Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

A radikálisan pesszimista Ménes Attila A bolt című disztópikus regénye egy posztapokaliptikus Európáról és benne az evolúciós visszafejlődésben élő magyarokról szól, akik már csak csicsergős beszéddel tudnak kommunikálni. A margós bemutatón szó esett kilátástalanságról, félállati állapotokról, halálra való készülésről és még rózsaszín plüss katonai egyenruhákról is.

Fotó: Szabó Péter

Rátkai Zsófi | 2023. május 15. |
Ménes Attila
A bolt
Cser Kiadó, 2023, 278 oldal
-

Ménes Attila A bolt című kötetéről a szerzővel Szeifert Natália beszélgetett. A  könyvbemutató a Margó Fesztivál vita nélküli legsötétebb programja volt, Ménes Attila ugyanis vállaltan szélsőségesen pesszimista, ezt többször elmondta a beszélgetés során, és többször is utalt Magyarország kétségbeejtő jövőképére. A szóban forgó kötetet is teljes mértékben ennek jegyében írta meg. Szeifert Natáliának A bolt olvasása közben olyan érzése volt, mintha egy hasonló disztópikus világban járna, mint az író 2016-os Folyosó a holdra című regényében. Válaszában a szerző a közgazdászokra utalt, és Magyarországot egy süllyedő hajóhoz hasonlította, majd hozzátette, mindig lesz lejjebb. A regényt valóban a Folyosó a holdra folytatásának szánta, mert

a disztópia rabjának vallja magát,

és szeret negatívan nyilatkozni az ország jövőjéről. Nem tartja kizártnak, hogy a könyvében leírt események bekövetkeznek. A könyv, amelyet négy-öt évvel ezelőtt írt meg, és amelyben sokkal súlyosabb a helyzet, mint az előzőben, arról szól, hogy egy ír úriember a posztapokaliptikus Európában rátalál a magyarok közösségére, akik a rossz táplálkozás, az alacsony életszínvonal és a borzasztó egészségügyi körülmények következményeként a látogató derekáig érnek.    

„A helyzet sohasem reménytelen, de úgy látszik, a magyar történelemben ez nem egyedülálló”, emelte ki. Mondanivalójából továbbá kiderült, szeret csúnyán és durván nyilatkozni a magyar jövőről, és miután soha nem tud innen elmenni, leginkább gyávaságból, emiatt lejátszódnak benne a pusztulás különböző fázisai, amelyben természetesen ott lesz mindig az emberség és a humor.

-

A dolog érdekessége még, vette át a szót tőle Szeifert Natália, hogy ezek a magyarok, akik nem is Magyarországon élnek, félállati állapotban leledzenek. Ekkor a különböző hangfestő, hangutánzó igékre mondott példákat a regényből, melyek mintha madárhangok lennének, de ezeket a hangokat az emberek adják ki. Ménes Attila elmondta, van egy “butuska elgondolmánya”, miszerint az emberi beszéd alapvetően a madarak csicsergését megfigyelve alakult ki, és hogy a magyarság annyira kiiratkozik az emberiség köréből, hogy elkezd visszaállatiasodni testi jellemzőiben is.  Hozzátette, a könyv megjelenése után jutott eszébe, hogy az ír úriember elé oda kellett volna tenni a konzervatív jelzőt, mert Jonathan Swift, Karinthy Frigyes és mások is írtak hasonló történeteket, amelyekben konzervatív gentlemanek a főhősök. Ezt a hőst Jonathan Lemuelnek hívják, ami szándékos: Swift keresztnevére és Gulliver vezetéknevére utalva, tette hozzá a szerző, mert nagyon szereti a Gullivert, és nem titkoltan regényében is számos utalás van a Gulliver Lilliputban című regényre.

A regénybeli ír úriember egy nagy világégés után jelenik meg, és látja, hogy más népek is a lejtőn vannak, nemcsak a magyarok, vetette fel Szeifert Natália, mire a szerző hozzátette, attól függően, kinek milyen meredek a lejtő, tudnak bizonyos népek visszamászni. Természetesen a magyaroknak olyan meredek, hogy

már nincs visszaút,

és középkori állapotokba zuhantak vissza a történet szerint. Továbbá azt is hozzátette, hogy aggasztó, ahogy a magyarok évek óta fegyverkeznek, nem is akárhogyan, ennek pedig egy oka van: várhatóan megtörténhet egy háborús helyzet, amiben megint a magyarok lesznek a kevésbé békés nemzet.

-

„Ugyan van egy készülő kéziratom, de szélső-pesszimista világmeglátásom szerint úgy gondolom, hogy a legutolsó könyveimet írom. Ezért kicsit begyorsultam, mert készülni kell a halálra is”, mondta Ménes, akinek előző könyve hét hónappal ezelőtt jelent meg. Ezután az abszurd témakörét érintették a program szereplői, kiemelve, hogy amellett, hogy disztópikus a szöveg, eléggé abszurd is. Szeifert szerint, ha körbenézünk a világban, látva a híreket és a címeket, az már önmagában abszurd. Lehet, hogy már nem lehet abszurdot írni, vetette fel, és talán ezért nyúl több szerző a disztópia eszközéhez. 

Az író válaszában elmondta, az abszurdból, ha szó szerint vesszük, nem tudjuk meg, milyen a világ, hanem még azt a kis elképzelésünket is elveszítjük, amit saját tapasztalataink alapján korábban felépítettünk. Viszont az abszurd legmélyebb értelmében ott van, hogy a világ ilyen, ne várj racionalitást a létezéstől, se azt, hogy számodra kiderül valami fontos igazság, amit saját boldogulásod érdekében majd használhatsz. Ezután a sci-fi ‘70-80-as évekbeli, magyarországi népszerűségéről esett szó, Ménes Attila pedig elmondta, főiskolás korában azért szerette a science-fictiont, mert ki tudott lépni a saját nyomorúságos világából. Szerzőként pedig azt érzi, hogy

a disztópia eszközével élnie kell,

és a disztópikus ábrázolás működik. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A Kígyók országa című, hamarosan megjelenő regényéről szombaton kérdezte Rusvai Mónikát a Margón Fekete I. Alfonz. 

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

...
Nagy

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

Deres Kornéliát a Késelés villával című irodalmi beszélgetésen a Könyvesen megjelent esszésorozata kapcsán kérdezték arról, hogy mi a baj a magyar irodalmi életben. Körbejárták az írók fölötti gyámkodás, az alulfizetettség, a közegben tapasztalható bántalmazás és szerhasználat problémáit, végül a gyógyulás lehetséges útjairól is szó esett. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

...
sa

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri