Nem a lakás a legdurvább börtön - Maradj otthon #41

Lassan két hónapja élünk bezárva, a kezdeti állapot állandósulni látszik. Ha enyhülés is kezdődik, ugyanabba a szabadságunkba már soha nem lépünk vissza, újat kell kialakítanunk.

Bezárva éreztem magam az otthonunkban, ezért vidékre költöztünk. Most, hogy két napja esik, bezárva érzem magam a házba. Bezárva érzem magam a történetekbe is, amiket olvasok, pedig mindegyik kínál szabadulást. 

A változás szűk száján átcsúszni, az horzsolás - Maradj otthon #35 - Könyves magazin

"Átzuhanni: az fáj. A változás szűk száján átcsúszni, az horzsolás." A változástól való félelmem okozta azokat az élethelyzeteket, amelyek már nem komfortosak, nem szolgálnak, inkább elvesznek. Bár nem adnak, mégsem merek továbblépni, hogy ne nekem kelljen ezekbe a helyzetekbe beleállnom. Jött a vírus, és egy pillanat alatt mindent megoldott a helyettem.

Németh László Iszony című regénye ugyan kötelező olvasmány gimnáziumban, de én most olvastam először. Kárász Nelli szüleivel él Huszárpusztán, napjait a háztáji munka tölti ki, teherbírása emberfeletti, pihenésképp két kutyájával járja a szomszédos mezőket. Takaró Sanyi, a jómódú parasztlegény váratlanul, de egyértelműen igényt tart a lányra, aminek ő kezdetektől ellenáll, annak ellenére, hogy tudja, családja is a férfi kezére akarja játszani. Édesapja halála után nincs más választása, mint fejet hajtani a néma megállapodás előtt, hogy a teljes kiszolgáltatottság időszaka következzen. Sok könyv beszél a férjezett nőkről. Van, aki azért szenved, mert a házasság a feje felett köttetett, van, akinek férje változik kegyetlen agresszorrá, van, akinek boldogságába a történelem szól bele. Takaró Sanyi látszólag nem bántja a feleségét, a tenyerén hordozza, igyekszik ideális életkörülményt teremteni. De Nelli a csendet, a magányt, a munkát ismeri, szoborszerűsége nemcsak szépségében, hanem jellemében is megmutatkozik. Az Iszony gyönyörűen fájdalmas történet arról, amikor a “szeretlek, csak a magam módján” egy kapcsolati börtönbe zárja az embert, ami pedig végzetes tragédiákhoz vezethet.

Németh LÁszló
Iszony
Lazi Kiadó, 2015, 368 oldal

Marguerite Duras Fájdalom című kötetének fordítója, Forgách András a kötet utószavában végtelen empátiával, hosszan ír arról, hogy el kell-e, el lehet-e mondani egy olyan történetet, amit valójában nem lehet elmondani. Duras címadó írásában nem emeli el a cselekményt, sőt, naplószerűen, élesen, pontosan írja meg azt a mentális bezártságot, halálosan rémisztő bizonytalanságot, amivel egy nő a haláltáborból, majd kényszermunkatáborból várja haza férjét. Az idő fogalma teljesen megszűnik, az élet folyamatos és állandó, végtelen várakozássá alakul. Duras annak érdekében, hogy elmesélje az elmesélhetetlent, az elkövető és az áldozat bőrébe bújik, hogy számunkra is érthetővé tegye.

Marguerite Duras
Fájdalom
Jelenkor Kiadó, 2019, 240 oldal

Az Unortodox című négyrészes sorozat az utóbbi hetekben a Netflixen tarolt, a környezetemben szinte mindenki egyszerre nézte végig Esty szökését a williamsburgi haszid közösségből. Hogy ez igaz történet, még sokkolóbbá teszi a látottakat. A sorozat alapja egy regény, sokan nem is tudták. Deborah Feldman azonos című memoárja múlt héten jelent meg magyarul, erősítve a megtörtént eset olvasatot, a szerző előszavával, prológussal, epilógussal, fényképekkel. A sorozatot bár imádtam, mégis kicsit zavart [SPOILER] a befejezés: Esty bár egy életen át szenvedett börtönétől, a közösség elvárásaitól és kötelezettségeitől, túl könnyen jutott el Berlinbe, ahol túl könnyen talált szuperjófej barátokat, túl könnyen talált vissza édesanyjához és túl könnyen váltotta valóra álmát. Alig várom, hogy elolvassam a könyvet, hogy árnyaltabban lássam a történetet. 

Deborah Feldman
Unortodox - A másik út
Libri, 2020,  395 oldal

Bezártságtörténetektől roskadozik a könyvespolcunk. Történeteket olvasunk, ahol emberek be vannak zárva kapcsolatokba, mint Kárász Nelli, családi hagyományokba, mint Sepi Barnás Ferencnél, vastüdőbe Krusovszkynál, elmegyógyintézetbe, ahogy a Száll a kakukk fészkére című regényben olvashatjuk. Olvassuk őket, hogy megbizonyosodjunk róla, van kiút. De ami minden regény szereplőjében és bennünk közös, hogy mindannyian elsősorban a saját gondolatainkba vagyunk bezárva és annak érdekében, hogy onnan ki tudjunk pillantani, egy jó, biztonságos, kényelmes hellyé kell alakítanunk az életünket. Azt hiszem, ebben vannak a könyveknek fontos szerepük. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Egy anya haláláról, kétszer, sűrítve - #olvass Ott Annával

Simone De Beauvoir a Szelíd halálban a halálig kíséri az anyját, Max Porter pedig innen folytatja a Bánat egy tollas állatban a gyászmunkát.  Rövid, kemény és szép regények, és egy varjú.

...
Összekötve

A családunkat nem választhatjuk meg, az adva van - Összekötve Ott Annával

Az Aegon Irodalmi Díjért idén is a tavalyi év legjobb kortárs magyar irodalmi művei versenyeznek. Ott Anna irodalomszervező mutatja be Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét. Összekötve.

...
Nagy

Az én valóságom egyezik Barnás fikciójával - #olvass Ott Annával

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét először karácsonykor, az év legterheltebb időszakában olvastam, amikor pattanásig feszül mindenkiben a húr a tudattól, hogy eljött az idő, amikor együtt a család, és ha tetszik, ha nem, szeretnünk kell egymást. Mindig nagyon érdekelt a család, az intézmény, a különböző szabályrendszerek, a rutinok, a hagyományok, a mintázatok és a szereposztások.

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Polc

A gazdasági összeomlás egy totális megfigyelésen alapuló börtönállamot szül Atwood regényében

...

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...