Rasszista és szexista? Az átírások több kérdést vetnek fel, mint amennyit meg akarnak oldani

Rasszista és szexista? Az átírások több kérdést vetnek fel, mint amennyit meg akarnak oldani

Ahogy külföldön, a Könyves Magazin Facebook-oldalán is felkavarták az indulatokat az arról szóló hírek, hogy részben megváltozott tartalommal kerülnek a boltokba egyes klasszikusok új kiadásai: azaz kihúzzák, átírják bennük a rasszista, szexista, antiszemita vagy ma már más módon bántónak számító kifejezéseket. A változtatásokkal kapcsolatban elsősorban Roald Dahl, Agatha Christie, Ian Fleming neve merült fel, viszont ez a gyakorlat számos kérdést felvet: hol van a szöveggondozás határa, és hol kezdődik a szövegrontás? Átdolgozhatjuk a világirodalmat az aktuális értékrendünk szerint? Mik ennek a jogi keretei? A számunkra már pejoratív szóhasználat azt jelenti, hogy egy korábbi kor szerzője pejoratívan is gondolkodott? Máshogy kell-e kezelnünk az ifjúsági irodalmat, mint a felnőtteknek szánt műveket? Magyar kiadókat és műfordítót is megkerestünk, hogy körüljárjuk a jelenséget.

Sándor Anna | 2023. április 14. |

Menstruáció – ez volt az ok, amiért Judy Blume 1970-es, Are ​You There God? It's Me, Margaret című regényét a megjelenése után kitiltották az iskolai könyvtárakból. A szerző gyerekeinek iskolaigazgatója például azért nem engedte az intézménybe a könyvet, mert szerinte a lányoknak nem kellene a havi vérzésükről olvasniuk – akkor sem, ha sokaknak már “megjött”. Egy évszázaddal korábban hasonlóan járt Az utolsó mohikán magyar kiadása, amikor Vachott Sándorné kiszerkesztette az ifjúság számára átdolgozott fordításából azokat a részleteket, amiket nem talált helyénvalónak a korabeli nők viselkedésével szemben támasztott elvárások szerint. A két példában az a közös, hogy mindkét könyv tartalmát az aktuális normákra és értékrendre hivatkozva tették részleteiben vagy egészében elérhetetlenné.

Míg ezekre a példákra esetleg legyintünk, hogy már meghaladtuk őket, a mostani viták pont arra mutatnak rá, hogy az irodalmi alkotások érinthetetlensége vagy elérhetősége sokak számára mégsem alapvetés: 

úgy tűnik, csupán a megfelelő értékrendbeli/politikai érveket kell felsorakoztatni hozzá.

Például egészen biztosan találunk nem egy olyan olvasót, aki felháborítónak találja, hogy hozzányúlnak Roald Dahl gyerekkönyveihez, de helyesli a Meseország mindenkié száműzését a könyvtárakból. És fordítva. Vagy esetleg nem a szerzői szabadság vagy a történelmi hitelesség érdekében érvel a James Bond-regények rasszista vagy szexista kifejezéseinek átszerkesztése ellen, hanem mert őt nem zavarják, hiszen tükrözik a gondolkodását.

Ha viszont hátralépünk a világnézeti állásfoglalásokkal terhelt vitáktól, ott vannak azok a szakmai és jogi szempontok a könyvkiadásban, a szerkesztésben, illetve a műfordításban, amik jelen pillanatban objektívebb fogódzkodókat adhatnak.

Hogyan taníthat Huckleberry Finn a “távolságtartó olvasásra”?

A napjainkban is nagyon népszerű, de bizonyos szempontból már elavultnak vélt szóhasználatú és/vagy tartalmú művekkel kapcsolatos hírek az elmúlt években többször is az újságok címlapjára kerültek, elég Dr. Seuss könyveire vagy A fiatal főnök Winnetou című tavalyi filmhez készült kötetekre gondolni. Tíz éve viszont a mostanihoz hasonló felzúdulást keltett, amikor a Huckleberry Finn kalandjaiban a ma súlyosan rasszistának minősülő és a regényben 219-szer szereplő “nigger” kifejezést cserélte “rabszolgára” az angolirodalom professzor és szerkesztő Alan Gribben a NewSouth Books 2012-es kiadása számára. Ennek fülszövegében a kiadó radikálisnak nevezte a változtatást, amivel megszabadultak az “uszítóan becsmérlő” kifejezésektől – a nigger mellett “Injun Joe” neve is “Indian Joe”-ként szerepel benne.

