Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

A radikálisan pesszimista Ménes Attila A bolt című disztópikus regénye egy posztapokaliptikus Európáról és benne az evolúciós visszafejlődésben élő magyarokról szól, akik már csak csicsergős beszéddel tudnak kommunikálni. A margós bemutatón szó esett kilátástalanságról, félállati állapotokról, halálra való készülésről és még rózsaszín plüss katonai egyenruhákról is.

Fotó: Szabó Péter

Rátkai Zsófi | 2023. május 15. |
Ménes Attila
A bolt
Cser Kiadó, 2023, 278 oldal
-

Ménes Attila A bolt című kötetéről a szerzővel Szeifert Natália beszélgetett. A  könyvbemutató a Margó Fesztivál vita nélküli legsötétebb programja volt, Ménes Attila ugyanis vállaltan szélsőségesen pesszimista, ezt többször elmondta a beszélgetés során, és többször is utalt Magyarország kétségbeejtő jövőképére. A szóban forgó kötetet is teljes mértékben ennek jegyében írta meg. Szeifert Natáliának A bolt olvasása közben olyan érzése volt, mintha egy hasonló disztópikus világban járna, mint az író 2016-os Folyosó a holdra című regényében. Válaszában a szerző a közgazdászokra utalt, és Magyarországot egy süllyedő hajóhoz hasonlította, majd hozzátette, mindig lesz lejjebb. A regényt valóban a Folyosó a holdra folytatásának szánta, mert

a disztópia rabjának vallja magát,

és szeret negatívan nyilatkozni az ország jövőjéről. Nem tartja kizártnak, hogy a könyvében leírt események bekövetkeznek. A könyv, amelyet négy-öt évvel ezelőtt írt meg, és amelyben sokkal súlyosabb a helyzet, mint az előzőben, arról szól, hogy egy ír úriember a posztapokaliptikus Európában rátalál a magyarok közösségére, akik a rossz táplálkozás, az alacsony életszínvonal és a borzasztó egészségügyi körülmények következményeként a látogató derekáig érnek.    

„A helyzet sohasem reménytelen, de úgy látszik, a magyar történelemben ez nem egyedülálló”, emelte ki. Mondanivalójából továbbá kiderült, szeret csúnyán és durván nyilatkozni a magyar jövőről, és miután soha nem tud innen elmenni, leginkább gyávaságból, emiatt lejátszódnak benne a pusztulás különböző fázisai, amelyben természetesen ott lesz mindig az emberség és a humor.

-

A dolog érdekessége még, vette át a szót tőle Szeifert Natália, hogy ezek a magyarok, akik nem is Magyarországon élnek, félállati állapotban leledzenek. Ekkor a különböző hangfestő, hangutánzó igékre mondott példákat a regényből, melyek mintha madárhangok lennének, de ezeket a hangokat az emberek adják ki. Ménes Attila elmondta, van egy “butuska elgondolmánya”, miszerint az emberi beszéd alapvetően a madarak csicsergését megfigyelve alakult ki, és hogy a magyarság annyira kiiratkozik az emberiség köréből, hogy elkezd visszaállatiasodni testi jellemzőiben is.  Hozzátette, a könyv megjelenése után jutott eszébe, hogy az ír úriember elé oda kellett volna tenni a konzervatív jelzőt, mert Jonathan Swift, Karinthy Frigyes és mások is írtak hasonló történeteket, amelyekben konzervatív gentlemanek a főhősök. Ezt a hőst Jonathan Lemuelnek hívják, ami szándékos: Swift keresztnevére és Gulliver vezetéknevére utalva, tette hozzá a szerző, mert nagyon szereti a Gullivert, és nem titkoltan regényében is számos utalás van a Gulliver Lilliputban című regényre.

