Valuska László: Soha nem tudhatjuk olvasóként, melyik könyv lesz a következő nagy dolog

Interjúsorozatban mutatjuk be a 2025-ös Margó-díj megújult zsűrijét. Végezetül Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója mondja el, hogy mi a közös az idei rövidlistát kötetekben, és azt is elárulja, hogy mást vár-e el egy első prózakötettől, mint egy ötödiktől. 

Az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál nyitónapján, október 9-én adják át tizenegyedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. A Margó-díj zsűrijét 2025-ben Vitáris Iván, Jakab Juli, Ott Anna, Totth Benedek és Valuska László alkotják, ők döntik el, kié lesz az idei év legjobb prózakötete. Ebből a tíz kötetből kerül ki a győztes, a könyvekbe pedig itt beleolvashatsz.

Idén 11. alkalommal adjátok át a Margó-díjat. Hogyan jellemeznéd az idei rövidlistás köteteket? Felfedeztél-e valami közös pontot bennük?

A kérdés előtt nem gondolkodtam azon, milyen közös pontok lehetnek, mert minden könyvet önmagában értékelek először, majd közösen vetjük össze a véleményeket, de akkor is az egyediséget keresem.

A közös: a pályára lépés bátorsága, a rengeteg befektetett meló, a láthatóvá válás, ahogy valakinek a saját története közössé válik.

(A kérdésre a reflexválaszom az volt, hogy az idei évre milyen jellemző a közérzeti feszültség: a metázó krimiben, a toxikus munkahelyen, Kelet-Magyarországon, a történelemben, egy vallásos családban, egy párkapcsolatban is.)

Mit vársz el egy elsőkötetes szerző írásától?

Nem hiszem, hogy nagyon mást várnék egy első prózakötettől, mint egy ötödiktől.

Az biztos, hogy megengedőbb és elfogadóbb vagyok, de elsősorban olvasó vagyok, aki jó témákat, magabiztos elbeszélést, emlékezetes mondatokat keres.

A Margó-díj az első prózakötetes szerzőkre és műveikre irányítja a figyelmet, a zsűri az adott év legjobbjaiból válogat. 

Nagyon fontosnak tartom, hogy másik szempontból is ránézzünk az elsőkötetesekre, mert az segít megmutatni, hogy az irodalomtörténet sokszor bizonyította, nem kell máshogy tekintenünk a pályakezdőkre. Mondok néhány könyvet, amik a magyar és világirodalom legjavához tartoznak, és nemcsak óriási olvasói élményt jelentettek, de kanonizálódtak is, és jelentős részükről sokáig magam se úgy gondoltam, mint pályakezdésekre.

Erre jó emlékeztetni magamat. 

Első prózakötet volt A hobbit (Tolkien), a Trainspotting (Welsh), a Sátántangó (Krasznahorkai), a Hajnali háztetők (Ottlik), a Zabhegyező (Salinger), a Gépzongora (Vonnegut), A fehér király (Dragomán), az Üvegbúra (Plath), A Legyek Ura (Golding), A közöny (Camus), a Casino Royale (Fleming), A Pendragon-legenda (Szerb), a Bádogdob (Grass), a Száz év magány (Márquez), a Carrie (King), Fancsikó és Pinta (Esterházy), A Biblia (Nádas), a Félelem és reszketés Las Vegasban (Thompson), Az ehető nő (Atwood), a Sorstalanság (Kertész), A fűtő (Konrád), a Galaxis útikalauz stopposoknak (Adams), A rózsa neve (Eco), a Neurománc (Gibson), a Nullánál is kevesebb (Ellis), Harcosok klubja (Palahniuk), a Fehér fogak (Smith).  

A Margó-díjat titkon azért is csináljuk, hogy bizonyítsuk, soha nem tudhatjuk olvasóként, melyik könyv lesz a következő nagy dolog. Sok, számomra fontos szerző van, akiknek minden megjelenését elolvasom, de az másik kapcsolat, más elvárások. A Margó-díj az első találkozás öröme, ami a legjobb és legemlékezetesebb.

Mit olvasol szívesen, amikor az olvasás nem munka, hanem kikapcsolódás?

Elsősorban nonfiction könyveket olvasok kikapcsolódásként, teljesen változó témákban: az alvásról, a biciklizésről, a narratív agyról, a Netflix HR-kultúrájáról, földrajz és történelem összefüggéseiről, szabadságról és demokráciáról, a mesterséges intelligencia kulturális és társadalmi hatásairól vagy egy teniszező életéről.

Az olvasás kikapcsol, feltölt, inspirál, megnyugtat, és amikor munka, akkor sem lehet összehasonlítani más munkákkal.

A fentieken túl feltűnt, hogy egyre több verseskötetet olvasok, aminek megint más a mechanizmusa, pedig soha nem gondoltam versolvasóként magamra.  

Nyitókép forrása: Valuska Gábor

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ott Anna: Minden évben tíz friss hanggal találkozunk – ez a legizgalmasabb

Ott Anna másodjára ül a Margó-díj zsűrijében. Milyen szempontok szerint fogja idén megítélni a shortlistes könyveket?

...

Vitáris Iván: Olvasás közben kikapcsol a külső világ

Mit vár el az Ivan & The Parazol frontembere egy jó könyvtől? 

...

Jakab Juli: Lenyűgöznek a tiszta, átgondolt struktúrák

Jakab Juli először ül a Margó-díj zsűrijébe: őt kérdeztük.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

Szerzőink

sza
sza

10 friss nonfiction könyv az őszre: civilizációs zsákutcák, kezelhető migrén és formabontó gyereknevelés

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

A brit nyelv- és számzseni, a dán optimista klímapszichológus és a spanyol agysebész és karmester is velünk lesz.

Listák&könyvek
...

10 friss nonfiction könyv az őszre: civilizációs zsákutcák, kezelhető migrén és formabontó gyereknevelés

...

6 dolog, amit tudnod kell az új Stephen King-sorozat előtt

...

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben

Hírek
...

Miért nem tud felnőni a harmincas generáció?

...

Ismeretlen tengeri krokodilfajt találtak Egyiptomban

...

Könyvet ír a tiktokker, aki azt állítja, hogy 30 éves korában tanult meg olvasni

...

Gisele Pelicot ügye miatt módosítják a nemi erőszakról szóló törvényt Franciaországban

...

Salman Rushdie új könyvében arról ír, hogy cserben hagyták a szavak

...

Tompa Andrea: Egyik országból a másikba küldenek, onnan pedig vissza