A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. Pár hete jelent meg a Budapest - Kairó - Egy haditudósító naplója,  Az ördög egy fekete kutya, A lélek legszebb éjszakája és a Libri irodalmi díjas Varjúkirály szerzőjének új könyve, a Mindenki másképp gyászol. A hét könyve. 

Valuska László | 2023. október 02. |
Jászberényi sándor
Mindenki másképp gyászol
Kalligram, 2023, 255 oldal
-

A Mindenki másképp gyászol kurzivált, egyes szám első személyű elbeszéléssel kezdődik, Maros Dániel pszichiátriára vonul PTSD-je miatt. Amikor Kijivet ostrom alá vették az oroszok, Maros a városban maradt (ahogy egyébként Jászberényi is). “A szégyen Magyarországon jelentkezett. Eleinte azt hittem, hogy csak fáradt vagyok. Hetekig tartott, és nem akart elmúlni az idegesség. Aztán jöttek a rohamok. Az irracionális pánik. (…) A félelemmel kezdődik. A fejedből indul, és egyre mélyebbre mászik a szöveteidbe. Átitatja a szívedet, a májadat. Minden sejted üvölteni kezd, hogy »menekülj!«. Rettegsz, és semmit sem tehetsz ellene. A tested nem kíváncsi a racionális magyarázataidra, te pedig kétségbeesetten próbálsz ellentartani neki a boltban, a kocsmában, hazafelé menet.” 

A kötetnyitó szöveg végén elhangzik a kulcsmondat: “Nincs visszatérés. Ukrajnában éppen egy egész nemzedék nyomorodik meg. Azoknak sem lesz részük normális életben, akik egyébként életben maradnak”. 

A regény a háborút mint életet ábrázolja: hogyan éli meg Maros a hétköznapokat a konfliktuszónákban, megmutatja, hogy a katonák vagy a civil lakosság mihez kezd az eseményekkel, vagyis azt, hogy mindenki kénytelen alkalmazkodni a helyzethez.

És ebben a nézőpontban a magánéleti kérdések is megváltoznak: a szomszéd kutyája és a fia viszonya, vagy a volt felesége és a gyerektartás problémája.

“Mindig felébredt, amikor túl közel csapódtak be a rakéták. 
Teljesen mindegy volt, ivott-e lélekmelegítőt, bevette-e az altató. Amikor meghallotta a dörrenéseket, kinyílt a szeme.
Várta, mikor kell felugrani az ágyból a golyóálló mellényben, felkapni a sisakot és a bakancsot, mezítláb kirohanni a házból.
Ha közvetlen találat éri a házat, halott lesz, mire bárhová kirohanhatna, ha pedig nem találják el, akkor felesleges kimenni az éjszakába. Mégsem bírta megállni, hogy ne álljon ugrásra készen.”

Ennek a regénynek Maros a központi szereplője, de mégsem arról szól, ő milyen utat jár be. Ha nincs visszatérés a háborúból, akkor fel kell térképezni azt a világot, és annak szereplőit. Hogyan lesz a halsütödésből őrmester? Miért fontos azonosítani egy harctéren elesett halottat? Milyen hozzátartozónak lenni? Jászberényi kizárólag az egyénre koncentrál, de segít az értelmezési keretet is megmutatni. Például azt, hogy “Oroszország, mint mindig a történelem során, a kisebbségeit küldte háborúba. Éhező nyomorultakat a birodalom széleiről, burjátokat, csecseneket, dagesztániakat”. 

Maros Dániel végigvezeti az olvasókat a pszichiátrián töltött idején, miközben egyes szám harmadik személyben olvashatunk róla és másokról emlékbetöréseket, amiket házi feladatként mesélhet el. Bár a könyvben szerepel a regény mint műfaji megnevezés, de a keretes szerkezet miatt inkább egy iszonyú erős novellafüzérnek tűnik, mégsem ez a lényeg, hiszen a sorozatos háborúélményt nem is lehet egyetlen narratívaként elmesélni.  