A regénybeli ír úriember egy nagy világégés után jelenik meg, és látja, hogy más népek is a lejtőn vannak, nemcsak a magyarok, vetette fel Szeifert Natália, mire a szerző hozzátette, attól függően, kinek milyen meredek a lejtő, tudnak bizonyos népek visszamászni. Természetesen a magyaroknak olyan meredek, hogy

már nincs visszaút,

és középkori állapotokba zuhantak vissza a történet szerint. Továbbá azt is hozzátette, hogy aggasztó, ahogy a magyarok évek óta fegyverkeznek, nem is akárhogyan, ennek pedig egy oka van: várhatóan megtörténhet egy háborús helyzet, amiben megint a magyarok lesznek a kevésbé békés nemzet.

-

„Ugyan van egy készülő kéziratom, de szélső-pesszimista világmeglátásom szerint úgy gondolom, hogy a legutolsó könyveimet írom. Ezért kicsit begyorsultam, mert készülni kell a halálra is”, mondta Ménes, akinek előző könyve hét hónappal ezelőtt jelent meg. Ezután az abszurd témakörét érintették a program szereplői, kiemelve, hogy amellett, hogy disztópikus a szöveg, eléggé abszurd is. Szeifert szerint, ha körbenézünk a világban, látva a híreket és a címeket, az már önmagában abszurd. Lehet, hogy már nem lehet abszurdot írni, vetette fel, és talán ezért nyúl több szerző a disztópia eszközéhez. 

Az író válaszában elmondta, az abszurdból, ha szó szerint vesszük, nem tudjuk meg, milyen a világ, hanem még azt a kis elképzelésünket is elveszítjük, amit saját tapasztalataink alapján korábban felépítettünk. Viszont az abszurd legmélyebb értelmében ott van, hogy a világ ilyen, ne várj racionalitást a létezéstől, se azt, hogy számodra kiderül valami fontos igazság, amit saját boldogulásod érdekében majd használhatsz. Ezután a sci-fi ‘70-80-as évekbeli, magyarországi népszerűségéről esett szó, Ménes Attila pedig elmondta, főiskolás korában azért szerette a science-fictiont, mert ki tudott lépni a saját nyomorúságos világából. Szerzőként pedig azt érzi, hogy

a disztópia eszközével élnie kell,

és a disztópikus ábrázolás működik. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A Kígyók országa című, hamarosan megjelenő regényéről szombaton kérdezte Rusvai Mónikát a Margón Fekete I. Alfonz. 

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Hintázó tyúk és bájos malacok derítik fel a rideg lengyel napokat - Olvass bele Martyna Bunda regényébe!

Martyna Bunda Észak-Lengyelországban játszódó regényében rövidebb anekdotikus fejezetek füzérén keresztül vezet minket a negyvenes évektől a hetvenes évek közepéig egy jellegzetes kelet-közép-európai történeten. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A tudatos olvasást érdemes megtanulni, mert olyan, mint a meditáció

Kiolvasni egy könyvet nem ugyanaz, mint elolvasni. A tudatos olvasás művészete című könyvében Ella Berthoud bilioterapeuta elmagyarázza, hogyan hat az olvasás az agyunkra, a testi és lelki egészségünkre, ha odafigyelünk rá. Mutatunk egy részletet.

...
Beleolvasó

A perc, amikor rájössz, hogy a férjed egy másik nőt ejtett teherbe – Olvass bele a Brooklyn folytatásába!

Colm Tóibín új regényében megírta, hogyan folytatódik hőse, Eilis Lacey története húsz évvel azután, hogy az amerikai élet mellett döntött. Mutatunk egy részletet a könyvből. 

...
Beleolvasó

Oscar nem gondolta volna, hogy a lányokkal vigyáznia kell. Aztán jött a cancel culture - Olvass bele!

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás, a cancel culture és a francia társadalom viszonyát boncolgatja.

Szerzőink

...
ko

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

...
hhz

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
ko

A kötelező olvasmányokat utálni szokás, pedig vannak köztük ma is hatásos kötetek

Hírek
...
Nagy

5 könyv, amiben a macskák hozzájuk méltóan fontos szerepet kapnak

...
Hírek

Gillian Anderson 174 nő szexuális vágyairól írt könyvet

...
Nagy

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Szórakozás

John Malkovich Bolaño-szöveggel lép fel a Magyar Zene Házában

...
Szórakozás

A Netflix animációs sorozatban kelti életre az Alkonyat vámpírjait