól, megmagyarázhatatlan jelenségekről olvashat, aki kézbe veszi Mariana Enriquez tizenkét írást tartalmazó novelláskötetét. Az argentin író szövegei valóság és fikció határán egyensúlyoznak, bomlott elméjű hősök és kísértetek népesítik be a kötet lapjait. Hátborzongató, horrorisztikus, nagyon furcsa, éppen ezért nehezen felejthető olvasmány: az Ágyban dohányozni veszélyes a hét könyve.

Tovább olvasok

A test Enríquez egyik központi metaforája, legyen élő, holt vagy a halálból visszatérően élő-rothadó, a szerzőt pedig az foglalkoztatja, hányféle módon jelentkezik az erőszak a beszélők mindennapjaiban.

A diktatúrát nemcsak az ország teste ellen elkövetett agresszióként értelmezi, hanem öncsonkításként is.

A fogak és a körmök elvesztése, sőt, amikor a szereplők saját maguknak tépik ki őket (pl. Tanév végén), már csak azért is erőteljes visszatérő motívum, mert ezek azok a testrészeink, amik segítségével a legelemibb, legösztönösebb módon védekezhetünk, ha megtámadnak minket.

Az öncsonkítás ugyanakkor a nők elleni erőszak egyik kritikus metaforája is. A címadó novellában (A tűz martaléka) a különböző életkorú lányok, asszonyok tömegesen vetik máglyára magukat, hogy saját arcukat, testüket elcsúfítva megelőzzék és tiltakozzanak az ellen, hogy a férfiak bántalmazzák őket. „Ez a férfiak műve, picinyem. Mindig is megégettek bennünket. Most pedig mi égetjük meg magunkat. De nem fogunk meghalni, hanem mutogatjuk majd a sebhelyeinket.” Több novellában megjelenik továbbá az a nehezen megragadható, de univerzálisan ismerős jelenség, hogy az öncsonkítás sugalmazott, azaz voltaképp valaki/mi más (személy, kultúra, szörny stb.) által kikényszerített: legyen szó a betegesen sovány testképről vagy arról, hogy a szereplő 

nem is érzi az öncsonkítással okozott seb fájdalmát, annyira elvesztette az önazonosságát a saját testével.

Ahogy az előző kötetben, a novellák elbeszélői vagy főszereplői többségében nők, a férfiak gyakran kellemetlen, esetleg egyenesen bántalmazó mellékszereplők (Pókháló), akik képtelenek partnerek lenni. A kötet egyik kiemelkedő (és iszonyú) novellájának narrátora ugyanakkor pont férfi: a Pablito kalapácsa koppan, avagy a Lapátfülű Törpe újra felbukkan egy néhai sorozatgyilkos és az újszülött gyerekére féltékennyé váló apa történetét szövi egybe. Enríquez egyértelmű, határozott és kritikus feminizmusa ugyanakkor elég intelligens ahhoz, hogy a női szereplőket se olyannak ábrázolja, akikkel olvasóként könnyű azonosulni, vagy hogy ne helyezze őket az olcsó együttérzés kiváltása céljából áldozati pozícióba: a beszélők sokféle személyiségek, akár kifejezetten szemét módon is viselkedhetnek másokkal (Mérgező évek), vagy a bizonytalan mentális állapotuk miatt válnak megbízhatatlan elbeszélővé (A szomszéd udvar).

A nők elleni erőszak mellett az előző kötethez hasonlóan itt is folyamatos a nyomor jelenléte. 

A kilátástalanságban vergődők éles szemmel felskiccelt portréi Enríqueznél elkerülik a nyomorpornó giccs-csapdáit:

az emberek és jelenetek felkavaró ábrázolása szinte szociografikus pontosságú, ennélfogva összetett – miközben irodalmi oldalról magas színvonalon helyezi elbeszélői keretbe. A középosztály önfelmentésre is kiválóan alkalmazható bűntudatát pedig mindjárt az első novellában nevesíti és túl is lép rajta (A piszkos kisfiú).

A piszkos kisfiú egyébként jól kiválasztott nyitótörténet, kapu Enríquez írói univerzumába, amiben már megtaláljuk a babonákban testet öltő emberi kíméletlenségek ördögi köreit is, a kötet (egyik) csúcspontja viszont mégis csak A fekete víz mélyén, amiben egy ügyésznő próbálja felgöngyölíteni a gyerekgyilkos rendőrök ügyét, hogy aztán valami, az ő cselekvési lehetőségeinél sokkal hatalmasabbat találjon. Enríquez ezekben a történeteiben ismét bizonyítja, hogy ugyan a nyomor, a történelmi és társadalmi igazságtalanságok, valamint kényszerpályák ábrázolásához abszolút nincs szükség a horrorra, a természetfölöttire, azért nagyon jót tesz neki, mert megragadhatóvá teszi a felfoghatatlant. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Mariana Enriquez történeteiben láthatóvá válnak a világ nem uralható részei, a titokzatos, a megmagyarázhatatlan

Az argentin író szövegei valóság és fikció határán egyensúlyoznak, bomlott elméjű hősök és kísértetek népesítik be a kötet lapjait. Hátborzongató, horrorisztikus, nagyon furcsa, éppen ezért nehezen felejthető olvasmány: az Ágyban dohányozni veszélyes a hét könyve.

...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik az év végi összegző listánk, amelybe összegyűjtöttük, hogy mely könyvek voltak azok, amelyek 2022-ben megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket - egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Új Bukowski-novelláskötet jelenik meg magyarul

...
Szórakozás

Megvan, mikor érkezik az új Harry Potter sorozat és a Trónok harca második spinoffja

...
Gyerekirodalom

Derűs és hasznos könyvecske ad tanácsot, mit csinálj, ha szembejön egy medve

...
Panodyssey

Sandra-Tóth Renáta: Konstanciák / Kvintesszencia / Fölösleges vegyérték

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Nagy

Szabad ember volt és nagy író – Erich Kästner 125

Olvass!
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hodorkovszkij: Navalnijnak az volt a bűne, hogy rámutatott a putyini korrupcióra

Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Gyakran vágyunk arra, hogy a kulisszák mögé nézhessünk, hogy titkokat tudhassunk meg és mindezt észrevétlenül. Erre kínál lehetőséget Kiss Henrietta első könyve, az Egy kozmetikus tükre, mely a szépségipar személyességén keresztül mutatja be a hölgyeket. Olvass bele! (x)

Természetesen olvasok
...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...
Zöld

Nézd meg az Örökölt sors horvát borítóját!

...
Zöld

„Az a labor egy nap múzeum lesz” – Karikó Katalin könyvét méltatja a Guardian

...
Zöld

Fontosabb, hogy jól aludj, mint hogy mennyit, ha a 30-40-es éveidben jársz

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd