Amerikában is az év végi könyves listák tetején végzett Daniel Kehlmann Mozgókép című regénye, amely tavaly nálunk az év könyve volt a Könyves Magazinon. A The New York Times 2025 10 legjobb könyve közé válogatta be, de a Lithub irodalmi oldalon is az év fontos olvasmányai között szerepel.
A Mozgókép eredeti német nyelven még 2023-ban jelent, a magyar kiadás pedig egy évre rá áprilisban érkezett meg (olvass bele itt, kritika itt, podcast itt). Az angol fordítás csak idén érkezett meg, az angol Telegraph és a Guradian, illetve az amerikai Los Angeles Times és az NPR újságok is kiemelten foglalkozott vele, Kehlmann egyik legkiforrottabb írásának tartották.
A New York Times cikke szerint a Mozgókép egy összetett és izgalmas olvasmány a művészet autonómiájának törékenységéről, ami tökéletesen illeszkedik a mai művészeti diskurzusokba:
„Kehlmann komplex portréja, ami tele van maró humorral és emlékezetes történelmi karakterekkel, fontos kérdéseket tesz fel a művészet integritásával szemben egy széttöredezett világban. Nem is lehetett volna jobb az időzítés.”
A Lithub sok más korábbi kritikával szemben azt is kiemelte a regénnyel kapcsolatban, hogy amellett, hogy milyen fontos témát dolgoz fel egy összetett történelmi kontextusban, valójában egy nagyon szórakoztató olvasmány is.
Egy művész küzdelme a hatalommal szemben
A Mozgókép W.G. Pabst osztrák filmrendező valós történetén alapul, aki a hitleri Németország és náci progpagandagépezet egyik alkotója volt. Pabst története Hollywoodban indul, ahol több kisebb-nagyobb európai siker után igyekszik szerencsét próbálni, viszont nem tudja megvetni a lábát. Részben szakmai okokból, részben betegeskedő édesanyja miatt vissza kell térnie Németországba, ahol viszont már egy teljesen másik világ várja.
Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.
Tovább olvasokDaniel Kehlmann mesterien mutatja be a mindenre elhivatott művész és a szorongató hatalom küzdelmét. Egy groteszk, kafkai világban járunk, ahol az igen nemet, a nem igent jelent, a közeli barátok a legnagyobb ellenségek, és a hadifoglyokból lesznek a legjobb statiszták.
Fotó: Valuska Gábor
