Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

A radikálisan pesszimista Ménes Attila A bolt című disztópikus regénye egy posztapokaliptikus Európáról és benne az evolúciós visszafejlődésben élő magyarokról szól, akik már csak csicsergős beszéddel tudnak kommunikálni. A margós bemutatón szó esett kilátástalanságról, félállati állapotokról, halálra való készülésről és még rózsaszín plüss katonai egyenruhákról is.

Fotó: Szabó Péter

Rátkai Zsófi | 2023. május 15. |
Ménes Attila
A bolt
Cser Kiadó, 2023, 278 oldal
-

Ménes Attila A bolt című kötetéről a szerzővel Szeifert Natália beszélgetett. A  könyvbemutató a Margó Fesztivál vita nélküli legsötétebb programja volt, Ménes Attila ugyanis vállaltan szélsőségesen pesszimista, ezt többször elmondta a beszélgetés során, és többször is utalt Magyarország kétségbeejtő jövőképére. A szóban forgó kötetet is teljes mértékben ennek jegyében írta meg. Szeifert Natáliának A bolt olvasása közben olyan érzése volt, mintha egy hasonló disztópikus világban járna, mint az író 2016-os Folyosó a holdra című regényében. Válaszában a szerző a közgazdászokra utalt, és Magyarországot egy süllyedő hajóhoz hasonlította, majd hozzátette, mindig lesz lejjebb. A regényt valóban a Folyosó a holdra folytatásának szánta, mert

a disztópia rabjának vallja magát,

és szeret negatívan nyilatkozni az ország jövőjéről. Nem tartja kizártnak, hogy a könyvében leírt események bekövetkeznek. A könyv, amelyet négy-öt évvel ezelőtt írt meg, és amelyben sokkal súlyosabb a helyzet, mint az előzőben, arról szól, hogy egy ír úriember a posztapokaliptikus Európában rátalál a magyarok közösségére, akik a rossz táplálkozás, az alacsony életszínvonal és a borzasztó egészségügyi körülmények következményeként a látogató derekáig érnek.    

„A helyzet sohasem reménytelen, de úgy látszik, a magyar történelemben ez nem egyedülálló”, emelte ki. Mondanivalójából továbbá kiderült, szeret csúnyán és durván nyilatkozni a magyar jövőről, és miután soha nem tud innen elmenni, leginkább gyávaságból, emiatt lejátszódnak benne a pusztulás különböző fázisai, amelyben természetesen ott lesz mindig az emberség és a humor.

-

A dolog érdekessége még, vette át a szót tőle Szeifert Natália, hogy ezek a magyarok, akik nem is Magyarországon élnek, félállati állapotban leledzenek. Ekkor a különböző hangfestő, hangutánzó igékre mondott példákat a regényből, melyek mintha madárhangok lennének, de ezeket a hangokat az emberek adják ki. Ménes Attila elmondta, van egy “butuska elgondolmánya”, miszerint az emberi beszéd alapvetően a madarak csicsergését megfigyelve alakult ki, és hogy a magyarság annyira kiiratkozik az emberiség köréből, hogy elkezd visszaállatiasodni testi jellemzőiben is.  Hozzátette, a könyv megjelenése után jutott eszébe, hogy az ír úriember elé oda kellett volna tenni a konzervatív jelzőt, mert Jonathan Swift, Karinthy Frigyes és mások is írtak hasonló történeteket, amelyekben konzervatív gentlemanek a főhősök. Ezt a hőst Jonathan Lemuelnek hívják, ami szándékos: Swift keresztnevére és Gulliver vezetéknevére utalva, tette hozzá a szerző, mert nagyon szereti a Gullivert, és nem titkoltan regényében is számos utalás van a Gulliver Lilliputban című regényre.

A regénybeli ír úriember egy nagy világégés után jelenik meg, és látja, hogy más népek is a lejtőn vannak, nemcsak a magyarok, vetette fel Szeifert Natália, mire a szerző hozzátette, attól függően, kinek milyen meredek a lejtő, tudnak bizonyos népek visszamászni. Természetesen a magyaroknak olyan meredek, hogy

már nincs visszaút,

és középkori állapotokba zuhantak vissza a történet szerint. Továbbá azt is hozzátette, hogy aggasztó, ahogy a magyarok évek óta fegyverkeznek, nem is akárhogyan, ennek pedig egy oka van: várhatóan megtörténhet egy háborús helyzet, amiben megint a magyarok lesznek a kevésbé békés nemzet.

-

„Ugyan van egy készülő kéziratom, de szélső-pesszimista világmeglátásom szerint úgy gondolom, hogy a legutolsó könyveimet írom. Ezért kicsit begyorsultam, mert készülni kell a halálra is”, mondta Ménes, akinek előző könyve hét hónappal ezelőtt jelent meg. Ezután az abszurd témakörét érintették a program szereplői, kiemelve, hogy amellett, hogy disztópikus a szöveg, eléggé abszurd is. Szeifert szerint, ha körbenézünk a világban, látva a híreket és a címeket, az már önmagában abszurd. Lehet, hogy már nem lehet abszurdot írni, vetette fel, és talán ezért nyúl több szerző a disztópia eszközéhez. 

Az író válaszában elmondta, az abszurdból, ha szó szerint vesszük, nem tudjuk meg, milyen a világ, hanem még azt a kis elképzelésünket is elveszítjük, amit saját tapasztalataink alapján korábban felépítettünk. Viszont az abszurd legmélyebb értelmében ott van, hogy a világ ilyen, ne várj racionalitást a létezéstől, se azt, hogy számodra kiderül valami fontos igazság, amit saját boldogulásod érdekében majd használhatsz. Ezután a sci-fi ‘70-80-as évekbeli, magyarországi népszerűségéről esett szó, Ménes Attila pedig elmondta, főiskolás korában azért szerette a science-fictiont, mert ki tudott lépni a saját nyomorúságos világából. Szerzőként pedig azt érzi, hogy

a disztópia eszközével élnie kell,

és a disztópikus ábrázolás működik. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A Kígyók országa című, hamarosan megjelenő regényéről szombaton kérdezte Rusvai Mónikát a Margón Fekete I. Alfonz. 

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből