Roald Dahl családja bocsánatot kért az író antiszemitizmusa miatt

Roald Dahl családja bocsánatot kért az író antiszemitizmusa miatt

ro | 2020. december 07. |

Harminc éve halt meg Roald Dahl, akit a munkásságát bemutató honlap a világ első számű mesélőjének nevez, és akinek olyan kedvenceket köszönhetünk, mint a Matilda, a Charlie és a csokigyár vagy A barátságos óriás. Dahl életének kevésbé tárgyalt epizódjai közé tartozik az író antiszemitizmusa: egy 1983-as interjúban például azt mondta, hogy a zsidó karakternek van egy olyan vonása, amely ellenségeskedést vált ki, amit az író "a nem zsidókkal szembeni esetleges nagylelkűség hiányával" magyarázott. Szerinte ez az oka annak is, hogy az "anti-izé" (azaz az antiszemitizmus) mindenhol felüti a fejét. Hozzátette azt is, hogy "az a görény Hitler" sem ok nélkül pikkelt rájuk.

Roald Dahl családja most a legnagyobb csendben adott ki egy bocsánatkérő közleményt, amelyben aláhúzzák, hogy a család és az írói hagyatékot kezelő Roald Dahl Story Company bocsánatot kér azért "a tartós és érthető fájdalomért", melyet az író kijelentései okoztak. Azt írták, hogy érthetetlenek számukra ezek az előítéletes megjegyzések, amelyek ellentétben álltak azzal a férfival, akit ők ismertek, valamint a Roald Dahl-történetek lényegét adó értékekkel, melyek generációkon át pozitívan hatottak a fiatalokra. A család reményét fejezte ki, hogy Roald Dahl a legjobb és a legrosszabb pillanatiban is segít emlékeztetni bennünket arra, hogy a szavak hatása tartós.

Az esetről beszámoló Guardian megjegyzi, hogy Dahl antiszemita nézeteiről nem esik szó az író szerzői honlapján, és a bocsánatkérést közvetlenül nem küldték el a zsidó szervezeteknek sem.

Roald Dahl a mai napig egyike a legnépszerűbb gyerekirodalmi íróknak (holott nemcsak gyerekeknek írt). A 2018-as adatok szerint a szerzői hagyatékát kezelő cég adózás előtti profitja elérte a 12,7 millió fontot (ez több mint 5 milliárd forintot jelent). Mindez a tévés és moziszerződésekből, a jogdíjakból és a merchandising termékek értékesítéséből jött össze. Pár éve Steven Spielberg rendezett filmet A barátságos óriásból, a Warner Bros pedig idén mutatta be a Boszorkányokat. Az év elején arról lehetett olvasni, hogy az Oscar-díjas Taika Waititi rendez animációs sorozatot a Netflixnek a Charlie és a csokigyárból, valamint egy filmet a könyvben szereplő Umpa-Lumpákról.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Visszatértek és botrányt kavartak Roald Dahl boszorkányai

Roald Dahl a 30 évvel ezelőtt adaptációt nem szerette. Vajon Robert Zemeckisnek, a Vissza a jövőbe-trilógia és a Forrest Gump rendezőjének sikerült-e megugrania a lécet?

...
Gyerekirodalom

Sztárok olvasnak fel Roald Dahl mesekönyvéből

Egy rakás hollywoodi nagyágyú mesél majd Roald Dahl regényéből, a projekt jótékony célokat szolgál: a felajánlásokat a koronavírus elleni harcra fordítják.

...
Nagy

Orrborka és hopfüzsgő – Száz éve született Roald Dahl

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.