Joós Andrea tudománykommunikációs szakember, műsorvezető, szerkesztő
Az eredetileg biológia és környezettan tanárként végzett, népszerű TED-előadást is tartó Joós Andrea derűs energiája szinte szétrobbantotta a kis stúdiót. Ez a jófajta lendület pedig ott van abban a felismerésében is, ami alakította az életét. Rájött, hogy neki nem a tanítás a szuperképessége, hanem az, hogy fel tudja kelteni másokban a figyelmet, és azt aztán ráirányítani bármire - legyen az a gyerekekkel való kapcsolat, egy könyv vagy egy rendezvény. Szerinte nem akkor vagyunk a helyünkön, ha jól megizzadunk a munkánkban, hanem akkor, ha nyugodtan építhetünk arra, ami jól megy nekünk, jól érezzük magunkat benne, sőt mások még fizetni is hajlandóak érte.
És hogy melyik könyv rántotta be legutóbb? Frank Herberttől A Dűne.
Joós Andrea könyvébe itt belenézhetsz, a podcastet itt találod.
Boldizsár Ildikó mesekutató, író, szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója
Boldizsár Ildikóval még a meseterápiás képzéséről ismerjük egymást, így ennek a beszélgetésnek volt egyfajta meghittsége is. Individuális és univerzális szempontok látszólagos összeegyeztethetetlensége kapcsán elmondta, hogy a népmese nem azt mondja, hogy ne legyünk individuálisak, hiszen minden népmese megteremti a különleges hőseit. A népmesei hagyományban a közösség, mint megtartó erő, mindig támogatja az individuumot, hogy az lehessen, akinek lennie kell. Viszont úgy látja, most elvesztek a közösségek, nincs megtartó közösség a hátunk mögött, ezért megindultak az individuumok közötti harcok. Szerinte, ha nem tudunk közösséget alkotni egy közös cél érdekében, és eltűnnek az egymásra figyelés legcsekélyebb formái is, akkor káosz lesz.
A beszélgetésünk előtt három magyar költő és a verseik kísérték a napjait, Kemény István, Pilinszky János és Kántor Péter.
Boldizsár Ildikó könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró
Ez a beszélgetés már csak azért is különleges volt, mert kilencórás időeltolódást hidaltunk át az éteren keresztül: Al Ghaoui Hesna éppen az Egyesült Államokban kutatott a félelemről. Szerinte nincs bátorság félelem nélkül. Ezzel együtt meg kell tanulnunk kezelni az olyan negatívnak tartott érzéseinket, mint a félelem, hiszen ez is kétféleképpen tud hatni: altruizmust, kitartást, eltökéltséget is ébreszt az emberekben, de kihozza a legrosszabb oldalunkat is, pánikot, agressziót. Sok múlik a tudatosságon és az önkontrollon, hogy ez az érzés melyik irányba lök minket, de az első lépés mindig az, hogy egyáltalán felismerjük (akár a testi reakcióink, érzeteink alapján is), hogy éppen félünk.
Nagy hatással volt rá Bruce D. Perry és Oprah Winfrey Mi történt veled? - Életünk újraalkotásának kulcsa, a múlt traumáinak elengedése című könyve.
Al Ghaoui Hesna könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Gyurkó Szilvia jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója
Bár Gyurkó Szilvia emberi jogi és azon belül gyerekjogi munkásságát, ismeretátadó tevékenységét már régóta tisztelettel figyelem, az orosz-ukrán háború szomorú apropót is adott a beszélgetésünknek. Szerinte a gyermekvédelem nem azt jelenti, hogy minden gyerekhez odamegyünk és megsimogatjuk a buksiját, hanem képessé tételt. Azt, hogy együttműködünk a gyerekkel, hogy az ő bevonásával felkészítjük az életre. Ha engedelmes, gondolkodás nélküli, kérdéseket fel nem tevő felnőttekkel akarjuk megtölteni az országot, akkor gyerekkorban a kötelezettségekre kell felhívni a figyelmet. Ha viszont olyan jövőt képzelünk el, amiben potens, kritikai gondolkodásra képes, egyéni megoldásokat kereső felnőttek vannak, akkor biztos, hogy gyerekkorban is segíteni kell ezt megtapasztalni - és megtanítani a gyereknek, hogy a döntéseink mellé felelősség is járul. Gyurkó szerint fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeinket arra, hogy a jogaink addig terjednek, ahol a másik emberé elkezdődik.
Friss, nagyhatású olvasmányként az azóta friss Nobel-díjas Annie Ernaux Évek című regényét emelte ki.
Gyurkó Szilvia könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Palya Bea énekes, dalszerző
Palya Bea határtalansága és energiája már korábbi közös munkánk során is lenyűgözött, és most izgalmas volt például arról is beszélni, hogyan lehet művészi oldalról felépíteni magunkat, vagy arról, hogy az archaikus minták hogyan élnek tovább a napjainkban. Az átmeneti rítus stációi Palya Bea szerint nagyon jól alkalmazhatók a mai életre is, neki ilyen a dalírás is. Arnold van Gennep etnográfus úgy írta le az átmeneti rítusokat, mint amiknek van egy befele vezető, egy benne lévő és egy kimeneti szakasza. Az intro szakaszban van egy leválás az előző állapotról, a benne szakasz a káosz, mert semmi sem az, ami, éppen átalakulóban van, és ez sok érzelemmel jár. És a rítusoknak van egy exit szakasza, amiben az új én megerősödik. Palya Bea szerint ezeknek a stációknak a tudatosítása azért segít nekünk, mert keretbe rendezi, ami éppen történik velük.
A kérdésemre azonnal Wim Hoftól A Wim Hof-módszert vágta rá, meghatározó olvasmányaként.