-

Huck és Jim a 2012-es, német feldolgozásban

Mark Twain műve már az 1885-ös amerikai kiadásakor sok kritikát kapott a szleng és a durva nyelvezet miatt, ám a niggerrel az akkori olvasóknak még nem volt problémájuk. Majdnem 130 évvel később aztán már azzal is érveltek a módosítás kritikusai, hogy

a regény nyelvezete tükrözi a kort, valamint a gazdasági, társadalmi és nyelvi valóságot, amiben született, így a változtatással nemcsak a szöveget hamisítják meg, hanem a múltat is.

Közben a változtatás támogatói szerint az eredeti szöveggel elég felnőttként vagy a felsőoktatásban találkozni, az “N-betűs szó” (és az “Injun”) nélkül viszont már középiskolában is lehet tananyagként dolgozni vele. A Transindexnek nyilatkozó Selyem Zsuzsa szerint viszont ezzel éppen annak a “távolságtartó olvasásnak” az elsajátítását akadályozzák meg, amivel értelmezni tudunk egy szöveget.

Itt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen már a Huckleberry Finn kalandjai körüli viták kirajzolták azt a tényezőt, ami ugyan önmagában nem igazolja a változtatásokat, ezzel együtt viszont érdemes észben tartani: ezeket a módosításokat most olyan országokban kezdeményezik, amikben a mai napig meghatározó a rabszolgatartó, gyarmatosító múlt és ezek következményei a jelenkori társadalmakra. Függetlenül a jelenség irodalmi, szöveggondozási vetületétől és a gyakran kordivatként hivatkozott érzékenyítési szándéktól, 

az átírás része annak a nagyobb ívű folyamatnak is, amiben ezek a társadalmak megpróbálnak kezdeni valamit ezzel az örökséggel

– az, hogy ez a módszer szolgálja-e a valódi szembenézést és feldolgozást, már más kérdés.

Mikszáth tótjai nem jelentik feltétlenül azt, hogy lenézte a szlovákokat

Hogy egy irodalmi művön rajta hagyja a nyomát a kor, amiben született, látszólag evidencia, a gyakorlat viszont most azt is mutatja, hogy mégsem olyan egyértelmű ennek a reflektált olvasása. Nemcsak arról van szó, hogy egy szerző a korszellemnek megfelelően, esetleg annak ellenében, hogyan gondolkodott és ez hogyan tükröződik a műveiben, hanem arról is, hogy gyakran az is változik az idővel, milyen előjellel használunk egy kifejezést. Nádasdy Ádám például megkeresésünkre a következő példát hozta: “A mai szlovákok nem szeretik, ha »tótnak« nevezik őket, én se mondanám rájuk. De Mikszáth gond nélkül használta – én nem hiszem, hogy ebből a szóhasználatból következne, hogy ő lenézte vagy megvetette vagy sértegetni akarta a szlovákokat.”

-

Nádasdy Ádám

Arról nem is beszélve, hogy a szóhasználat a karakterrajz része is (lehet). Nádasdy Ádám elutasítja a klasszikus szövegek utólagos átszerkesztését. Arra a kérdésre pedig, hogy műfordítóként találkozott-e azzal, amikor a szerző esetleges antiszemita vagy rasszista elfogultságai megjelentek a szövegben, Shakespeare-től mutatott példát: “nem tudom, a szerző volt-e elfogult, vagy tükrözni akarta a szereplő gondolkodását. Ezeket megőriztem (illetve ekvivalenst adtam) a fordításaimban,

hiszen a helyzetek erejét, drámaiságát éppen ez adja.

