Hetven évvel ezelőtt jelent meg William Golding mára klasszikussá vált regénye, A Legyek Ura. Ám nem sokon múlt, hogy a kézirat a kukában végezze és örökre feledésbe merüljön a történet.
Szamárfüles papírhalom
A jubileum alkalmából a BBC tett közzé egy videót, amelyen egyrészt Golding beszél egy archív felvételen, másrészt pedig Charles Monteith, aki a Faber & Faber könyvkiadó kezdő szerkesztőjeként felfedezte a művet.
Monteith akkor még csak pár hónapja dolgozott a kiadónál, és kiszúrt a beküldött művek kupacában egy megsárgult, szamárfüles kéziratot, csúnya, barna borítóval, ami láthatóan nagyon sok kiadót megjárt addigra.
Már kávéfoltok, teáscsészék és borospoharak nyomai tarkították a címlapját,
és egy munkatársa azt is ráírta, hogy „Ostobaság szigeten ragadt fiúkról, elutasítani” – ám Monteith mégis belelapozott.
„Az elején egyáltalán nem találtam érdekesnek, mégis tovább olvastam, és teljesen magával ragadott. Attól kezdve azt mondtam, ezt (a kéziratot) komolyan kell vennünk” – emlékezett vissza a később híressé vált szerkesztő.
A disztópikus regényt (amely egyébként Stephen King 10 legnagyobb kedvence között van) még abban az évben megjelentették, és bár eleinte lassan fogyott, idővel egyre népszerűbbé vált, majd az iskolai tananyagba is bekerült. Mára több mint tízmillió példányt adtak el belőle és több tucat nyelvre lefordították. William Golding pedig 1983-ban Nobel-díjat kapott.
Kép: BBC, 1959