Palya Bea könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Vigh Bori digitális nomád
Rugalmasság, bátorság vagy vakmerőség, spontaneitás és érdeklődés, ez mind eszembe jutott, amikor Vigh Borit megismertem. A digitális nomádokat sokan hippiknek tartják, pedig szerinte az egyik legtudatosabb társadalmi csoport. A munkafegyelem ugyanis nemcsak konkrétan pénzt hoz, hogy fenntartsa az utazó életmódot, hanem szabadidőt is teremt, amikor elmehet nézelődni abban a régióban, ahol éppen él. A saját életutat megtalálni szerinte nagyon fárasztó, viszont valaki egyszer azt mondta neki, hogy ha egészen pontosan tudod, hogy mi fog veled történni az életedben, akkor az nem a te életed. Számára a nagy változás a tizenpár évvel ezelőtti önmagához képest, hogy mindenre tudja azt mondani: lehet máshogyan is.
Számára Szentesi Évától a Hamvaimból volt az a könyv, ami a beszélgetésünk előtt nagy hatással volt rá.
Vigh Bori könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Zalka Csenge Virág hivatásos nemzetközi mesemondó
Visszatért a mese témája, mert be akartam mutatni egy másik oldalról is, azaz, hogy hogyan lehet a történetmondás ősi mesterségét ma menőn és világraszólóan művelni. Az egyik általa válogatott mesekönyvben kópékról olvashatunk, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy a tricksterekről, azaz a kópékról szóló történetekben meghatározó, hogy a kópék a fekete és a fehér között mozognak, nem hősök vagy gonoszok, hanem átjárnak mindenféle határon. Kipróbálnak mindent, megpiszkálnak mindent, túljárnak mindenkinek az eszén. Zalka Csenge szerint ez nagyon értékes mesei funkció: hogy ne égjen bele az emberekbe az, hogy valaki teljesen jó vagy teljesen gonosz, hiszen az egy veszélyes filozófia. Fontos, hogy ezek a komplex karakterek léteznek a hagyományban, és vicces, mókás, csattanós formában komoly dolgokat tudnak nekünk tanítani a szabályokról, a berögződésekről és a határokról.
És hogy mit olvas a mesemondó? A beszélgetés előtti este fejezte be Wendy Shearer African and Caribbean Folktales, Myths and Legends című gyűjteményét.
Zalka Csenge könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Bódis Kriszta dokumentumfilmes, író, a Van Helyed Alapítvány alapítója és vezetője
Nem fejlődhet egy társadalom úgy, hogy maga mögött hagyja a kitaszítottakat és az elesetteket. Bódis Kriszta számára pedig akkor van értelme az életnek, ha változást tud hozni. Az általa alapított Van Helyed Alapítvány célja az, hogy azoknak, akik nem férnek hozzá a minőségi oktatáshoz és tudáshoz, strukturált lehetőséget biztosítsanak erre. Olyan rendszert akar kidolgozni, amit akár át lehet ültetni az állami szociális ellátó- és oktatási rendszer megreformálására is. Mérhető eredményeik vannak. Összehangolják a szociális ellátást az oktatással, és minden a hozzáférésről szól. Az ő gyerekeik nem morzsolódnak le az általános iskolából, és megtalálják azt a pályát/iskolát, ami nekik a legmegfelelőbb, abban benne maradnak, és tudják, merre tanulnak tovább.
A Csizma az asztalon című könyvet ajánlja mindenkinek, Tüdős Klárától.
Bódis Kriszta könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Mautner Zsófi volt diplomata, főzőnő
Irtó inspirálónak és izgalmasnak tartom, hogy egy hat nyelven beszélő ember felépít egy sikeres diplomatakarriert, aztán úgy dönt, a személyes érdeklődését követi inkább. Bár az átmenet természetesen fokozatosabb volt: Mautner Zsófi szerint a döntéseknek érdemes időt hagyni, mert az élet segíthet megerősíteni az ilyen elhatározásokat. Sok évbe telt, mire ki tudta mondani, hogy tényleg mennyire felvillanyozza az, ha főzéssel foglalkozhat. Ismét sok év volt, mire felmerült benne, hogy valamit kezdjen ezzel, és elkezdte feltérképezni, milyen lehetőségei vannak erre Magyarországon nőként. Főleg, hogy eredetileg életre szólóan tervezett a diplomata karrierrel. Most a magyar konyha nagykövete, hiszen rendszeresen főz külföldön is, például a Frankfurti Könyvvásáron.
Az ukrán származású Olia Hercules Home Food című szakácskönyvét ajánlotta, aki szerinte műfajteremtő a saját területén.
Mautner Zsófi könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
Pető Andrea történész
Régi adósságunk, hogy a nők történetét jobban megismerjük, ennek pedig Pető Andrea az egyik neves kutatója. Elsőként kezdett el itthon a háborús nemi erőszakkal foglalkozni történészként, de sokszor felszólal közéleti kérdésekben is, hiszen szerinte a politika a mindennapjaink része attól kezdve, hogy reggel kinyitjuk a szemünket és levegőt veszünk, és az a levegő szennyezett, odáig, hogy a boltban mit veszünk és milyen áron. Az apolitikusság szerinte az elmúlt évtized legkiválóbb politikai terméke, mert bármilyen kritikára rá lehet mondani, hogy az politika, és ettől kezdve, ami politika, az rossz. Ez a szó csak arra jó, hogy rombolják a kritikát és bármilyen szakmai párbeszédet.
Sofi Oksanen Tisztogatása volt a legutóbbi nagy olvasmányélménye.
Pető Andrea könyvébe itt beleolvashatsz, a podcastet itt találod.
