Közel 30 éve jelent meg Chuck Palahniuk Harcosok klubja című regénye, amiből később nagysikerű film is készült Brad Pitt és Eward Norton főszereplésével. gyik napról a másikra a magyar politikai közéletben a legfontosabb témává egy kultikus sztori került, amiben egy csapat férfihalálra püföli egymást csak a hecc kedvéért.
Nem egyszerű névhasonlóságról van szó, hiszen a kormány által megszervezett csoport és a klasszikus 90-es évekbeli történet között több hasonlóság is van: a titkos jellege, az exkluzivitása és harcra való felszólítása. Mit kell tudnunk a kultkönyvről, amiben egy mentálisan beteg ember létrehoz egy terrorszervezetet?
Mi az a Harcosok klubja?
A Harcosok klubja Chuck Palahniuk amerikai regényíró első, 1996-ban megjelent regénye, amiből 1999-ben David Fincher egy nagysikerű filmadaptációt is készített. Utóbbi a filmtörténet egyik meghatározó elemévé vált, hiszen képes volt a társadalomkritikát, a groteszk humort, az akciódús történetmesélést és mélyebb, elméleti kérdéseket úgy vegyíteni egy filmben, hogy ne csak stílusos és okos legyen, hanem végtelenül szórakoztató is. Illetve a színész munka is nagyon jól sikerült. Edward Norton és Brad Pitt mesterien alakították a két főszerepet. Na meg persze, ott van a film végi csattanó, ami szinte iskolapéldája annak, hogyan kell egy jó történetet lezárni (de erről később).
Kiről szól a Harcosok klubja?
A történetet egy kezdetben inszomniás, majd mentálisan beteg elbeszélő adja elő (akire csak Narrátorként szokás hivatkozni), aki egy nap megismerkedik egy az életét teljesen felforgató, társadalmi elvárásokra fittyet hányó, elegáns és vagány férfival: Tylerrel. A történet lényegében úgy állítja be, hogy a Harcosok Klubja Tyler és a Narrátor közös projektje, viszont a csattanó szerint a Narrátor skizofréniában, többszörös személyiségzavarban szenved, azaz végig halucinálta Tylert. Így valójában mindent egyedül csinált.
Vagyis a történet egy Amerikai Pszichóhoz hasonló helyzetet tár elénk: egy férfi, akit a modern társadalom annyira szétzilált, hogy mentális beteggé vált, sőt közveszélyes bűnözővé, aki lényegében a társadalmi normák teljes lerombolására törekszik.
Ennek fényében maga a létrehozott klub is egy terméke a mentális romlásának, egy a társadalmi nyomás által kiváltotta tünet.
A Harcosok klubja jelentése leegyszerűsítve az, hogy az elégedetlen ember erőszakos lesz, az erőszak még több erőszakot szül, amiből csak pusztulás következik.
A feszültséget levezeti a társadalom, kérdés, hogy ennek mi és ki lesz a célpontja.
Mi történik ebben a klubban?
A történetben szereplő Harcosok Klubja egy spontán csoportos szerveződés, ahol hétköznapi férfiak gyűlnek össze, hogy egymást puszta élvezetből félholtra püföljék. Ezek általában a munkájukkal, társadalmi helyzetükkel elégedetlen emberek, akik azt élvezik, ha összegyűlhetnek és levezethetik a feszültségüket. A klub eleinte csak pár emberből áll, de ahogy terjed a híre (miközben magáról a klubról beszélni tiltott dolog), egyre többen gyűlnek köré, a történet végére pedig egy bűn- vagy terrorszervezetté válik az egész. A hétköznapi, csalódott férfiak egy karizmatikus vezető irányításával problémát jelentenek.
Mi a klub célja?
Önmagában a klubnak nincsen kimondott célja, de ha a sorok között olvasunk, akkor tiszta lehet számunkra, hogy ez a társadalomkritika a kiüresedett modern valóságnak akar tükröt tartani. Itt a férfi semmire nem jó, az élet teljesen érdektelen és céltalan, mivel mindent a pénz irányít, így vagy képes mindent megvenni magának az ember (és azért lesz érdektelen), vagy nem képes változtatni a társadalmi státuszán (és azért lesz érdektelen). Erre pedig ráépül (már akkor), hogy a világ mégis azt közvetíti, hogy valósítsuk meg önmagunkat, teljesedjünk ki, legyünk akik szeretnénk, miközben azzal szembesülünk, hogy a mindennapi társadalom csak kiüresít minket is a monoton munkával és sekélyes magánéleti élményekkel.
A könyv/film egyik kulcsmondata is ehhez kapcsolódik:
„Minden a másolat másolatának másolata”
A klub ehhez képest olyan élményt ad, amit a modern világ nem képes: szabadságot. A klubnak (első ránézésre) nincsenek elvárásai, mindenki egyenlően vehet részt a harcban, nincsen ranglétra, nem lehet pénzzel érvényesülni, és ami a legfontosabb, hogy egy tiszta érzést nyújt. A harc (evolúciós szempontból is) egy olyan élmény, amit a modern világ nem képes replikálni, elemi és állatias, pont ezért jelent kibúvót annyi férfinak a filmben, ezáltal egyfajta beteljesülést élnek meg (vagyis eggyé válnak a férfiasságukkal, de erről is később).
Mik a szabályai?