Ezért fordítottam az etiópot »négernek«, a tatárt »füstösképűnek« (azaz cigány). Shakespeare Szentivánéji álomjában Lysander becsmérli megunt szerelmét, Hermiát. Idézek fordításomból:

        Lysander
Hagyjál, te néger! Szállj le, te macska, te bogáncs! Eredj, mert lerázlak magamról, mint a kígyót.
        Hermia
Ilyen goromba lettél? Hát mi történt, drágám?
        Lysander
Drágád?! Neked, te füstösképű? Félre, te undok gyógyszer, állott szörp!

(Néger: az eredetiben »etióp«. – Füstösképű: az eredetiben »sötétbőrű tatár«.) A velencei kalmárban a zsidót és általában a zsidóságot illetik becsmérlő szavakkal. Ezen sem enyhítettem. Ha ezt mondják, ezt mondják.”

Hová tűnt a tíz kicsi néger?

Agatha Christie 1920 és 1976 között született teljes Miss Marple-sorozatán és egyes Poirot-regényein 2020 óta végeztek el a HarperCollins-féle kiadásokban változtatásokat: a Telegraph olyan leírásokban talált ilyeneket, amikor egy szereplő fekete, zsidó vagy roma származású volt, törölték a néger/nigger szót, a bennszülöttet pedig helyire cserélték. A Halál a Nílusonban átírták, amikor az egyik szereplő azt mondja, “visszajöttek és bámultak, és bámultak, és a szemük egyszerűen undorító volt, ahogy az orruk is, és nem hiszem, hogy szeretem a gyerekeket”, arra, hogy “visszajöttek és bámultak, és bámultak. Nem hiszem, hogy szeretem a gyerekeket.” Ezek mellett kiszerkesztették azt is, amikor Miss Marple az 1964-es Rejtély ​az Antillákon című könyvben a hotel egyik alkalmazottjáról úgy gondolja, “milyen szép fehér fogai” vannak.

Nem ez volt viszont az első alkalom, hogy egy Agatha Christie-könyvhöz hozzányúltak. Az 1939-es Ten Little Niggers egy évvel később az Egyesült Államokban már And Then There Were None címmel jelenhetett csak meg, mivel

az amerikai kiadó már akkor is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a címben szerepeljen a “nigger” szó.

Az új cím egyébként annak a versikének az utolsó öt szava, amiből Christie az eredetit vette – a szerző pedig beleegyezett a változtatásba. 

Itthon a Tíz kicsi néger 2020-ban Mert többen nincsenek címmel jelent meg, miután erre a jogtulajdonos, Christie leszármazottja felkérte a kiadókat. M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője akkor egy cikkben kifejtette a változtatás hátterét, és most összefoglalta nekünk, mi történt: amikor a jogtulajdonos először kérte a magyar kiadót a változtatásra, még azt válaszolták, hogy “nem szeretnénk megváltoztatni sem a címet, sem a versikét, mert a magyar olvasók így szokták meg, és nálunk a »néger« szónak (melyet az eredeti címben használtunk) nincs negatív felhangja. Aztán amikor néhány évvel később újabb levél érkezett, melyben a könyv minden kiadóját határozottan megkérték a változtatásra, nemigen tehettünk mást: eleget tettünk a brit módon udvarias kérésként megfogalmazott utasításnak. A szerződésünk szerint a jogtulajdonos által rendelkezésünkre bocsátott szöveg hiteles magyar fordítását kellett és kell kiadnunk.”

-

Szorokin és M. Nagy Miklós, a háttérben Péterfy Bori a PesTexten

Általában az eredeti szöveg megváltoztatásával kapcsolatban M. Nagy úgy véli,

“Amennyiben a jogörökös döntéséről van szó, akkor kénytelen vagyok bizonyos szempontból elfogadni (bár akkor se helyeslem);

ha a kiadó döntéséről olyan klasszikus mű tekintetében, amely már »közkinccsé« vált, akkor a döntés számomra elfogadhatatlan, és semmiképpen sem követném egy magyar kiadás esetében.” Azt ugyanakkor szintén elmondta, hogy “néhány jelző megváltoztatása egy-egy regényben, egy-egy szerző esetén, mert a jogtulajdonos (vagy a kiadó) túlságosan meg akar felelni a politikai korrektség kívánalmainak – nos, ez még olyan dolog, amivel együtt lehet élni, amitől még nem válik a nyugati társadalom totalitáriussá… S közben tudjuk, hogy a világ másféle gondokkal küzdő országaiban bizonyos művek egyáltalán nem jelenhetnek meg. Az azért nézetem szerint sokkal komolyabb probléma.”

