Rengeteg izgalmas kötet érkezik a következő két hónapokban. Jön az irodalmi legenda, Thomas Pynchon monumentális regénye, egy 23 éves svájci szerző Európát meghódító családregénye, Krusovszky új novelláskötete és Falcsik Mari verses kiadványa, de vár ránk még egy latin-amerikai szobrász felejthetetlen története és Spiró György 1986-ról írt naplója is. Mutatjuk, szerintünk mit érdemes olvasnotok, amikor kisüt a nap!
Thomas Pynchon: Ellenfényben
Idén tavasszal érkezik a posztmodern irodalom egyik formabontó alakjának kötete, aki az elmúlt 50 évben folyamatosan szabta át a regényirodalom legalapvetőbbnek hitt szabályait. Thomas Pynchont talán keveseknek kell bemutatni, olyan meghatározó művei voltak korábban mint a Súlyszivárvány, A 49-es tétel kiáltása vagy a Vineland, amiből nemrég film is készült.
Most érkező Ellenfényben egy útvesztőt ígér a 20. század szellemi és fizikai bugyraiban, Teslától a nyomdászszakszervezetekig, a léghajótól a dekadens filozófiáig minden vár ránk, ami csak belefér a modern világ ébredésébe és széthullásába.
Korábban egy részletet is mutattunk a kötetből, ami már maga is egy apróbb szöveglabirintus.
Megjelenés: március 10.
Juan Gabriel Vásquez: Feliza nevei
„A francia száműzetésben élő kolumbiai szobrászművész, Feliza Bursztyn múlt pénteken, január 8-án este negyed 11-kor, egy párizsi étteremben belehalt a bánatba”
– írja a cikkében Gabriel García Márquez, a híres latin-amerikai író.
Az utolsó pár szó érdekesen cseng, szinte mindenki azonnal felkapja a fejét, hogy mi is történhetett. A Feliza nevei elbeszélője sem tud nyugodni, hosszas kutatásba kezd, hogy kiderítse, ki is volt ez a Feliza, csak hogy idővel valami sokkal érdekesebbre bukkan, ahogy egy rendkívüli személyiség élettörténetét illeszti össze mozaikonként. Juan Gábriel Vásquez egy sodró lendületű regényt írt, amelyben egyszerre lép színre az önéletrajz és a fikció, ezzel megrajzolva a latin-amerikai feminizmus és a forradalmi művészet egy meghatározó alakját.
Megjelenés: március 4.
Nelio Biedermann: Lázár
Az idei tavasz egyik nagy dobásának tűnik Nelio Biedermann Lázár című regénye, amelynek fordítási jogait már 26 országban eladták, sőt a megfilmesítési jogok is elkeltek, illetve hosszan vezette a német Spiegel magazin bestseller listáját. A mindössze 23 éves író félig magyar származású és kifejezetten sikeressé vált a regénye nyomán.
A Lázár egy 20. századi családtörténet, amely több generáción át mutatja be, hogyan omlik össze a Habsburg Birodalom, változik meg egy nemesi család és tűnnek el a boldog békeidők napjai, csak hogy utat engedjenek a totalitárius diktatúra fojtogató ködjének.
Mindennek közepében pedig Lázár Lajos áll, aki a történelem viharai ellen küzdve igyekszik egyben tartani családját.
Megjelenés: április 1.
Rachel Kushner: A teremtés tava
Mennyire bízhatunk azokban az ideológiákban, amik jelenleg a világot vezérlik? Valóban jó irányba haladunk, vagy csak nem vesszük észre a kárt, amit okozunk? A csak „Sadie Smith” néven ismert francia anarchista kommunába beépült ügynök titokban próbálja kideríteni, hogy vajon a radikális lázadók hogyan fogják tetté formálni világmegváltó ideológiáikat.
Rachel Kushner regénye (olvass bele) egyszerre ígérkezik egy fordulatos kémsztorinak és egy elgondolkodtató elméleti írásnak, amelyben egyszerre szórakozhatunk, és reflektálhatunk a jelenlegi Európa működésére.
A több irodalmi díjra jelölt regényben az igazság helyi érték, a jövő fedőtörténet és a múlt fikció – csak kérdés, hogy miben hiszünk.
Megjelenés: március 3.
Krusovszky Dénes: A másik mozaik
Új novelláskötettel jelentkezik Krusovszky Dénes, amiben az emlékezés és a felejtés kerül a középpontba. Néhol szürreális, néhol meglepően hétköznapi esetekkel találkozunk: egy idősödő férfit elkíséri a fia egy testépítő versenyre, egy rejtélyes klinikán bárki megszabadulhat az emlékeitől, hogy egy másikkal pótolja azokat, egy közös utazás hirtelen a feje tetejére áll, mikor az egyik utas szerint a megtekintett mozaik nem eredeti.
A kötet sok ismerős és új dolgot ígér, hiszen néha a legegyszerűbb dolgok lehetnek a legrejtélyesebbek, és a magánynak megannyi formája lehet, akár éppen a társasmagány.
Krusovszky első regénye, az Akik már nem leszünk sosem (olvass bele itt!) hatalmas sikert aratott, mi is 2018 egyik legjobb regényének választottuk.
Megjelenés: március 10.
Falcsik Mari: Megnemvalósulások dicsérete
Falcsik Marik már évtizedek óta alkot költőként, de talán legtöbben a tavalyi Margó-díj shortlistjén találkoztak vele, ahol az első, My rocks című prózakötetével (olvass bele) emelkedett ki. Ennek kapcsán rövid interjúban is beszélgettünk vele. A most megjelenő Megnemvalósulások dícsérete című verseskötete megannyi érdekességet tartogat, pályatársak és egykori elődök megidézése, mint például Térey János vagy Kántor Péter; családtörténetek és nyelvi rácsodálkozások, és persze a nagy kérdés, hogy mi van az élet túloldalán.
Mindezt teszi őszinte és bravúros stílusban, feldolgozva a saját születését, a szabadságreményű útkeresést, illetve a beteljesült és beteljesületlenül maradt szerelemeket.
Megjelenés: március 10., a szerző 70. születésnapján
Spiró György: Repedt kályhámon macska ül
1986 nem volt egy átlagos év: felrobbant a csernobili atomerőmű, nem sokkal felszállás után meghibásodott és megsemmisült a Challenger űrhajó, Olof Palmét meggyilkolták, hazánkban pedig már készülődtek a rendszerváltó erők. Spiró György hamarosan érkező Repedt kályhámon macska ül című kötete az író naplóját tárja elénk, amely teljes egészében megidézi a ’86-os évet.
Egyszerre olvashatunk majd az író személyes tapasztalatairól, az akkori közhangulatról és reményekről, illetve a kései Kádár-rendszer működéséről.
Az egykori naplóbejegyzéseket a szerző jegyzetei és mai kommentárjai egészítik ki. Spiró nem mellesleg idén ünnepli 80. születésnapját, aminek alkalmából egy különleges estet szerveznek a Müpában. Tavalyi Padmaly című regénye (olvass bele) az évvégi 50-es listánkra is felkerült.
Megjelenés: március 16.
