Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

A radikálisan pesszimista Ménes Attila A bolt című disztópikus regénye egy posztapokaliptikus Európáról és benne az evolúciós visszafejlődésben élő magyarokról szól, akik már csak csicsergős beszéddel tudnak kommunikálni. A margós bemutatón szó esett kilátástalanságról, félállati állapotokról, halálra való készülésről és még rózsaszín plüss katonai egyenruhákról is.

Fotó: Szabó Péter

Rátkai Zsófi | 2023. május 15. |
Ménes Attila
A bolt
Cser Kiadó, 2023, 278 oldal
-

Ménes Attila A bolt című kötetéről a szerzővel Szeifert Natália beszélgetett. A  könyvbemutató a Margó Fesztivál vita nélküli legsötétebb programja volt, Ménes Attila ugyanis vállaltan szélsőségesen pesszimista, ezt többször elmondta a beszélgetés során, és többször is utalt Magyarország kétségbeejtő jövőképére. A szóban forgó kötetet is teljes mértékben ennek jegyében írta meg. Szeifert Natáliának A bolt olvasása közben olyan érzése volt, mintha egy hasonló disztópikus világban járna, mint az író 2016-os Folyosó a holdra című regényében. Válaszában a szerző a közgazdászokra utalt, és Magyarországot egy süllyedő hajóhoz hasonlította, majd hozzátette, mindig lesz lejjebb. A regényt valóban a Folyosó a holdra folytatásának szánta, mert

a disztópia rabjának vallja magát,

és szeret negatívan nyilatkozni az ország jövőjéről. Nem tartja kizártnak, hogy a könyvében leírt események bekövetkeznek. A könyv, amelyet négy-öt évvel ezelőtt írt meg, és amelyben sokkal súlyosabb a helyzet, mint az előzőben, arról szól, hogy egy ír úriember a posztapokaliptikus Európában rátalál a magyarok közösségére, akik a rossz táplálkozás, az alacsony életszínvonal és a borzasztó egészségügyi körülmények következményeként a látogató derekáig érnek.    

„A helyzet sohasem reménytelen, de úgy látszik, a magyar történelemben ez nem egyedülálló”, emelte ki. Mondanivalójából továbbá kiderült, szeret csúnyán és durván nyilatkozni a magyar jövőről, és miután soha nem tud innen elmenni, leginkább gyávaságból, emiatt lejátszódnak benne a pusztulás különböző fázisai, amelyben természetesen ott lesz mindig az emberség és a humor.

-

A dolog érdekessége még, vette át a szót tőle Szeifert Natália, hogy ezek a magyarok, akik nem is Magyarországon élnek, félállati állapotban leledzenek. Ekkor a különböző hangfestő, hangutánzó igékre mondott példákat a regényből, melyek mintha madárhangok lennének, de ezeket a hangokat az emberek adják ki. Ménes Attila elmondta, van egy “butuska elgondolmánya”, miszerint az emberi beszéd alapvetően a madarak csicsergését megfigyelve alakult ki, és hogy a magyarság annyira kiiratkozik az emberiség köréből, hogy elkezd visszaállatiasodni testi jellemzőiben is.  Hozzátette, a könyv megjelenése után jutott eszébe, hogy az ír úriember elé oda kellett volna tenni a konzervatív jelzőt, mert Jonathan Swift, Karinthy Frigyes és mások is írtak hasonló történeteket, amelyekben konzervatív gentlemanek a főhősök. Ezt a hőst Jonathan Lemuelnek hívják, ami szándékos: Swift keresztnevére és Gulliver vezetéknevére utalva, tette hozzá a szerző, mert nagyon szereti a Gullivert, és nem titkoltan regényében is számos utalás van a Gulliver Lilliputban című regényre.

