A napokban írtunk róla, hogy egy Tennessee állambeli iskolai tanács tiltólistára tette Art Spiegelman holokauszt témájú képregényét, a Maust. Megtiltották, hogy az intézményben a képregénykötettel foglalkozzanak az órákon, mert az trágár szavakat és meztelenséget tartalmaz.
Az intézkedés kissé kontraproduktív volt, tekintve, hogy az ügy hatására hatalmas lett az érdeklődés a Pulitzer-díjas mű iránt, vasárnap a gyűjteményes kiadás már az első volt az Amazon eladási listáján. Sok diák tiltakozásba kezdett, mivel mostanában többször előfordult, hogy tiltólistára tettek iskolákban, illetve iskolai könyvtárakban bizonyos könyveket. A texasi Granbury egyik középiskolájában például petíciót indítottak a könyvtári cenzúra ellen, és többen felemelték szavukat a rendelkezésekkel szemben.
Az Egyesült Államokban éppen vita zajlik arról, hogyan foglalkozzanak nehéz társadalmi kérdésekkel az iskolában.
Tovább olvasokA történésekre Scott Denham egyetemi professzor reagált talán a legkonstuktívabban. Twitter-oldalán azt ajánlotta fel, hogy ingyenes online kurzust tart azoknak a diákoknak, akiket érint a Maus betiltása. Denham már korábban is többször tanította Spiegelman könyveit, a mostani kurzuson gimnazista korú diákok videókon és zoom-megbeszéléseken tanulhatnak majd a cenzúrázott könyvről.
A második világháború kegyetlenségeit és a holokausztot megszámlálhatatlanszor feldolgozták, bemutatták, de a Maus ott van a legjobb, legfelkavaróbb alkotások között.
Tovább olvasokA Maus volt az első képregény, ami Pulitzer-díjat kapott, és nem véletlenül. Ahogy recenziónkban is írtuk, “a második világháború kegyetlenségeit és a holokausztot megszámlálhatatlanszor feldolgozták, bemutatták, de a Maus ott van a legjobb, legfelkavaróbb alkotások között. Nem manipulálja az érzelmeinket, nem fordul giccsbe, hanem kíméletlenül őszinte.” A Maus a szerző apjának, egy Amerikába került lengyel zsidó férfinak a visszaemlékezésein alapul, és arról szól, hogyan élte túl a holokausztot. A kötetben Spiegelman a zsidókat egérként, a nácikat pedig macskaként ábrázolta.
Forrás: Lithub