“Marosnak esze ágában sem volt előadást tartani arról, hogy inkább van egy honvédő háborúban, erős ágyúzásban, mint hogy sajnálja magát a kézműves kocsmák teraszán, egy mandulás rozéfröccs mellett, míg el nem múlik az élet.

Úgy gondolta, inkább ott van, ahol a történelem történik. Ez jobb megoldásnak látszott, mint hogy az erőszak ábrázolásáról fantáziáljon valamilyen vidéki katedrán.

Ukrajnában éppen egy új nemzet született, új mítoszokkal. Az ukránok egy birodalomnak álltak ellen, és a birodalom recsegni kezdett. Kibaszott hősök voltak mind, avítt regények hősei a múltból, Maros pedig úgy gondolta, hogy ott a helye velük”. Maros szembenéz, elmesél, megmutat, és soha nem lép ki a nézőpontjából, és ez tényleg regénnyé alakítja a történetet, ami valójában egy haditudósító megreccsenésének a története. Vagy annak a története, ahogy egy haditudósító szemtanúként elmeséli a pusztulást. Amit mi különböző platformokon, TikTokon, Youtube-on, Twitteren vagy internetes hírportálokon követünk. Mármint pontosan úgy fogyasztjuk ezeket a híreket, mint bármi mást. 

A háború a mi hétköznapjaink része is lett, csak már nem különösebben érdekel senkit, hogy mi történik Ukrajnában. Ahogy a Covidot követően, úgy az ukrajnai háború eseményei is már túlpörögtek a hírfolyamokban. Azt gondoljuk, hogy ez egy másik országban történik, ahogy azt is, hogy nem a mi ügyünk. Plakátra vagy Facebook-falra lehet írni a békepártiságot, a NATO nyújtotta biztonságban a háború szuper kampánytéma is, kellőképp megosztó, miközben úgy általánosságban hiányzik az együttérzés. Maros Dániel nem politizál, hanem megtapasztal és közvetít két világ között, csak Ukrajnában megszűnt a távolság: szomszédok vagyunk, ez a mi történetünkké is vált. A kötetben olvasható, Egyiptomban játszódó történet távolsága is megszűnik az új keretezés miatt: a háború mi vagyunk.  

Jászberényi korábbi könyveiben Maros Dániel ki-be lépett a konfliktuszónákból, amivel a háborút megtartotta munkájának. Amíg mi reggel felkelünk és munkába megyünk, Maros Egyiptomba, Szíriába vagy Ukrajnába megy. Bár nem olvastam most újra a korábbi köteteket, de a haditudósítóról a piálások, kábítószerezések és fizetett közösülések miatt egy tökös és magabiztos karakter képe állt össze. A Mindenki másképp gyászol mintha azzal nézne szembe, hogy a hős megtört, a hétköznapok és a háború között már nincs határvonal, összemosódnak, így Maros hiába jelentkezik a pszichiátriára, ő már soha nem fog visszatérni. 

Mert nincs honnan, és nincs hova visszatérni, a háború létállapot, és aki látta közelről a halált és a pusztítást, az látta a jövőt, még pontosabban annak a hiányát. 

Jászberényi régóta tudósít Ukrajnából, sorozata a 24.hu-n jelent meg. Újságíróként és íróként látszólag más-más szabályrendszernek kell megfelelni, hiszen az egyik tényalapú, a másik irodalmi nézőpontot képvisel, valójában egy szempontja van a szerzőnek: különbözőképp elbeszélni az embertelenséget, a kegyetlenséget. Jászberényi és Maros is szemtanúk, akik közvetítenek két világ között, amit a mindennapi politikában a béke-háború ellentétpárjaként igyekeznek keretezni. A Mindenki másképp gyászol a korábbi köteteihez képest radikálisan szakít azzal, hogy a háborúról úgy beszéljünk, mint egy focimeccsről, ami az oroszok és ukránok között zajlik, mi meg szurkolhatunk.