Átszerkeszthetők visszamenőleg a világirodalom nagyjai?

A viták során cikkekben és kommentekben is visszatérő kérdés egy problémás jogi helyzetre mutat rá. A szerző halála után országonként eltérő ideig (Magyarországon 70 évig) a jogörökös kezeli az irodalmi hagyatékot, így az esetleges változtatásokról is dönthet. A védelmi idő lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz például már nem kell fizetni, ha valaki adaptálni akarja őket. A szerzőség elidegeníthetetlen (tehát nem mondhatjuk, hogy mi írtuk például A párizsi Notre-Dame-ot), és a Berni Uniós Egyezmény alapján a szerző tiltakozhat "a mű mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása, illetve csorbítása ellen". Halott szerző esetén, a védelmi idő lejártával viszont kérdés, hogy ki léphet fel a szerző képviseletében, ha az adott ország erről jogilag nem gondoskodik, tehát nem jelöl ki erre egy intézményt/személyt. Ilyenkor nem is lehet feltétlenül elejét venni, hogy egy-egy kiadásnál módosítsanak a szövegen. Ha ezt a kiadás sehol nem jelzi, az az adott ország törvényi keretein belül még minősülhet megtévesztésnek. Viszont ettől függetlenül a bevett kiadói gyakorlat az, hogy a változtatás, rövidítés, átdolgozás stb. tényét egyértelműen fel szokták tüntetni a könyvekben az impresszum- vagy a szennycímlapon. Ha valaki ettől eltérne, és kiderülne, hogy titokban módosított, biztosan nagy szakmai szégyennel és botránnyal számolhatna.

Roald Dahl és a gonosz parókás nők esete

Már a Huckleberry Finn körüli viták megmutatták, hogy ifjúsági könyvek esetében az átszerkesztés kérdése hogyan válik a gyereknevelési dilemmák miatt még eggyel bonyolultabbá. Roald Dahl könyveinek az előző példáknál jóval átfogóbb átszerkesztése kapcsán például az is felmerült, hogy ha egy nagyon népszerű ifjúsági szerzőnek a szóhasználatát vagy a könyvben lecsapódni látszó gondolkodását sokan már károsnak tartják, miért ragaszkodnak hozzá? A szöveg meghamisítása helyett nem érdemesebb más, kortárs szerző könyveit választani? Vagy elvégezni azt a munkát, amikor a gyerekkel elbeszélgetünk a világ visszásságairól?

Roald Dahl családja bocsánatot kért az író antiszemitizmusa miatt
Roald Dahl családja bocsánatot kért az író antiszemitizmusa miatt

Roald Dahl családja a szerzői honlapon megjelent közleményében bocsánatot kért az író antiszemita kijelentéseiért.

Tovább olvasok

Dahl esete azért is összetett, mert őt az Izrael-ellenes kijelentései miatt már életében sok kritika érte, ahogy a szövegeiben is számos antiszemitaként, illetve rasszistaként azonosított szót, leírást és tartalmat találtak. A Guardian például kiemelte a Boszorkányokban a címszereplők ábrázolását: míg a Puffin Books új kiadásaiban módosították a nagyorrú és parókás (mint az ortodox zsidó nők) antagonisták néhány említését,

a cselekmény középpontjában mégis olyan gonosz, parókás, kopasz nők állnak, akik a saját pénzükkel operálnak és titokban irányítják a világot.

Emellett Dahl a főboszorkánynak jiddis akcentust adott, ami kapcsán a cikk szerzője megjegyzi, hogy ahhoz, hogy a cselekményből teljesen kiirtsák az antiszemita árnyalatokat, a teljes könyvet át kellene írni, nem csak bizonyos kifejezéseket. 