A regénybeli ír úriember egy nagy világégés után jelenik meg, és látja, hogy más népek is a lejtőn vannak, nemcsak a magyarok, vetette fel Szeifert Natália, mire a szerző hozzátette, attól függően, kinek milyen meredek a lejtő, tudnak bizonyos népek visszamászni. Természetesen a magyaroknak olyan meredek, hogy

már nincs visszaút,

és középkori állapotokba zuhantak vissza a történet szerint. Továbbá azt is hozzátette, hogy aggasztó, ahogy a magyarok évek óta fegyverkeznek, nem is akárhogyan, ennek pedig egy oka van: várhatóan megtörténhet egy háborús helyzet, amiben megint a magyarok lesznek a kevésbé békés nemzet.

-

„Ugyan van egy készülő kéziratom, de szélső-pesszimista világmeglátásom szerint úgy gondolom, hogy a legutolsó könyveimet írom. Ezért kicsit begyorsultam, mert készülni kell a halálra is”, mondta Ménes, akinek előző könyve hét hónappal ezelőtt jelent meg. Ezután az abszurd témakörét érintették a program szereplői, kiemelve, hogy amellett, hogy disztópikus a szöveg, eléggé abszurd is. Szeifert szerint, ha körbenézünk a világban, látva a híreket és a címeket, az már önmagában abszurd. Lehet, hogy már nem lehet abszurdot írni, vetette fel, és talán ezért nyúl több szerző a disztópia eszközéhez. 

Az író válaszában elmondta, az abszurdból, ha szó szerint vesszük, nem tudjuk meg, milyen a világ, hanem még azt a kis elképzelésünket is elveszítjük, amit saját tapasztalataink alapján korábban felépítettünk. Viszont az abszurd legmélyebb értelmében ott van, hogy a világ ilyen, ne várj racionalitást a létezéstől, se azt, hogy számodra kiderül valami fontos igazság, amit saját boldogulásod érdekében majd használhatsz. Ezután a sci-fi ‘70-80-as évekbeli, magyarországi népszerűségéről esett szó, Ménes Attila pedig elmondta, főiskolás korában azért szerette a science-fictiont, mert ki tudott lépni a saját nyomorúságos világából. Szerzőként pedig azt érzi, hogy

a disztópia eszközével élnie kell,

és a disztópikus ábrázolás működik. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A Kígyók országa című, hamarosan megjelenő regényéről szombaton kérdezte Rusvai Mónikát a Margón Fekete I. Alfonz. 

...

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

Olvass!
...

Egy gyilkos felesége, akinek tekintete minden férfit őrületbe kerget - Olvass bele Ava Reid gótikus fantasyjába!

Ava Reid fogta Shakespeare klasszikus drámáját értelmezte újra. 

...

Egy intergalaktikus CIA ügynökön csak a válás foghat ki - Olvass bele Philip K. Dick sci-fijébe!

A válás nem egyszerű, főleg akkor, ha egy elmegyógyintézetben és egy háború közepén zajlik egy sci-fiben. Olvass bele.

...

Szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámáiban? – Olvass bele Pikli Natália kötetébe!

Shakespeare-kutatás női szemszögből, filmekkel kiegészítve.

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

Azt gondolod, hogy a vadászat azért rossz, mert Bambi meghal? Pont ellenkezőleg, Bambit túltenyésztik és ez rosszat tesz az erdőknek. Az erdővédelem sokkal árnyaltabb és összetettebb dolog, mint gondolnád. 

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Ezt nem láttuk jönni: Dua Lipa az irodalom új sztárja?!

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Péterfy-Novák Éva: Volt olyan történet, ami nem került be a regénybe, mert nem bírta el a papír

Hírek
...

Feloszlik a Margaret Island – 2 könyv arról, ami a színpad mögött történik

...

Dan Brown hőse a Netflixre tér vissza, hogy megmentse a világot

...

Kenyérbogár támadta meg az ország egyik legszebb könyvtárát

...

Megvan, ki veszi át Stanley Tucci szerepét az Éhezők viadala-előzményfilmben

...

Az új Frankenstein nem horror Guillermo del Toro szerint

...

Nem kizárt, hogy kém volt a híres angol írónő