Czinki Ferenc: Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban [Margó-díj zsűri]

Czinki Ferenc: Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban [Margó-díj zsűri]

Október 10-én adják át tizedik alkalommal a Margó-díjat az őszi Margón, előtte pedig bemutatjuk a zsűri tagjait. Elsőként Czinki Ferenc beszél az irodalommal való kapcsolatáról és arról is, milyen tendenciákat lát az elmúlt időszakban az elsőkönyves szerzőknél.

Könyves Magazin | 2024. október 06. |

A 10. Margó-díjat október 10-én adják át a Margó Irodalmi Fesztiválon. A döntőbe került tíz elsőkötetes szerzővel készült interjúkat itt találod: Gubis ÉvaMarton Krisztián, Kovács Dominik és Viktor, Ivánovics Beatrix, Weber Kristóf, Kemény LiliBiró Zsombor Aurél, Görcsi Péter, Tankó AndreaGyuricza Gergely.

A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Ezek közül a Bakó SáraCodău AnnamáriaDobos BarnaKolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri választotta ki a legjobb tíz kötetet

Most ismerd meg a zsűriből Czinki Ferencet!

Mesélj magadról pár mondatban. Hol kezdődött és milyen most a kapcsolatod az irodalommal?

A lehető legkorábban kezdődött: írni még egészen biztosan nem, de talán még beszélni is alig tudtam, amikor már történeteket találtam ki, és a családtagjaimat üldöztem, hogy írják le őket. Ha formális kapcsolatról beszélünk, 2006-ban lettem az azóta már megszűnt József Attila Kör tagja, azóta publikálok folyamatosan, könyveim jelennek meg, irodalmi rendezvényeket szervezek itthon és Európa-szerte. 

Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban.

Magyar vagy nemzetközi viszonylatban mondj egy olyan első prózakötetet, amely számodra fontos vagy amit meghatározónak tartasz. Pár mondatban foglald össze, miért különleges ez a mű, és szerinted miben rejlik az első könyv varázsa, miért érdemes elsőköteteseket olvasni?

Salinger-rajongóként/-hívőként hogyan is választhatnék mást, mint a Rozsban a fogót (szül.: Zabhegyező), ami nemcsak azért különleges kötet, mert a világirodalom és a huszadik századi kultúra egyik legfontosabb műve lett belőle, hanem mert sok tekintetben nagyon eltér az életmű későbbi (általunk jelenleg ismert) részétől – sok tekintetben meg nem.

Az elemzését mindenesetre soha nem lehet abbahagyni.

Ha a hazai pályára tekintünk, Cserna-Szabó András debütkötete legendás, de említhetném, és hogyan is ne említeném, a Pétereket (EP, NP, LP), ha a saját generációmra gondolok, akkor pedig elsősorban verseskötetek jutnak eszembe – annak idején az elsők között közöltünk az azóta már szintén megszűnt székesfehérvári Árgus folyóiratban Simon Márton-verset (Dalok a magasföldszintről). Ha elsőkötetet olvasol, a megjelenés idejében, akkor olvasóként része leszel az irodalomtörténetnek. Elég menő, nem?

Hogyan olvasol zsűriként? Mik a legfőbb szempontjaid az értékelésnél?

Mint mindig, igyekszem a könyvet az első borítótól a hátsóig, teljes egészében nézni, olyan értelemben is, hogy nem veszek figyelembe semmit, ami a könyvön kívül van. Ami természetesen lehetetlen, ezt minden alkalommal meg is állapítjuk a zsűrizés során, hogy aztán a következő évben ugyanazzal a lelkesedéssel vágjunk neki a teljesíthetetlen feladatnak. A szöveg az egyetlen szempont – mindenesetre ennek próbálunk megfelelni.

Milyen tendenciákat látsz az elmúlt években az első prózakötetes szerzőknél?

Örömteli látni, hogy minden év egy kicsit más, tehát ilyen értelemben sem pozitív, sem negatív tendenciákról nem tudok beszámolni.

Az mindenesetre zavart, amikor néhány éven át azt éreztem, hogy a debütáló szerzők, mintha valami félig-meddig láthatatlan trendeknek próbáltak volna megfelelni,

volt négy-öt állandó téma, és mindenki megpróbálta a lehető legjobban felmondani a leckét. Ennek talán szerencsére vége van, és újabban a többség saját magáról szeretne valamit állítani. Ami, lássuk be, bemutatkozó kötet esetén, a lehető legszerencsésebb választás.

Zsűritagként mi volt számodra az utóbbi évek legemlékezetesebb Margó-díj pillanata?

A záró válasz esetében talán megengedhetek magamnak egy személyes és/vagy önző szempontot: a legemlékezetesebb az első évem (2018) volt, ekkor volt lehetőségem először arra ne csak a Margón, hanem a Margóban is részt vegyek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Agatha Christie, a székelyek meg a teve – 9 non-fiction bemutatója a Margón

Mit jelent egy kudarcos terápia? Mi köze Izlandnak Tolkienhez? Mit üzen Demszky a fiatal olvasóknak? Az ismeretterjesztő könyvek bemutatóit ajánljuk a Margón.

...

Terézia Morával és Sofi Oksanennel is találkozhatsz a Margó Fesztiválon

Lángoló erdők és kihűlt szülő-gyerek kapcsolatok. A berlini fal leomlása után érzett szabadság és Putyin nők elleni háborúja. Idén a világ számos pontjáról érkeznek írók a Margó Fesztiválra. A külföldi szerzőket bemutató ajánlónk első részében bemutatjuk a Budapestre látogató szerzőket és könyveiket.

...

Kitelepítés a Müpában: gyere és találkozz a Margó-díjas Visky Andrással!

Kitelepítés című regényével 2023-ban Visky András nyerte a Margó-díjat, amihez kapcsolódva önálló esten mesél a Müpa színpadán. 

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

...

Fehér Renátó: Van szeretet, szolidaritás és menedék a mindenkori agresszió idején is

Fehér Renátó alkotói kisesszéjét közöljük.

...

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

Szerzőink

sza
sza

10 friss nonfiction könyv az őszre: civilizációs zsákutcák, kezelhető migrén és formabontó gyereknevelés

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

A brit nyelv- és számzseni, a dán optimista klímapszichológus és a spanyol agysebész és karmester is velünk lesz.

SZÓRAKOZÁS
...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Az énekesnőnek már nem csak rajongókat és megbecsülést hoznak a könyvek!

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.