A brit Puffin Books a jogtulajdonos Roald Dahl Story Companyval közösen végezte el a változtatásokat 2020 óta, ám még azelőtt, hogy a Netflix felvásárolta Dahl életművét. A változtatások érintik a szereplők súlyának, mentális állapotának, nemi és rasszbéli hovatartozásának leírásait, a Matildából kikerült Rudyard Kipling, helyette betették Jane Austent. A módosítások mennyiségéhez képest pedig az átszerkesztés tényét kissé homályosan jelezték a könyv impresszum oldalán: 

“Ezt a könyvet sok éve írták, ezért rendszeresen felülvizsgáljuk a nyelvezetét, hogy ma is mindenki élvezhesse.”

A Telegraph egyébként közzétette a Dahl-átszerkesztések listáját, ezt itt találod.

Az átszerkesztés világszerte nagy felhördülést keltett, Salman Rushdie abszurdnak nevezte, Dahl amerikai kiadója azt nyilatkozta, hogy nem terveznek hasonló módosításokat az Egyesült Államokban, a 7500 tagot számláló írószervezet, a PEN America pedig a szólásszabadság védelmében kifejtette, hogy ha a kiadók elindulnak az efféle javítások irányába, ahelyett, hogy megengednék az olvasóknak, hogy úgy fogadják be és úgy reagáljanak a könyvre, ahogy az meg van írva, akkor azt kockáztatják, hogy eltorzítják a nagy írók műveit, és elhomályosítják azt a lencsét, amit az irodalom jelent a társadalomnak. Minderre válaszul a Puffin sietett bejelenteni, hogy kiadja a Roald Dahl Classic Collectiont, azaz az író klasszikus gyűjteményét, amelyben változatlan szöveggel jelennek majd meg Dahl szövegei. A két típusú könyv – azaz a régebbi variáció és a módosított – így egyszerre lesz forgalomban. 

-

Pap Zoltán

Magyarországon Dahl könyvei a Kolibrinél jelennek meg, a kiadó vezetője, Pap Zoltán ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta nekünk: “Az új szövegváltozatot a jogtulajdonos nem minősítette át az »eredeti Dahl-szöveggé«, így a Kolibri Kiadónak nincs dolga a Puffin által megjelentetett változattal.” Pap Zoltán szerint

“fontos, hogy az ifjú olvasók tudjanak kérdéseket feltenni az olvasottakkal kapcsolatban,

hiszen, én is azt gondolom, amit Vekerdy Tamás egyszer a dicséret kapcsán megfogalmazott, hogy »a gyerek nem hülye«, megérzi, ha valami nem őszinte, ne akarjuk rájuk erőltetni a felnőttek esetleges »múló szeszélyei«-t.” Hasonlóan gondolkodik erről Nádasdy Ádám is, aki szerint “a gyerekeket nem szabad megkímélni az élet sötét, kínos, esetleg ijesztő oldalától. Ennek megélését, kezelését, éppen a meséken, gyerekirodalmon át tanulja meg a gyerek. Gondoljon a megrendítően emberi és egyben tanulságos Maus képregényre, mely az üldözött zsidókat egereknek ábrázolja.”

Átszerkesztik a régi magyar könyveket Magyarországon?

Az angolszász országokban most felerősödni látszó gyakorlat miatt persze felvetődik a kérdés, hogy vajon a régi magyar szerzők műveiben történhet-e ilyen változtatás. Dóka Péter, a Móra Kiadó főszerkesztője kérdésünkre elmondta, hogy évtizedek óta nem adnak ki olyan ifjúság számára átdolgozott könyveket, mint amilyenekkel a magyar olvasók a szocializmusban találkozhattak (például Karl May vagy Cooper könyveinek esetében).

Magyar szerzők szövegeinél legfeljebb a helyesírást aktualizálták, a fordításoknál javítottak kisebb hibákat.

“Egyetlen minket érintő esetről tudok. Astrid Lindgren Harisnyás Pippi-könyveinek eredeti változatából az örökösök kivették a »néger« kifejezést, Pippi apja tehát ma már Svédországban nem a négerek, hanem a Déltengerek uralkodója. A jogörökös – tudtommal – nem kötelezett minket a változtatásra, panaszlevelet sem kaptunk, de ha aktuális lesz nálunk valamelyik kötet utánnyomása, alaposan megvitatjuk majd, mit tegyünk: változtassunk-e, esetleg lábjegyzettel lássunk el bizonyos szöveghelyeket, írjunk-e utószót stb.”

