A 10. Margó-díjat október 10-én adják át a Margó Irodalmi Fesztiválon. A döntőbe került tíz elsőkötetes szerzővel készült interjúkat itt találod: Gubis Éva, Marton Krisztián, Kovács Dominik és Viktor, Ivánovics Beatrix, Weber Kristóf, Kemény Lili, Biró Zsombor Aurél, Görcsi Péter, Tankó Andrea, Gyuricza Gergely.
A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Ezek közül a Bakó Sára, Codău Annamária, Dobos Barna, Kolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri választotta ki a legjobb tíz kötetet, a rövidlistáról pedig a négytagú zsűri választja ki a nyertest. Czinki Ferenc és Antal Nikolett után most ismerd meg a zsűritagok közül Ott Annát!
Hol kezdődött és milyen most a kapcsolatod az irodalommal?
Fiatal kamaszként kezdtem olvasni, elég korán megtapasztaltam a történetek erejét. A könyvekből ismertem meg a világot és önmagamat is a legjobban.
Varázslatos, ahogy a fehér papíron lévő fekete betűk azonnal ki tudnak szakítani a valóságból,
máig ezért olvasok leginkább. Nagy szerencse, hogy az irodalom mára a munkám is, a Hadik Kávéházban, a Margó Irodalmi Fesztiválon, podcastekben és a könyvklubjaimon is az az egyetlen célom, hogy még többeknek megmutassam azt a varázslatot, amit én már kicsiként megtapasztaltam.
Mondj egy olyan magyar vagy nemzetközi első prózakötetet, amely számodra fontos vagy amit meghatározónak tartasz. Miért különleges ez a mű? És szerinted miben rejlik az első könyv varázsa, miért érdemes elsőköteteseket olvasni?
Azt érzem, hogy első kötetekkel intimebb viszonyt tudok kialakítani. Úgy értem, hogy kizárólag saját választásomból kerülünk kapcsolatba, egyedül vagyunk mi ketten, és
sem más olvasók, sem a kritika véleménye, ajánlása nem befolyásol még.
Nagy szabadságot ad ez, örülök, hogy az elmúlt időszakban tíz első kötetet is olvashattam. Most mégis Doris Lessing A fű dalol című első regényét mondanám, amit pár hete olvastam. Nyáron teljesen belemerültem Lessing világába, minden magyarul elérhető kötetét elolvastam, miután nagyon nagy hatással volt rám az Arany jegyzetfüzet. Az első kötetét 1950-ben írta és egy igazi lélektani regény, aminek tökéletes párja lehetne Németh László Iszonya. Mindenkinek nagyon ajánlom. És persze, Nádas első kötetét, a Bibliát is olvassátok el!
Hogyan olvasol zsűriként? Mik a legfőbb szempontjaid az értékelésnél?
A shortlistes könyvek majdnem felét már a megjelenésükkor olvastam, és igyekeztem a többit is mindenféle nyomás és elvárás nélkül, nem zsűritagként olvasni. Miután mind a tízzel végeztem, újra bele-belenéztem a könyvekbe és ezután jött a neheze, hogy sorrendet állítsak fel közöttük. Nagyon nehéz ennyi különböző könyvet egymáshoz mérni, mintha körtét az almával akartam volna összehasonlítani. Viszont volt három-négy könyv, ami levált a többiről, utána már csak ezekkel foglalkoztam, foglalkoztunk a zsűritársaimmal. Az én szempontom az volt, hogy milyen élményt nyújtott az adott könyv majdnem civil olvasóként,
mennyire munkált bennem tovább a történet, hogyan hatott rám a nyelv,
mennyi kérdés maradt utána, és kicsit az is az eszemben volt, hogy ha nyer a könyv, azt a sok olvasót, akihez emiatt jut majd el, mennyire fogja megdolgozni. Szerintem jó döntést hoztunk!
Ez az első alkalom, hogy zsűrizel a Margó-díjban. Mit jelent neked ez a szerep?
Sokat jelent, ahogy maga a díj is sokat jelent évek óta. Vele kezdődött a Margós pályafutásom, a második Margó-díj döntőseivel beszélgettem a fesztiválon először.
Minden őszi Margó a díj átadásával kezdődik, ami minden évben az egyik legizgalmasabb ünnep,
addig pedig lehet tippelni, drukkolni és jó sokat olvasni, hogy képben legyek minden versenyző szerzővel. Hogy idén az én szavazatom is hozzájárulhat a döntéshez, nagy felelősség, aminek igyekeztem a legjobb tudásom szerint megfelelni.
