Czinki Ferenc: Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban [Margó-díj zsűri]

Czinki Ferenc: Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban [Margó-díj zsűri]

Október 10-én adják át tizedik alkalommal a Margó-díjat az őszi Margón, előtte pedig bemutatjuk a zsűri tagjait. Elsőként Czinki Ferenc beszél az irodalommal való kapcsolatáról és arról is, milyen tendenciákat lát az elmúlt időszakban az elsőkönyves szerzőknél.

Könyves Magazin | 2024. október 06. |

A 10. Margó-díjat október 10-én adják át a Margó Irodalmi Fesztiválon. A döntőbe került tíz elsőkötetes szerzővel készült interjúkat itt találod: Gubis ÉvaMarton Krisztián, Kovács Dominik és Viktor, Ivánovics Beatrix, Weber Kristóf, Kemény LiliBiró Zsombor Aurél, Görcsi Péter, Tankó AndreaGyuricza Gergely.

A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Ezek közül a Bakó SáraCodău AnnamáriaDobos BarnaKolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri választotta ki a legjobb tíz kötetet

Most ismerd meg a zsűriből Czinki Ferencet!

Mesélj magadról pár mondatban. Hol kezdődött és milyen most a kapcsolatod az irodalommal?

A lehető legkorábban kezdődött: írni még egészen biztosan nem, de talán még beszélni is alig tudtam, amikor már történeteket találtam ki, és a családtagjaimat üldöztem, hogy írják le őket. Ha formális kapcsolatról beszélünk, 2006-ban lettem az azóta már megszűnt József Attila Kör tagja, azóta publikálok folyamatosan, könyveim jelennek meg, irodalmi rendezvényeket szervezek itthon és Európa-szerte. 

Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban.

Magyar vagy nemzetközi viszonylatban mondj egy olyan első prózakötetet, amely számodra fontos vagy amit meghatározónak tartasz. Pár mondatban foglald össze, miért különleges ez a mű, és szerinted miben rejlik az első könyv varázsa, miért érdemes elsőköteteseket olvasni?

Salinger-rajongóként/-hívőként hogyan is választhatnék mást, mint a Rozsban a fogót (szül.: Zabhegyező), ami nemcsak azért különleges kötet, mert a világirodalom és a huszadik századi kultúra egyik legfontosabb műve lett belőle, hanem mert sok tekintetben nagyon eltér az életmű későbbi (általunk jelenleg ismert) részétől – sok tekintetben meg nem.

Az elemzését mindenesetre soha nem lehet abbahagyni.

Ha a hazai pályára tekintünk, Cserna-Szabó András debütkötete legendás, de említhetném, és hogyan is ne említeném, a Pétereket (EP, NP, LP), ha a saját generációmra gondolok, akkor pedig elsősorban verseskötetek jutnak eszembe – annak idején az elsők között közöltünk az azóta már szintén megszűnt székesfehérvári Árgus folyóiratban Simon Márton-verset (Dalok a magasföldszintről). Ha elsőkötetet olvasol, a megjelenés idejében, akkor olvasóként része leszel az irodalomtörténetnek. Elég menő, nem?

Hogyan olvasol zsűriként? Mik a legfőbb szempontjaid az értékelésnél?

Mint mindig, igyekszem a könyvet az első borítótól a hátsóig, teljes egészében nézni, olyan értelemben is, hogy nem veszek figyelembe semmit, ami a könyvön kívül van. Ami természetesen lehetetlen, ezt minden alkalommal meg is állapítjuk a zsűrizés során, hogy aztán a következő évben ugyanazzal a lelkesedéssel vágjunk neki a teljesíthetetlen feladatnak. A szöveg az egyetlen szempont – mindenesetre ennek próbálunk megfelelni.

Milyen tendenciákat látsz az elmúlt években az első prózakötetes szerzőknél?

Örömteli látni, hogy minden év egy kicsit más, tehát ilyen értelemben sem pozitív, sem negatív tendenciákról nem tudok beszámolni.

Az mindenesetre zavart, amikor néhány éven át azt éreztem, hogy a debütáló szerzők, mintha valami félig-meddig láthatatlan trendeknek próbáltak volna megfelelni,

volt négy-öt állandó téma, és mindenki megpróbálta a lehető legjobban felmondani a leckét. Ennek talán szerencsére vége van, és újabban a többség saját magáról szeretne valamit állítani. Ami, lássuk be, bemutatkozó kötet esetén, a lehető legszerencsésebb választás.

Zsűritagként mi volt számodra az utóbbi évek legemlékezetesebb Margó-díj pillanata?

A záró válasz esetében talán megengedhetek magamnak egy személyes és/vagy önző szempontot: a legemlékezetesebb az első évem (2018) volt, ekkor volt lehetőségem először arra ne csak a Margón, hanem a Margóban is részt vegyek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Agatha Christie, a székelyek meg a teve – 9 non-fiction bemutatója a Margón

Mit jelent egy kudarcos terápia? Mi köze Izlandnak Tolkienhez? Mit üzen Demszky a fiatal olvasóknak? Az ismeretterjesztő könyvek bemutatóit ajánljuk a Margón.

...

Terézia Morával és Sofi Oksanennel is találkozhatsz a Margó Fesztiválon

Lángoló erdők és kihűlt szülő-gyerek kapcsolatok. A berlini fal leomlása után érzett szabadság és Putyin nők elleni háborúja. Idén a világ számos pontjáról érkeznek írók a Margó Fesztiválra. A külföldi szerzőket bemutató ajánlónk első részében bemutatjuk a Budapestre látogató szerzőket és könyveiket.

...

Kitelepítés a Müpában: gyere és találkozz a Margó-díjas Visky Andrással!

Kitelepítés című regényével 2023-ban Visky András nyerte a Margó-díjat, amihez kapcsolódva önálló esten mesél a Müpa színpadán. 

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Bakó Sára
Bakó Sára

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

SZÓRAKOZÁS
...

A Kamaszok színésze könyvben folytatja a sorozat üzenetét

Apák fiaikhoz írt leveleit gyűjti össze.

...

A magyar Drakuláról készít filmet Leonardo DiCaprio

A film a színész fiatalkorára összpontosít. 

...

„Én sem vagyok boldog ettől” – George R. R. Martin reagált a kritikákra

Az író ezúttal mintha megértőbb lenne a rajongókkal.