-

Dóka Péter (fotó: Iliás-Nagy Katalin)

Kiemelte ugyanakkor, hogy a híradásokban szereplő változtatások az aktuális társadalmi jelenségek és az azokról szóló viták következményei.

“Magyarországon az ilyen jellegű viták hiányoznak, legfeljebb spontán gyűlölethullám árad valakire, aki a szokásostól eltérően gondolkodik a klasszikusokról.

A Móra Kiadó nem tervezi átszerkeszteni a portfóliójába tartozó klasszikus magyar könyveket, ahhoz, hogy ilyesmin egyáltalán elgondolkodjunk, létre kellene jönnie a témát érintő színvonalas társadalmi diskurzusoknak.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Agatha Christie regényeit is átdolgozzák a potenciálisan sértő megjegyzések miatt

Poirot és Miss Marple rejtélyeinek egyes részeit átszerkesztették a legutóbbi HarperCollins-kiadásokban, írja a Guardian.

...
Hírek

Amerikában nem tervezik a Roald Dahl-szövegek megváltoztatását

Világszerte elég nagy felhördülést keltett, amikor pár napja híre ment, hogy a brit Puffin Books átír bizonyos kifejezéseket Roald Dahl klasszikusaiban. Most megszólaltak az amerikai, a francia és a holland kiadók is.

...
Hírek

A James Bond-regények újrakiadásából törlik a rasszista kifejezéseket

A "cenzúra" a James Bond-regényeket is utolérte: több változtatás is lesz az újrakiadásban, elsősorban a feketékkel kapcsolatos kifejezésekben. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

Hírek
...
Hírek

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

...
Hírek

Micimackót, Tandorit és Parti Nagyot posztoltak a költészet napján a művészek

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Hírek

Alekszej Navalnij posztumusz memoárja még idén megjelenik

...
Hírek

Mutatjuk Szép Heléna elrablását egy Pompejiben most feltárt freskón

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

...
Szórakozás

A Bridgerton 3. évadában egy váratlan szerelmi szál borzolja a kedélyeket

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Polc

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...
A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Hírek

Az úttörő CIA-ügynök szerint a Bond-filmek borzasztóan ábrázolják a női kémeket

Jonna Mendez önéletrajzában megírta, milyen volt 27 évig titkosügynökként dolgozni és nőként feljebb jutni a ranglétrán, de a Bond-filmek és Hollywood is megkapta a magáét.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

...
Nagy

5 könyv, amit valószínűleg nem olvastál, mégis azt mondod, hogy igen

Vannak könyvek, melyek egyebek mellett arról is híresek, hogy sokkal többen vannak, akik úgy tesznek, mintha olvasták volna őket, mint amennyien valójában olvasták. Nézd meg, melyik az az öt, ami egész biztosan közöttük van. 

...
Nagy

Judith Butler: A gender kifejezést világszerte a félelemkeltés eszközeként használják

A genderelmélet egyik megalkotója, Judith Butler eredeti, nagy hatású könyve után 34 évvel újra a genderről írt, ám ezúttal azt vizsgálja, mi lett ebből a kifejezésből olyanok keze között, akik szerint társadalmilag konstruált nemekről beszélni veszélyes.

...
Nagy

Amber Smith bátran ír a traumáról, ami felszabdal egy lányt

Amber Smith debütáló könyve, az Amilyen akkor voltam a nemi erőszak traumájáról ír szívszorító pontossággal.

Természetesen olvasok
...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

...
Zöld

4 kérdés az AI használatáról, amit minden írónak meg kéne válaszolnia

...
Zöld

Hogyan befolyásolják a titkok az egészségünket és a kapcsolatainkat? Olvass bele!

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

...
Zöld

4 hasznos kötet, ha te is kidobnád a szemetest [Litkai Gergely könyvajánlója]

...
Zöld

Richard Powers új regénye félelmetes látomás az óceánok benépesítéséről