Ha a történet szerint nézzük, a klubnak 8 szabálya van:
- Senkinek egy szót se a klubról
- Senkinek egy „kurva szót se” erről a klubról
- Ha az egyik fél feladja vagy harcképtelenné válik, a bunyónak vége
- A küzdelem két személyes
- Egyszerre egy harc zajlik
- Ing és cipő nélkül folyik a harc.
- Minden küzdelem addig tart, ameddig tart.
- Ha valaki először jár a klubban, aznap este harcolnia kell.
Milyen kimondatlan szabályai vannak?
A fenti felsorolt szabályok átláthatóak és tiszták, jól leírják azt a kezdeti elképzelt ideológát, ami spontán szerveződő közösség időtöltéseként definiálja magát. Viszont a klub működéset során több elv is megfogalmazódik, ami szerint a klub működik. Ilyen például:
- Nők nem vehetnek részt a klubban (ez kimondatlan, de nyilvánvaló).
- A szépség erényt jelent, amit nem tűrnek meg maguk között (az egyik karakternek, akit Angyalfejnek neveznek, a film során teljesen eltorzul az arca a sok verés miatt, ami feltehetőleg a szép arca elleni érzés vált ki).
Utóbbi pedig egy tágabb gondolatnak is teret nyit. Ahogyan halad előre a történet, úgy lesznek egyre széleskörűbb terveik és céljaik a klubnak.
Egy ponton már paramilitáris (félkatonai) szervezetként működik, amiben hierarchia van, egységekre és osztagokra bomlik szét a klub, különböző szervezett bűncselekményekben vesznek részt, amiknek általában a célja nem a haszonszerzés, hanem a társadalmi rend felbolygatása.
Ezekből következnek ezek a szabályok:
- Minden múzeumot le kell rombolni (mivel azt a tudást őrzi, ami a modern világot kialakította)
- A világ jelenlegi formájában nem működik, tehát el kell pusztítani (majd újraépíteni)
- Mindenkinek ki kell vennie ebből a részét (a történetben van, aki pincérként az ételbe hugyozik, az egyik főszereplő nemiszerveket vág be gyerekmozik szalagjaiba stb.)
A klub nemcsak egy férfiaknak szóló hétvégi időtöltés, mert egy nihilista ideológiává növi ki magát, amely az avantgárd művészet és a posztapokaliptikus elképzelések között találja meg a céljait: ha a világ romokban hever, akkor újra lehet kezdeni. Ezt pedig a regényben több helyen ki is fejti az elbeszélő, hogy hogyan képzeli el a világot az emberiség (és a modern civilizáció) bukása után.
Miért lett híres?
A Harcosok klubja többek között annak köszönheti sikerét, hogy sok ember számára ismerősen csengenek az alapjai: a világ kizsákmányoló, tehát változtatni kell(ene) rajta. Ehhez pedig párosult, hogy egy relatíve könnyen olvasható, cselekménydús regényről van szó, amihez egy nagyon jól kivitelezett, Brad Pitt-es film is készült.
Mi, emberek imádjuk azt, ha valaki elmondja, hogy az a társadalom, amiben kényelmesen elvagyunk, mennyire rossz is.
Ha ehhez még hozzátársítjuk az önpusztítás romantikus elképzelését, és azt, hogy a világot felforgatni mennyire szórakoztató és egyszerű valójában, akkor kész is a siker.
A Harcosok klubja ráérzett a társadalmi feszültségre, amit könnyed formában az emberek elé tárt, ez pedig nagy népszerűséget jelentett (és jelent ma is). Ami pedig megpecsételte az egészet, az a történet lezárása. Itt a film érdemeit kell kihangsúlyozni, hiszen ott ez sokkal látványosabb volt.
A sikerhez pedig az is hozzájárult, hogy Brad Pitt színészi karrierje itt érkezik meg a csúcsához. A 90-es években végig mára már kultikussá vált filmekben szerepelt (pl. Hetedik, Hét év Tibetben, 12 majom), de ez a film megkoronázta a színész addigi teljesítményeit.
Mi köze ennek a mai politikához?
A Harcosok klubja remekül elmesélt modernkori dráma, aminek a szereplői a társadalmi elégedetlenség, a kapitalizmus és a férfiasság. Palahniuk (és később a film) egy olyan általános gondolatot fogalmazott meg, ami ma is érvényes: a kapitalista, kiüresedett világunk nem hoz létre mást csak defektes és mérges embereket. Az egészet a férfiasság szempontjából közelíti meg, ahol szépen lassan a heteronormatív, fehér férfiak világa felszámolja önmagát.
A férfiaknak szó szerint az állatiassághoz kell visszatérniük ahhoz, hogy azt érezzék, képesek teljesíteni az életben.
Vagyis itt is működik az az elv, hogy visszafele kell elképzelnünk, a történet azt erősíti meg, amit hiányol. A modern társadalomban a férfi nem tud teljesíteni (legalábbis a Harcosok klubja szerint), céltalan, üres, nem tud beteljesedni, erre a válasza, ha erőszakossá válik és lerombol mindent, ami megkérdőjelezi az ő férfiasságát (vagyis az adott társadalmat, ami éppen kilöki magából).
Ennek fényében érdekes párhuzam jön létre a nemzetközi kortárs politika és a regény között. A jelenlegi politikai narratíva megerősödése mintha hasonló tendenciákat mutatna, elpusztítani mindent, ami megkérdőjelezi a heteronormatív, konzervatív felfogást.