Maros Dániel ebben a könyvben azzal szembesül, hogy nincs visszatérés a háborúból: a háború, a gyilkosság, az erőszak, az elnyomás valójában nem Netflix-kompatibilis, szórakoztató műfaj, hanem a végső állomás. Nem algoritmusok, hanem az orosz erőszak írja. Az ukrajnai háború visszafordíthatatlan, hiszen emberek halnak meg, egy ország kultúrájának és nyelvének elpusztítása a célja. 

A Mindenki másképp gyászol a kis formátuma ellenére nagyszabású könyv, megrázó elbeszélés és olyan irodalom, ami a témából adódó minden erőszakossága, fájdalma és szorongása mellett igazi olvasmányélményt ad. Meg kell tanulnunk a háborúról beszélni, meg kell értenünk, hogy az ukrajnai háború hogyan vált a mi történetünkké, és hogy ez nemcsak politikai ügy, hanem a legmélyebben rólunk szól. Az olvasó a végére hasonlóan érzi magát Maros Dánielhez, aki egy éjszaka alsónadrágban és golyóálló mellényben riad fel, amikor lőni kezdik az épületet. “Ha belőnek, tök mindegy, mi van rajtad” - mondja neki az ukrán katona. Jászberényi Sándor továbbírja a Maros-legendáriumot, ami után ugyanígy ezt nem lehet folytatni, hiszen Ukrajnából visszatérve nem a PTSD a legnagyobb probléma, hanem annak belátása, hogy a háború nem szélsőség, egzotikum vagy bréking, hanem az átlagos hétköznap, az ún. élet. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jászberényi Sándor új kötetében a férfiaknak nincs kiútjuk az erőszakból

Mindenki másképp gyászol címen jelenik meg Jászberényi Sándor hatodik kötete a Kalligram Kiadó gondozásában augusztus 10-én.

...
Podcast

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. 

...
Hírek

Jászberényi Sándor szerint a halott íróktól érdemes tanulni

Jászberényi Sándor nem hisz abban, hogy az írás tanítható, szerinte halott íróktól tanulhatja az ember a legtöbbet. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól

Az író a Guardiannek írt véleménycikkben hívta fel a figyelmet az AI szélsebes fejlődésének következményeire.

...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

Kiemeltek
...
Kritika

Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe

A karcsú krimi a humor és melankolikus nosztalgia elegye a legagyafúrtabb elméket is próbára tévő kódokról és a múló időről. A végső megoldás a hét könyve.

...
Nagy

Hogyan képzelték el a sárkányokat a különböző mítoszok?

Istenség vagy démon, a víz őrzője vagy lángoló szörnyeteg – a sárkány visszatérő motívum szerte a világon, feladatköre és temperamentuma azonban kultúráról kultúrára változik.

...
Nagy

Alessandro Baricco Budapesten: Az élet egyik célja, hogy elengedjük a félelmeinket

Először járt Budapesten az ünnepelt olasz író, Alessandro Baricco. A beszélgetésen sok minden szóba került a zenétől a mesterséges intelligencián és Nemecsek Ernőn át odáig, hogy régebben jobb volt-e gyereknek lenni, mint ma.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ellenséges testvérek, orosz-svéd háború és nyomasztó családi titkok – Olvass bele Asko Sahlberg regényébe! [MARGÓ KÖNYVEK]

A finn Asko Sahlberg Ők című regényével folytatódik a Margó Könyvek sorozat. Most elolvashatsz egy részletet a háború, a bosszú és az árulás motívumain alapuló kötetből. 

...
Beleolvasó

A gyógyszeripar politikai kapcsolatai után nyomoz Sissel-Jo Gazan detektívje – Olvass bele az új dán krimibe!

Soren Marhauge ezúttal a Big Pharma nyomába ered. Olvass bele a krimibe!

...
Beleolvasó

Örülök, hogy meghalt az anyám – Olvass bele a volt hollywoodi gyereksztár memoárjába!

Jennette McCurdy sikeres gyerekszínészként az anyja nagyratörő vágyait váltotta valóra. 21 éves volt, amikor anyja meghalt, ő pedig a saját lábára állhatott – de csak miután megjárta a poklot. Részlet a könyvből.

...

Szabályok szövevényes hálózatában telt az úrinő élete [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]